Természetgyógyászat

Egységes szerkezetű, széles áttekintést adó tankönyv jelent meg a természetgyógyászati vizsgát letenni szándékozók számára.  A természetgyógyászok vizsgáztatását a 40/97 Korm. rendelet és a 17/97-es egészségügyi miniszteri rendelet szabályozza, melyek az Eü. Törvény 104. paragrafusával együtt a természetgyógyászatot az egészségügy részévé tették. Ezért a vizsgázás során a természetgyógyászok számot kell adjanak egészségügyi ismereteikről és a természetgyógyászat teljes palettájáról is, hogy valóban szervesen illeszkedhessen a tudásuk más természetgyógyászatot gyakorlóhoz és az egészségügy egészéhez.

A most megjelent könyvnek az a legfontosabb üzenete, hogy a természetgyógyászat széles palettáján sok olyan módszer létezik, amely alkalmas betegségek kiegészítő kezelésére és ezeket komplex módon kell alkalmazni. Nem ragadhat le senki egy-egy általa jobban ismert területnél, mert ezzel lehet, hogy épp azt a segítséget nem kapja meg a beteg, mellyel az egészsége visszaállítható lenne. Ha ugyanis valaki talpmasszőrnél szeretné a fittségét javítani, de anyagcsere- vagy testsúlyproblémái vannak, akkor vélhetően szüksége van étrendi tanácsokra, gyógyteákra, életmódváltásra vagy épp mozgásprogramra és mindezeket a talpmasszőr e könyvből tanulhatja meg.  Mindannyiunk érdeke, hogy a természetgyógyász vizsga egyre magasabb szintű felkészülést tegyen szükségessé, de egyben átlátható, megtanulható tananyag álljon rendelkezésére annak, aki mások gyógyítását tűzi maga elé. Reményeink szerint ezt szolgálja az új könyv is.

A Természetgyógyászati alapismeretek könyv nagy részét Sárai Gábor barátommal ketten írtuk,  de egyes szakmai cikkeknél szerepelnek más szerzők is, mint Dr.Csiszár Róbert, Daróczi Zoltán, Dr. Eöry Ajándok, Dr.Jónás Eszter, Gál Attila, Nagy Zoltán, Dr.Ozsváth Mária, Dr.Sarkadi Ádám, Varsányi Péter, Dr.Szőke Henrik, Dr.Veress János.  A könyvet Prof. Dr.Hegyi Gabriella lektorálta.

A hazai jogi szabályzás és a tankönyv szemlélete is az, hogy „ezer virág virágozzék”, vagyis nem kíván pálcát törni semmilyen módszer felett, inkább azt szeretné elősegíteni, hogy akik azt gyakorolják, azok ne ártsanak a  betegnek, amit arról ismerünk, az korrekt legyen.

Törekedtünk arra, hogy mindenki számára érthető legyen az, hogy a természetgyógyászat nem a modern medicina alternatívája, hanem annak szükséges kiegészítése, hogy a hazai természetgyógyászat az európai és a világon zajló hasonló tevékenységekhez szervesen illeszkedik. Legalitásra, szakszerűségre, hatékonyságra, hozzáférhetőségre és betegbiztonságra van szükség, nem pedig tiltásra, ellenségeskedésre. A természetgyógyászat szelíd módszer, de nagy jelentőségű, akár életmentő lehet akkor, ha megfelelően alkalmazzák. Nem utolsó sorban fontos tudni, hogy a világ lakosságának nagy részét (több mint 80%-át) ma is ezekkel a módszerekkel látják el és hogy Európában is az emberek döntő része 60-90%-a szimpatizál a természetgyógyászattal, annak széles körű hozzáférhetőségével. A természetgyógyászatnak jövője van, a hazai jogszabályok és a lakosság pozitív hozzáállása a lehetőségek bővítését teszi szükségessé. Az is nyilvánvaló, hogy a 18 évvel ezelőtt megjelent jogszabályok mára sok ponton elavultak és szükséges lenne ezek kiegészítése.

Sárai Gábor a könyvbemutatón beszélt arról, hogy a természetgyógyászattal kapcsolatban az utóbbi években meggyőző vizsgálatok születtek (prof. Dr.Buda László, Dr.Lázár Imre és mások által). Ezek legfontosabb megállapításai a következők.

