„48 évesen nagyon elhízott vagyok, jelenleg 160 kg. Néhány éve ketogén diétával 50 kg-ot fogytam, de ez nem védett meg a szívrohamtól. Az eset után teljesítőképességem lecsökkent, és a súlyom persze visszaszedtem. Vérnyomásbeteg vagyok, a szívinfarktus miatt a bal szívkamrám túlfejlődött. Kalcium-oxalátos vesekövem szokott jönni, amelyeket eddig sikerült elhajtani. Cukorbeteg vagyok, erre gyógyszert szedek. Bőrömön pikkelysömör van, de a legfőbb bajom a mozgáskorlátozottság, az ízületi fájdalmak. Néha összeomlok, amikor belegondolok, hogy kézilabdázó voltam és hová jutottam. Lát-e ön esélyt, hogy ekkora súlytól és ezektől a problémáktól meg tudok még szabadulni valamilyen módszer segítségével?”

Kedves Uram!

Természetesen a súlytól kell megszabadulnia, és akkor a salakanyagok is csökkennek, ezzel együtt a jelenlegi bajai is enyhülnek. Rengeteg diétás lehetőség közül az orvosi vezetés melletti, többször ismételt léböjt a megfelelő módszer, hogy a fogyása meginduljon és tartósan folytatódjon. A léböjtökkel és az azt követő, illetve azok közötti folytatott növényi étrenddel eljuthat olyan állapotba, amikor orvosi segítséggel a vérnyomáscsökkentő gyógyszereit és a cukorgyógyszerét vélhetően elhagyhatja majd. Úgy kell azonban kalkuláljon, hogy ez a folyamat legalább két évet vesz igénybe. A túl gyors fogyás, de különösen a hiányos táplálkozással összekapcsolt fogyás nem tesz jót az infarktusa és a nagy súlya miatt már amúgy is meggyengült szervezetének. Véleményem szerint a növényi élelmiszerek − különösen már sérült fázisban − feltétlenül fontosak nagy mennyiségben, mert ezek tartalmazzák a gyógyuláshoz szükséges létfontosságú anyagokat (antioxidánsokat, telítetlen zsiradékokat, csökkentett fehérjebevitelt, rostokat stb.).

Mire lesz szüksége a hatékony testsúlycsökkentéshez?

Szükség lesz gyógynövényekre is: vérnyomáscsökkentőkre, vízhajtókra, gyulladáscsökkentőkre, véralvadást csökkentőkre, salaktalanítókra, valamint pótolni kell az ásványokat és az antioxidánsokat szájon át vagy infúziókban, mert a jó minőségű lebontás is igényli ezeket az anyagokat, és nyilvánvalóan híján van. Mozgásprogramot előbb gyógytorna, majd egyre inkább erőgyakorlatok és állóképességi mozgások formájában kell bevezessen. Ezek nélkül nem alakulhat ki a megfelelő szöveti anyagcsere.

A szöveteinek regenerálódniuk kell, hogy visszanyerjék régi funkciójukat és lehetőséget kapjanak új egyensúly kialakítására. Sokszor előfordul ilyenkor a gerincpanasz, hiszen változik a súly, a testarány és a súlypont. Manuális terápia, jóga, masszázs lehet szükséges. A két év során sok nehézséget kell leküzdeni, csak nagy elszántsággal érdemes indulnia, és szakszerű segítséggel. Minden esélye megvan azonban a változásra, a negyvenes években még a szervezet vissza tudja nyerni fittségét. Munkám során számtalan sikeresen gyógyult hasonló esettel találkozom.

Forrás: Természetgyógyász magazin – orvos válaszol rovat

The post 160 kiló vagyok! appeared first on dr. Tamasi József.

Hároméves kisfiunk miatt írok önnek. Egyre több panasza van, és egyre tanácstalanabbak vagyunk. Gyakorlatilag soha nem gyógyul ki a légúti hurutjaiból, torokgyulladásból, fogínygyulladásból, hasmenéseiből, bár folyton antibiotikus és vírus elleni gyógyszeres kezeléseket kap. Nem tud jóízűen nevetni, mert attól csuklási rohamot kap. Egy hónapos kora óta ún. protonpumpagátló gyógyszert kap, mert akkortól refluxbetegsége van. Ha a gyógyszert nem adjuk, akkor nem tud aludni és folyton fájdalmai vannak.

Gyakoriak a kiütései, és nagyon sokat küzdünk a megfelelő evéssel is. Ezért kap tápláló italt, amiből egyet fogyaszt naponta. Sajnos koraszülött volt, és a szülés után egy hétig nem szoptathattam, utána pedig a tejem már elapadt, így csak tápszert kapott féléves koráig. Ekkor élelmiszer-allergia alakult ki, ami miatt sok mindent nem tud fogyasztani. Társasága szinte nincs, mert nem merjük más gyerekek közelébe engedni, nehogy megfertőződjön, hiszen annyira gyorsan megkap mindent. Kérem, adjon tanácsot, hogyan kerülhetne ki a gyermekünk ebből a helyzetből, egyáltalán van-e még természetes megoldás, mert azt látjuk, hogy a gyógyszeres úton csak egyre rosszabb helyzet alakul ki.