• A TGY elsősorban a krónikus betegek ellátásában játszik szerepet
• A páciensek 50-80 %-a elégedett a kapott kezeléssel
• A TGY fontos szerepet játszhat az egészségtudatos magatartás fejlesztésében
• A TGY-hoz fordulók fokozott egészségtudatossággal rendelkeznek – nem igaz a hiedelem, hogy csak a babonás, tanulatlan emberek fordulnak TGY-hoz.

Azt is fontos tudni, hogy a WHO jelenleg is fenntart a tradícionális orvoslásról és a természetgyógyászatról egy világprogramot, amelyet 2014 – 2023-ra tervez.

Javaslom mindenkinek, aki áttekintést szeretne a természetgyógyászat egészéről.

A könyv megvásárolható az ENKK (ETI)-ben.

The post A természetgyógyászati alapismeretek tankönyv appeared first on dr. Tamasi József.

A természetgyógyászat az egyetemes orvoslás része, mely az egészség és betegség mai természettudományos megközelítéstől időnként eltérő, tapasztalati szemléleten (paradigmán) alapul. Legfontosabb jellemzői közé tartoznak a természetközeli terápiás eszközök, szelídebb hatású módszerek alkalmazása, az aktív, tudatos egészséges életre nevelés, a lelki és környezeti tényezők testi problémákkal való együttes kezelése az ún. holisztika keretében. A természetgyógyászat Magyarországon legálisan gyakorolható. Ugyanakkor a vizsgázott orvosok és természetgyógyászok felé a legfontosabb törvényi előírás, hogy tevékenységüket, főként csak komplementer orvoslásként, tehát az ismert orvosi módszerek kiegészítéseként alkalmazhatják az egészségügy keretein belül. Kuruzslónak az számít, ha a „természetgyógyász” ÁNTSZ engedéllyel nem rendelkezik, vagy az engedélyétől eltérő területet gyakorol, vagy képzettsége ellenére nem tartja be a szakmai irányelveket, kompetenciahatárokat. A szakszerűen alkalmazott, biztonságos természetgyógyászat azonban a civilizált országok lakosságának elengedhetetlen igényévé vált, eredményessége pedig egyre több ponton bizonyított.

Szellemisége, története

A természetgyógyászat egészségről, betegségről, és gyógyulásról alkotott megfontolásai az ókori Kínából, Indiából, Tibetből, az ókori görög és római kultúrákból, a világ számtalan sarkának népgyógyászati ismereteiből származnak. Ezen ismeretek a jelen kor orvostudományi kutatási eredményeivel újraértékelésre kerülnek és belőlük a felkészült orvosok minden olyan eredményt kiegészítő medicinaként hasznosítanak, amelyről legalább az ártalmatlanság bizonyított. A természetgyógyászat legfőbb paradigmái: az ókori mitikus, a népgyógyászati mágikus, a modern természettudományos és pszichoszomatikus valamint a jövő korszerű kibernetikus felfogása. A természetgyógyászat megtanulásának hagyományos módja az iskolarendszerű oktatás mellett mester-tanítvány viszony továbbra is fontos helyet tölt be az oktatásában.  A természetgyógyászatban használatos paradigmák a mai orvos számára furcsán csenghetnek, hiszen energiákról, energiacsatornákról, emberi típusokról, reflexológiai összefüggésekről, gondolatok determináló hatásáról esik szó. Mégis e megfontolások szerinti gyógyászat helyén való akkor, ha gyógyító gondolkodás hierarchiájában nem kerül a biológiai (szokásos orvosi) megfontolások elé.

Fajtái, módszerei

A természetgyógyászat hazánkban 22 fő módszer köré csoportosítható. A leghatékonyabb módszereit klasszikus gyógymódoknak nevezzük, melyet a hagyományos távolkeleti és a csak néhány száz éves ún. „újabbkori gyógymódok” egészítenek ki. A természetgyógyászatban rutinszerűen alkalmaznak pszichológiai és fizioterápiás technikákat is, ezek azonban nem tartoznak a természetgyógyászat körébe, csupán mint társtudományokat használjuk. A természetgyógyászatban natúr gyógyászati szerként regisztrált gyógyszereket, gyógyhatású anyagokat, gyógynövényeket, élelmiszerkiegészítőket, diétákat, célzottan válogatott élelmiszereket és gyógyvizeket alkalmazunk.