Kedves Hölgyem!

Ördögi körben vannak. Egyik rossz megoldás hozza a másikat. Ebből csak akkor kerülhetnek ki, ha teljesen más szemléletű orvosi gondolkodás mentén kezdik el kezelni a gyereket, újrarendezni az életét legalább fél évig, de orvosi háttér, orvosi tanácsadás nélkül ez nem megvalósítható. Önöknek is meg kell tanulni sok mindent, hogy mi az aggályos és mi nem, mit szabad ennie a gyereknek és mit nem, hogyan kell gyógyszer nélkül felépíteni a kezelését.

Azokat az élelmiszereket nem szabad neki adni, amelyek létrehozzák a gyereknél a rossz flóra és emésztés miatti refluxbetegséget, ilyenek például a tejtermékek és az az ital, amit feltáplálása céljából adnak neki. A reflux nem istencsapása, hanem logikus következménye annak, hogy ujjszülöttként nem anyatejet kapott, hanem fajidegen tejből készült steril italt, és ez nem megfelelően segítette a saját baktériumflórájának a kialakulását. Valamint annak, hogy most sem olyan ételeket kap, amelyeket jól tolerálna az emésztőrendszere, amelynek feldolgozásával elbírna, ami rendezné a rosszul indult flóra fejlődését. A rossz flóra felterjed a gyomorig. A helyzetet a gyógyszer konzerválja, amely megszünteti a saját gyomorsav termelését, ezzel védtelenné teszi a külső, tehát a felülről jövő, és a belső, tehát az alulról, a belek felől jövő fertőzésekkel szemben. Ezek a baktériumok, vírusok, egyéb kórokozók méreganyagokat, gázokat termelnek, aminek következtében kitágulnak a gyomor záróizmai, lassúvá válik a bél mozgása és létrejön a sav felböfögése, a garat állandó gyulladása. A gyerek immunrendszere folytonos túlterhelésben egyre inkább elgyengül.

Ezért el kell jutni oda, hogy a gyerek ne kapjon olyan ételeket, melyekre puffad, kiütése van, refluxa erősödik. Ezeket ki kell hagyni az étrendjéből, akkor is, ha nem ez a szokás, akkor is, ha egyébként vizsgálati eredmények nem igazolják az ételek kárát, de a szülők pontosan tudják, hogy mi után mi történik. Egy hozzáértő orvos vagy gyerekgyógyász segítségével a gyógyszert le kell állítani, ha már a javulás elindul. A bélflórát kell támogatni pre- és probiotikumokkal. Gyógyteákkal kell mérsékelni a savtúltengést. Az efféle komplementer módszerekben jártas orvos azért is kell, mert az ezt követően fellépő gyulladásokat semmiképp nem antibiotikumokkal kell kezelni. Vannak nagyon hatékony természetes eljárások, melyekkel egy-egy fertőzés antibiotikum nélkül kezelhető: gyógynövények, diéta, fizikális eljárások. Az újabb és újabb antibiotikum nagyon sokat ront a teljes gyógyulás esélyén.

Nem lehet egy gyógyszerektől mesterségesen függővé tett gyermektől önhatalmúlag elvonni a gyógyszert, amely elvonás mellékhatásokkal járhat. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a gyermek életminőségét egy életre tönkreteheti ez a fajta konzervatív kezelési módszertan vég nélküli folytatása. Tapasztalatom mind felnőtt-, mind gyermekpáciensek esetén az, hogy a refluxbetegség mai gyógyszeres kezelése többnyire rutinszerű, sokszor értelmetlen, szűk látókörű. A természetes módszerek viszont sokaknak fáradságos diétát írnak elő, amely miatt inkább a nyugati módszertant és a kilátástalan helyzetet választják, az orvosok többsége pedig nem is ismeri az alternatív diétás és természetgyógyászati lehetőségeket. Ebből a teljesen értelmetlen helyzetből ki kell törni és nem szabad belenyugodni.

Forrás: Természetgyógyász Magazin – Orvos válaszol rovat

The post Orvos válaszol – 3 éves kisfiunknak egyre több a panasza appeared first on dr. Tamasi József.

29 éves vagyok, panaszaim évek óta jelentkeznek, és talán emlékszik rám, többször jártam önnél. Távoli lakhelyem miatt ezúton írásban számolok be az állapotomról. Mindig szorulásra hajlamos voltam, ami puffadással, hasi fájdalmakkal járt, aranyerem is gyakran okozott panaszt, de az extrém fáradékonyságom talán a legfőbb baj volt a mindennapokban.

Aztán az ön tanácsára év elején csináltam egy 3 hetes salaktalanító léböjtöt, amitől a puffadás és a hasfájás teljesen elmúlt, székletem, súlyom normalizálódott. Növényi étrendet tartottam azóta, és közérzetem nagyon jó volt egészen egy hónappal ezelőttig, amikor is a régi végbélrepedésem aktivizálódott és a székletürítés rendkívül fájdalmassá vált.

Iszonyatos kínokat éltem meg a gasztroenterológiai és a proktológiai vizsgálat alkalmával, ahol azt mondták, hogy a bajomat műteni fogják, mert nincs más megoldás. Ez a fájdalom, amit a vizsgálatkor átéltem, a tűrőképességem határán volt, és még egyszer nem szerettem volna elviselni. Ugyanakkor székletet is borzasztó fájdalmakkal, csak többórás procedúrával tudtam produkálni, ez nyilván így nem volt élhető élet számomra. Ekkor kértem újra az ön tanácsát. Étrendi és ájurvédikus kezelést javasolt. El kell mondjam, hogy a fájdalmaim és görcsök rövid két napon belül rohamosan oldódtak, és jelenleg már szinte minden funkció normalizálódott. Kérdezem önt, hogyan lépjek tovább, mit tehetek, hogy elkerüljem a probléma kiújulását?

Kedves Hölgyem!

Látható, hogy bár segített, de önmagában sem a diéta, sem a kolon-hidroterápia hosszú távon nem oldotta meg a betegségét, és szükség volt arra, hogy a távol-keleti orvoslás bölcsességét is alkalmazzuk a sikeres kezelés érdekében.

Az ájurvéda azt mondja, hogy a székrekedés a vata energia zavara, vagyis olyan folyamat, amikor a koncentrálódás, a kiszárítás, az idegrendszeri aktivitás túlzottá válik, és ez az állapot csak a vata mérséklésével szüntethető. Ezért volt szükség arra, hogy ön gyógynövényolajos beöntéseket kapjon, ami szerencsére azonnal oldotta a panaszait.

Most arra van szükség, hogy ezt az állapotot stabilizálja. Ehhez féken kell tartani a vatát a teste működésében: nem ehet a diétájába nem illeszkedőt, mint száraz, hideg, nyers ételeket, vagyis csakis meleg ételt, csakis hőkezelt növényi ételt egyen, amit bőséges, jó minőségű olajjal készít. Igyekezzen megszüntetni az életében a kapkodást, a hektikusságot. Szánjon a dolgokra elegendő időt, aludjon eleget (6-8 órát), és jó, ha eljár olajos masszázsokra. Folytassa a bélflórája javítását a már felírt prebiotikumokkal és probiotikumokkal, mert ez a széklete megfelelő állagát is garantálni fogja, és javaslatom szerint próbáljon időt szánni arra, hogy megtanulja a helyes relaxációs technikát. Végezzen hasi jógagyakorlatokat a megküldött listának megfelelően és légzőgyakorlatokat. Különösen figyeljen arra, hogy ne fázzon, melegen öltözzön és a környezetét is próbálja melegen tartani. Rövid hideg hatások jók, de mindig kövesse azt a tartós megnyugtató meleg. Ez érvényes a zuhanyzásra is, fürdésre is. Küldök önnek néhány olyan gyógynövényes indiai készítményt, ami tovább nyugtatja a testében a vatát, hogy ne tudjon újra aktivizálódni a fisszúrája és a görcsös végbélműködése. Sok sikert a kezelés folytatásához!

Forrás: Természetgyógyász Magazin orvos válaszol rovat

The post Orvos válaszol: Kínzó székrekedésemen az ájurvéda segített appeared first on dr. Tamasi József.

A tudománynak, vagy az 5000 éves ájurvédának higgyünk?

Ezen említett írásokon túl legutóbb Boros professzor a XXII. karácsonyi fesztiválon azzal a meglepő, tudományossággal kellően alátámasztott álláspontjával állt elő, hogy valójában jóval kevesebb vízre van szükségünk, mint amit eddig véltünk. Elmondása szerint ő ketogén diétát folytat, és ez tartja fitten a vízháztartását is. Eszerint a vízivást nem kell erőltetni, csupán elegendő húst, zsírt kell fogyasszunk, és akkor a szervezet megtermeli a számára szükséges vizet, és kellő időben jelzi, ha még ivás által több vízre lenne szüksége. Igaz, véleménye szerint az a 7231 liter víz, amit a test naponta előállít, azt azon nyomban el is használja, tehát ez nem ad magyarázatot a napi néhány liter vízveszteség életet mentő pótlásának szükségére. Mondhatnánk, attól, hogy tudjuk, hogyan keletkezik belső víz a testünkben, még néhány nap alatt szomjan halnánk, ha nem vennénk magukhoz folyadékot, tehát a belső víz biokémiai ismeretanyaga nem válaszolja meg a vízivás mikéntjére vonatkozó kérdéseket.

Miért van, hogy a szomjúság az éhezésnél sokkal korábban, akár 1-2 nap alatt okoz eszméletvesztést? A ketogén diétát folytatók szerint ez a garanciája a kellő vízellátottságnak is. Az bizonyos, hogy a vízszükséglet nagyban összefügg a táplálkozás módjával, hiszen maguk a táplálékaink is 20‒70% vizet tartalmaznak, képesek a testünk számára vizet elvonni vagy vizet pótolni. Saját praxisomból is tudom, hogy a léböjt során teljesen másként hasznosul az elfogyasztott víz, mint a szokásos táplálkozás során. Azt is tapasztalom, hogy a mikroszkóp alatt a vér sejtjei egyértelmű vízhiánytól szenvedhetnek akkor is, ha valaki sok folyadékot fogyaszt. Talán mert nem jó az ásványianyag-ellátottsága vagy a mozgásmennyisége, vagy nem jó fajta vizet iszik?

Elemezhetnénk sok kísérlettel, hogy hol marad a nemrég önálló szervként elismert mikrobióta jelentősége, hogyan reagál a javasolt hús- és zsírevésre, és az miként befolyásolja hosszú távon a vízforgalmunkat? Vagy kérdezhetném, vajon hol van a határa a húsevés mértékének, és milyen jelentősége van a ketogén diéta által szorgalmazott táplálkozási módban a növényi anyagok kiszorulásával a vízháztartásunkban elszenvedett veszteségeknek? A mai embernek nincs annyi ideje az életben, hogy ezt a sok alapvető kérdést a tudomány kísérletes módszereivel, esetleges tévelygéseivel fejtse meg évek, évtizedek alatt, legtöbben azonnal szeretnénk tudni a megoldást, mert az életünk rövid, és minden évvel veszítjük a képességünket, hogy egészségben maradjunk.

Forrásvíz, tisztított víz, esővíz

Elemezhetnénk azt, hogyan hat a testünkre a különböző típusú víz: forrásvíz, készülékkel tisztított víz, műanyag palackban tárolt „tiszta” víz, deutériumcsökkentett, majd műanyag palackban tárolt víz, klórozott csapvíz, forralt víz, vízből készült tea, kávé és egyéb italok, Pi-víz, esővíz stb.

Bizonyosan a víz ivása nagyon bonyolult kérdés, amit nem lehet általánosságban és mindenre kiterjedően megválaszolni, de foglalkozni kell vele.

Már sok éve arra a megállapításra jutottam, hogy a mai modern tudomány nem alkalmas az élet alapvetéseinek megoldására, mert túl hosszú ideig próbál igazolni egy tételt, túl sok vargabetűt ír le, és túl kevés valódi életkérdést tesz fel munkahipotézisként. Sokkal alkalmasabbak azok az ősi bölcsességek, amelyek évezredekkel a tudományos kísérletező módszertan előtt is adtak jó eligazodást az élet dolgaiban. Természetesen egyetértek azzal, hogy azok ismereteit mindig bővíteni kell korunk tudományos felfedezéseivel, szintetizálva a kettőt, vagy vitákban megkeresve a szintézis módját.

Az igazság az, hogy nem hiszek a modern tudomány mindent megmondó képességében. A vízivás mértéke, a helyes táplálkozás módja például az élet alapvető kérdése, meghatározása sokkal több tudományos adatot igényelne, mint csupán a belső energia-háztartásunk biokémiájának vagy a belső víz virtuális termelődésének ismerete, vagy akár a nagyobb deutériumtartalom okozta biokémiai zavarok ismerete. Az ősi egészségtudományok ismereteit legalább annyira használni kell az eligazodáshoz, mint a modern tudományos eredményeket.

A ketogén diétával az alapproblémám nem is elsősorban a vízbevitel, hanem az állatok táplálékként való fogyasztása.

Mit mond az ájurvéda?

Az ájurvéda például azt mondja, hogy ne vedd el más fejlett élőlény (mint állatok) életét azért, hogy a saját életedet fenntartsd, bőven megfelel, ha növényi anyagokkal táplálod magad. Ha mégis ezt teszed, akkor az korlátozza az egészségedet. Ma a tudomány eszközeivel is egyértelműen látszik ennek a javaslatnak a feltétlen igazsága: sem a nagyüzemi, sem a legeltető állattartás nem képes annyi húst termelni, amivel minden ember életben tartható lenne, de helyrehozhatatlanul tönkreteszi a környezetet, kiirtja az erdőket, elhasználja az emberiség ivóvízkészletét, iszonyatos mennyiségű szennyet termel, és persze a húsevésre épített táplálkozási mód végletesen elrontja az emberi egészséget.

A test súlyának 67%-a víz. A test vízkészletének 2%-os csökkenése fáradtságot okoz, további csökkenés egyre több egészségügyi problémával járhat, 10% veszteség feletti vízvesztés pedig az életet veszélyezteti. A test akut vízveszteségének legfontosabb tünetei a következők: fáradtság, félelem, ingerlékenység, depresszió, görcsök, fejfájás, bőrszárazság, hajhullás, szájszárazság, szájszag, testszag.

A víz hiánya krónikus fájdalmakat okozhat:

• gyomorégést,
• hasi panaszokat,
• reumás ízületi fájdalmakat,
• hátfájdalmakat,
• migrént,
• lábfájdalmat járáskor vagy futáskor,
• fibromialgiás fájdalmat az izmokban,
• hasi fájdalmakat székszorulással,
• anginás fájdalmakat (szívtáji fájdalmak),
• asztmás tüneteket,
• hányingert (akár a terhesség alatt is jelentheti a krónikus vízhiányt).

Szomjúság, vízveszteség

Nyilvánvalóan nincsenek pontos vizsgálati eredmények arról, hogy kinél mit jelez a szomjúság, hány százalékos vízveszteséget jelez az a tünet, ha valaki már inni kér, és hány százalékot veszíthetünk úgy, hogy még nem jelez a rendszer szomjúságérzettel, de már szükséges lenne inni. A vízkészletünk fogyása hasonlóan működik, mint a gépkocsik olajszintet jelző rendszere: amikor a piros lámpa kigyullad, akkor már nagy a baj. Lehet mindig a piros lámpa kigyulladására várni és kicsit utántölteni, de mi a bizonyítéka annak, hogy ez semmilyen kárt nem okoz hosszú távon?

Milyen képességeinket biztosítja a megfelelő vízellátottság?

• Az emberi szervezet sejtjei a víz segítségével képesek egymással kommunikálni.
• A víz méreganyagok, salakanyagok kiválasztását biztosítja, vagyis tisztító hatású.
• A víz transzportálja a tápanyagokat és a salakanyagokat a testben.
• A víz transzportálja az oxigént és a szén-dioxidot a testben.
• A víz kitöltő, párnázó anyagnak számít a szövetekben, a szövetek víz okozta megfelelő turgora nélkül nem képes a szervezetünk fitten működni.
• A víz tartja fenn a sejtjeink megfelelő ozmotikus nyomását.
• A víz szabályozza a megfelelő elektrolit-háztartást.
• A víz szabályozza a megfelelő testhőmérsékletet.
• A víz elektromágneses hullámokat, kódokat tárol.
• A víz egy információhordozó anyag.
• A víz minden testi és lelki funkciót befolyásol.

Az ájurvéda alapján mi mindennek van jelentősége a vízfogyasztásban?

Tiszta víz, tea vagy dzsúsz? Évszakok?

Az ájurvéda jelentős különbségeket tesz a különböző vízminőségek között. Sok ezer évvel ezelőtt azt írja, hogy a test főként plazmából épül fel, és ezért elegendő vízutánpótlásra van szükségünk. Viszont ha túl sok tiszta vizet iszunk, akkor az elhasználhatja az ásványi anyagainkat és tápanyagainkat. A különböző szezonális hatások is befolyásolnak, tehát tiszta víz ivására a legalkalmasabb a nyár és az ősz, a többi évszakban inkább teákat és növényi dzsúszokat igyunk. Meghatározza, hogy bizonyos folyadékok fogyaszthatók az étkezés elején, közepén és a végén. Azt mondja, ne igyunk sok vizet, ha alacsony az emésztési tűz, hasi daganat, kitágult pocak, vérszegénység, hasmenés, aranyér, duodaenum betegségei, tbc vagy ödémák esetén. Azt írja, hogy az étkezés elején fogyasztott víz kövérséghez vezet, az étkezés végén ivott víz pedig lesoványodáshoz. Hol tudná rövid idő alatt a mai tudomány ezen információk finomságait, azok helytállóságát igazolni vagy elvetni? Viszont az ájurvéda alapján ma is milliókat kezelnek sikeresen a világban, a WHO pedig előírja a világ országainak egészségpolitikája számára, hogy ezeket az ősi ismereteket építsék be a modern ellátási rendszerükbe. A tudomány nem mindenható. Az ájurvéda sem, de legalább több ezer éve kipróbált elveket tartalmaz, melyek a nagy irányokat tekintve biztosan megállják a helyüket.

Víz hőmérséklete és a víz előzetes felforralása is számít

Az ájurvéda szerint a hideg víz csökkenti az alkohol-intoxikáció tüneteit, a kifáradást, az ájulási hajlamot, a hányingert, a szédülést, a gyengeséget, a szomjúságot, a napégés következményeit, a pitta-túlműködést és a mérgezések következményeit. (vata, pitta, kapha: az ájurvéda szerint a három fő karakter, tünetegyüttes, természeti jelenség, melyhez viszonyítja a gyógyuláshoz vezető utat is).

A forró vagy meleg víz éhséget stimulál, segíti a jó emésztést, tisztítja a húgyhólyagot, csökkenti a csuklást, a felfúvódást, a vata- és a kapha-zavarokat. Nem szabad inni kimerültség, görcsök, éhség esetén.

A forralt víz nem képes a test víztartalmát jelentősen növelni, inkább a pitta dósa számára jó. Ne igyunk forralt vizet éjjel, pangáshoz vezet, és mindegyik dósát, valamint a salakanyagokat növeli. Viszont javítja az emésztést, szétoszlatja a gázokat, a bordák körüli fájdalmat csökkenti. A fogyasztandó víz háromnegyedeként forralt vizet keverve, ez a víz csökkenti a vatát, felére keverése csökkenti a pittát, negyedére: csökkenti a kaphát, de székrekedésre hajlamosít. Hasznos a tél elején és végén, tavasszal, esős időszakban. Különösen jó a forralt víz nyáron és esőben. Ha a forralt vizet lehűtjük, akkor az valamennyi dósa által keltett betegséget gyógyítja.

A fel nem forralt víz hasznosulása három óra, a felforralt, de lehűtött víz másfél óráig emésztődik, de ha melegen isszuk, akkor 48 perc alatt hasznosul.

Vannak betegségek, ahol a kevesebb ivás jót tesz: anorexia, hurut, ödéma, elhízás, rossz emésztés, makacs hasi panaszok, láz, szembetegségek, fekélyek és cukorbetegség.

Divja ‒ az esővíz

Az esővíz az ájurvéda szerint teljesen más hatást vált ki a szervezetünkben, mint az egyéb vizek. Hűt, szélhajtó, élethosszabbító, frissítő, könnyű és fiatalító, az intelligenciát támogatja, csökkenti a fáradékonyságot, a szédülést, a túlzott alvásigényt és támogatja mindhárom dósát. Az ájurvéda leírja azokat a módszereket is, ahogyan az esővizet érdemes gyűjteni a megfelelő hatás eléréséhez. A dhárája vizet például kőből vagy aranyból készült edénybe kell gyűjteni egy textilszűrőn át. Az ilyen vizet a mennyei (akasa) Gangesz vizének tartja. Az esővizet mindig tárolni kell három napig a felhasználás előtt.

Megkülönbözteti azonban azt is, hogy eső, jégeső vagy hó formájában esett le, ezeknek is más-más élettani hatásuk van.

Egyéb szempontok a víz eredetével kapcsolatban

Különbséget tesz a vízlelőhelyek típusa alapján is: a fás területeken nyert víz (anupa) másként hat, mint a kevés fát tartalmazó víznyerő terület vize (jangala). De abban is különbözhet a víz hatása, hogy az adott víznyerő területen milyen típusú betegségek halmozódnak.

A folyóból nyert víz hatása nagyban függ attól, hogy milyen területeken folyik keresztül, a forrásvízé pedig attól függhet, hogy hol található a forrás.

A különböző évszakokban, sőt hónapokban nyert víz is más-más módon képes befolyásolni a testünket.

A víz ivásával kapcsolatos ismeretek

Sem a túl sok, sem a túl kevés víz ivása nem jó az ájúrvéda szerint, mindkettő ronthatja a táplálék feldolgozását, ezért a vizet mindig kis mennyiségekben, sokszor kell fogyasztanunk, hogy emésztésünket támogatni tudja. Az evés közben ivott kevés víz javítja az egészségünket, a közvetlenül evés előtt és után ivott víz rontja.

Számtalan szempont a határozhatja meg tehát a helyes vízfogyasztást. Az biztos, hogy nem a vízszükségletünk szabja meg a helyes táplálkozási módot, hanem a helyes táplálkozást a vízivástól függetlenül kell kialakítani, és ez nagyban befolyásolja vízigényünket is. Az is biztos, hogy az ősi vízzel kapcsolatos ismeretek, mint az ájurvéda, a kínai és koreai gyógyászat, a vízgyógyászat, a gyógyvizek ismerete, a homeopátia sok megfontolandó szempontot jelentenek a helyes vízfogyasztási gyakorlatunkban.

Vízről tudnivalók

1. Az ősi bölcsességek évezredekkel a tudományos kísérletező módszertan előtt is adtak jó eligazodást az élet dolgaiban.
2. Sem a túl sok, sem a túl kevés víz ivása nem jó az ájúrvéda szerint, mindkettő ronthatja a táplálék feldolgozását, ezért a vizet mindig kis mennyiségekben, sokszor kell fogyasztanunk, hogy emésztésünket támogatni tudja.
3. Ha túl sok tiszta vizet iszunk, akkor az elhasználhatja az ásványi anyagainkat és tápanyagainkat
4. Sem a túl sok, sem a túl kevés víz ivása nem jó az ájúrvéda szerint, mindkettő ronthatja a táplálék feldolgozását, ezért a vizet mindig kis mennyiségekben, sokszor kell fogyasztanunk, hogy emésztésünket támogatni tudja
5. Az esővíz más hatást vált ki a szervezetünkben, mint az egyéb vizek
6. Az ájurvéda azt mondja, hogy ne vedd el más fejlett élőlény (mint állatok) életét azért, hogy a saját életedet fenntartsd
7. A forró vagy meleg víz éhséget stimulál, segíti a jó emésztést

forrás: természetgyógyász magazinba megjelent cikkem.

The post Igyunk, vagy ne igyunk? appeared first on dr. Tamasi József.

Szomorúan látom a tájékoztatásokat a sajtóban a homeopátiát érintő, különböző – egyébként mértékadó, tudományos – szervezetek állásfoglalásairól. Sehol egy ellenvélemény. Sehol legalább egyetlen kérdőjel.

Mi is történik?

Ez a tanulmány válaszul született Palugyai István 2015. december 6-án a Népszabadság Online-on „Mérni a mérhetetlent” címmel megjelent írására. A válasz cikk közlését a szerkesztőség elutasította.

Van egy rendszer, ami itt és most a fő áramlat, a megkérdőjelezhetetlen. Ez pedig a nyugati-racionális vagy másképpen akadémikus orvoslás, amely a „tudomány” nevében ugyanazokat az elvárásokat támasztaná a homeopátiás gyógyszerekkel szemben is, mint az szokásos saját készítményeit illetően.

Azt hiszem, hogy az emberiség eddigi történetének vissza-visszatérő problémájával kerültünk ismét szembe: ha nem illeszkedsz a rendszerhez, mert más vagy, akkor nem fogadhatunk el és be. Nem tartozhatsz hozzánk. Kétségbe vonjuk még létezésed jogát is.

Miért kell mindig fehérre-feketére, jóra és rosszra osztani a világot? Miért nem lehet elfogadni, hogy több dolog létezhet egymással párhuzamosan, egymást kiegészítve, hasznosan tevékenykedve saját törvényszerűségei szerint?

Az akadémikus orvoslás a sémák és a protokollok világa, materiális gyökerekkel. Sok területen ez a fajta felfogás nélkülözhetetlen, nagyon jól működik, számos területen azonban sántít.

Miért kell ezt összehasonlítani egy olyan rendszerrel, jelesül most a homeopátiás gyógymóddal, amely individualizál, tehát egyénre szab, az embert testi-lelki-szellemi egységében nézi, és gyógyszerei tekintetében gyökereit és magyarázatát inkább a biofizika és/vagy informatika világában találhatjuk meg.

Azon ugye senki sem csodálkozik, hogy egy CD-t nem tud régi típusú lemezjátszón meghallgatni. És fordítva is igaz ez. Bakelit lemezt lehetetlen CD lejátszón megszólaltatni. Viszont egyiket sem dobjuk ki azt gondolván, hogy üres, hasznavehetetlen, hogy azon semmilyen zene, szöveg nincsen. Nem kívánjuk meg az almától sem, hogy körte ízű és formájú legyen. Hiszen, ha így lenne, akkor már nem alma, hanem körte lenne.

Tehát, mindent a saját rendszerében és leginkább a saját törvényszerűségeinek megfelelően kell(ene) vizsgálni, alkalmazni. Különben úgy járunk, mint Zénon paradoxonjában Akhilleusz, aki nem tudja a futóversenyben megelőzni a teknősbékát.

Visszatérve alaptémánkhoz: miért is kellene a homeopátiás gyógyszereknek ugyanazon kritériumoknak megfelelniük, mint az akadémikus orvoslás gyógyszereinek? Hiszen két, teljesen különböző rendszerről beszélünk.

Egyébként olyan világban élünk, ahol az akadémikus orvoslás gyógyszereinek mellékhatásai miatti halálozás igen előkelő helyet foglal el (3-4. hely – országa válogatja), és korunkban – erről már nap, mint nap olvashatunk – az antibiotikumok mértéktelen és meggondolatlan használata következtében egyre több az antibiotikumokra rezisztens baktériumtörzs.

http://www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/a_receptkoteles_gyogyszerek…

Egy ilyen helyzetben miért nem lehet örülni annak, hogy olyan módszer is van a kezünkben, amely mellékhatás nélkül gyógyít, nem teszi tönkre a bélrendszert, a belső szerveket, stb. Természetesen nem mindenre és nem minden körülmények között lehet jó a homeopátia. Ám a homeopátiára vonatkozó szakmai szabályokat betartva igen sok esetben jótékony hatású ez a gyógyító rendszer.

Placebo terápia – egyre csak ezt hajtogatják. Én egyébként nem bánnám, ha mindenki meggyógyulna, csak placebót alkalmazva.

Sajnos, nem ez a helyzet.

Miért nem örülünk annak, hogy hazánkban az állam számára (igaz, az akadémikus orvoslás gyógyszergyártói számára ez nem feltétlenül jó hír) komoly pénzeket takaríthatunk meg ennek a módszernek a helyes alkalmazásával.

És az, hogy a homeopátiás gyógyszerek is pénzbe kerülnek…ez a baj? Miért, ezeket ingyen kellene adni? Megjegyzem, hosszú távon egyébként a homeopátia olcsóbb gyógymód, mint az akadémikus orvoslás.

http://www.homeopata.hu/?q=cikk/a-homeopatia-hozzaadott-ertek-az-egeszse…

Fölösleges felsorolnom azokat a homeopátiás sikereket, amelyeket nagy elődeink és korunk híres homeopatái elértek. Ha valakit mégis érdekelnek a legfrissebb homeopátiás kutatási eredmények, az alábbi linken tájékozódhat.

http://www.homeopata.hu/?q=cikk/elvonalbeli-kutatasok-a-homeopatiaban-ro…

Valahogy ezek az információk nem igazán találnak utat tudósaink szemeihez, füleihez. Számukra csak az fogadható el, amiben ők hisznek, amit ők találnak jónak. Ami látható, megszámolható, megismételhető. Ám, legyünk őszinték: mint időről-időre kiderül, még csak meg sem ismételhető, mert előfordul, hogy manipulált adatokra, soha el nem végzett kísérletekre hivatkoznak.

http://www.medicalonline.hu/tudomany/cikk/kiderult__csak_a_teljes_nyilva…

Egyébként arról miért nem írnak, hogy Svájcban egy 2011-ben tartott népszavazás eredményeként a homeopátiát téríti a társadalombiztosítás?

http://www.homeopata.hu/?q=cikk/a-homeopatia-hozzaadott-ertek-az-egeszse…

Lehet, hogy a svájciaknál, pestiesen szólva „elmentek otthonról”?

Vagy miért nem idézik az angol parlamentet, amely, amikor a szkeptikusok felszólították, hogy intézkedjen a homeopátiás gyógymóddal kapcsolatos térítések visszavonásáról, azt válaszolta: nem vonják meg a támogatást. Bíznak abban, hogy orvosaik kellően képzettek ahhoz, hogy meg tudják ítélni, mikor, milyen gyógymódot alkalmazzanak pácienseik érdekét szolgálva.

Arról miért nem tudósítanak, hogy Bécs egyik jó nevű egyetemi klinikájának intenzív osztályán, nőgyógyászatán és onkológiai részlegén a homeopátia kiegészítő gyógymódként való alkalmazása mindennapos, hogy a Müncheni Gyermek Klinikán homeopátiás ambulancia működik, és ennek vezetője, valamint csapatuk két másik tagja egyben a fekvőbeteg osztályok homeopátiás konzultánsa is.

Gondoljon bele a Kedves Olvasó, hogyan igazolható, hogy egy bizonyos homeopátiás gyógyszer jól hat torokgyulladásban, ha például öt torokgyulladásban szenvedő páciens, akár öt különböző szert kaphat betegségében a rá jellemző tüneteknek megfelelően. Akinek ég a torka, annak nem lesz jó az a szer, ami azt gyógyítja meg, aki pl. összeszűkültnek érzi a torkát. És még folytathatnám a sort…, de minek? Nem szeretnék senkit meggyőzni.

Úgy tűnik – maradjunk csak Európánál -, hogy e kontinens lakosságának harmada „becsapott, félrevezetett, sajnálatra méltó”. Európai Uniós felmérések szerint ugyanis a tagállamok lakosságának legalább harmada használ homeopátiás gyógyszereket, a francia és német háziorvosok 30–70%-a rendel pácienseinek „placebót”.

A hazai helyzetet tekintve idéznék a GfK Hungária és a TÁRKI Egészséggazdasági Monitor által végzett – általam a Medicalonline-on 2011-ben olvasott – felmérés adataiból. „Minden második honfitársunk hisz a tudományos bizonyítékokon alapuló nyugati orvoslásban, ám ötből ketten – ha tehetik –, inkább természetes gyógymódokhoz folyamodnak. Saját bevallása szerint a lakosság egyharmada (31%) vett már igénybe különböző alternatív megoldásokat, melyek közül a homeopátia vezet (15%)”.

Hozzáteszem, hogy a homeopátia használata sehol és senki számára nem kötelező. Senki nem kényszeríti sem az orvosokat, sem a pácienseket ezek alkalmazására. Sőt, ha csalódnak, fel is hagyhatnak a golyócskák felírásával, szopogatásával. Valamiért mégis újra és újra ehhez a módszerhez nyúlnak…

Egy felelősen gondolkodó, jól képzett orvosnak, ráadásul szakorvosnak tényleg tudnia kell, hogy páciense számára mikor, melyik terápia a leghatékonyabb és egyben a legkíméletesebb, tehát a legkevesebb mellékhatással járó. Erről szól ugyanis a már több európai országban megvalósult integratív medicina. Persze, ha sem az orvosokat, sem a pácienseket nem tekintjük nagykorúnak…

Tudja-e azt a Kedves Olvasó, hogy a 219 éves homeopátia történetében semmit sem kellett változtatni a homeopátia alaptörvényein? Hogy a homeopátiás gyógyszerek listája csak bővült, visszavonni egyet sem kellett?

Vajon mindez igaz az akadémikus orvoslásra is?

http://www.medicalonline.hu/tudomany/cikk/ujabb_eltitkolt_gyogyszerhatas…

Nos, a „tudomány” miért nem kíváncsibb egy kicsit? Miért nem áldoz azért, hogy pontosan feltárja a homeopátiás gyógyszerek hatásmechanizmusát, ezzel saját magát is megnyugtatva?

A sajtó miért nem azt firtatja, hogy miért támadják ilyen intenzíven a homeopátiát? Ki(k) és milyen érdek(ek) állhat(nak) e mögött napjainkban, amikor a pénz az úr?

Végezetül csak annyit mondanék, hogy a Föld akkor is gömbölyű volt, amikor laposnak hitték. Hogy Semmelweisnek igaza volt már akkor is, amikor még azt sem tudták, hogy léteznek baktériumok.  Azt az embert, akit életében a kollégái kigúnyoltak és bolondnak tartva az őrületbe kergettek, ma az anyák megmentőjeként ünneplik.

Mindez eléggé elgondolkoztató. Mi is az igazi tudomány? Mindenki adja meg erre a választ kedve és tudása szerint.

http://www.medicalonline.hu/tudomany/cikk/a_tudomany_a_sotetseg_fele_hal…

Jómagam, aki 41 éve vagyok gyermekorvos és 25. éve gyógyítok homeopátiával is – maradok az integratív orvoslás és a homeopátia híve, alkalmazója

Dr.Kürti Katalin

The post A homeopátia értelme appeared first on dr. Tamasi József.