Távolkeleti medicina

A távolkeleti gyógymódok a taoizmus, a hinduizmus és a buddhizmus szellemi hátterére épülnek. Valamennyi ága jelenleg már iskolarendszerű oktatásban, főiskolákon, vagy orvosi egyetemen sajátítható el a távolkeleti országokban. Az ázsiai országok lakosságának 60-90%-át ezen módszerek segítségével látják el. A távolkeleti medicina az európai orvosláshoz hasonló szakmai területekre osztható (belgyógyászat, sebészet, nőgyógyászat, gyógyszertan stb).

HKO

A hagyományos kínai orvoslás a taoista filozófiára és a kínai kultúrára épülő holisztikus gyógyító rendszer. Fő terápiás módszereit egymással kombinálva alkalmazzák: diéta, mozgásterápia (tai chi, Qi gong), masszázs, akupunktúra, akupresszúra, moxaterápia, gyógynövényterápia. A terápiát a taoista gyógyító paradigma szerinti kínai diagnózis felállítása után határozzák meg.

Ájurvédikus gyógyászati eljárások

Az ájurvédikus gyógyászat a hindu világnézet alapjait képező védikus filozófiára épülő holisztikus gyógyító rendszer. Fő terápiás módszereit az ájurvédikus diagnosztika eredményei szerint egymással kombinálva alkalmazzák: diéta, mozgásterápia (jóga), masszázs, salaktalanító módszerek (hánytatás, hashajtás, izzasztás stb.), gyógyszerészet (gyógynövény, ásvány, állati termék), drágakövek, mantrák, meditációk. Lásd még a témáról írt cikkemet is!

Hagyományos tibeti gyógymódok

A hagyományos tibeti gyógyászat a buddhista filozófiára épülő holisztikus gyógyító rendszer. Fő terápiás módszereit a tibeti diagnosztika eredményei szerint egymással kombinálva alkalmazzák: diéta, életmód, gyógyszerek (gyógynövény, ásvány, állati termék), és ún. külső gyógymódok, mint moxaterápia.

Klasszikus gyógymódok

A leghatékonyabb és legfontosabb gyógymódok, melyek ráadásul a legnagyobb múlttal is rendelkeznek. Az orvoslás ókori nagyjai, illetve a távol-kelet legrégibb írásokban említett mesterei is mind alkalmazták e módszereket. Ugyanakkor hatékonyságuk minden módszer között a leginkább bizonyított. Ezek mindegyikének alkalmazása feltétlenül szükséges mielőtt más szelídebb módszerhez fordulnánk.

Gyógynövények

Gyógynövények, azok teáinak, hatóanyagainak, kivonatainak és készítményeinek terápiás alkalmazását fitoterápiának nevezzük. Korszerű gyógyszerkincsünk 60-70%-a még mindig gyógynövény eredetű, vagy abból fedezték fel, vagy még ma is abból állítják elő. A gyógynövények hatóanyagokat tartalmaznak, de hatáserősségük általában sokkal szelídebb, mint a gyógyszereké. A gyógyteák előnye az egyszerű és természetes elkészítés, a teázás kellemes kultúrája, hátránya a változó hatóanyag összetétel. A kapszulák és más gyári készítmények előnye, az egyszerű adagolás, a standard hatóanyag mennyisége, (ez nem törvényszerű), hátránya a természettől már távolabb álló túltisztított kivonatok, szegényesebb hatóanyag skála élettanilag csekélyebb serkentő hatása. A kettő között számtalan készítmény variáns létezik a piacon. Nem mindig a magas gyártási standardú termék a szervezet számára a legkedvezőbbek, de előfordulhat az is, hogy valóban olyan gyenge minőségű az előállított termék, hogy az nem fejti ki a neki tulajdonított hatást. A forgalomban levő termékek minőségi megkülönböztetését természetgyógyászatban képzett orvos, vagy fitoterapeuta tudja elvégezni, mindenki számára közérthető, egységes bevizsgálásuk nem létezik.

A hivatalos álláspont szerint a nem gyógyszerként engedélyeztetett termékek nem is képesek gyógyítani, ami persze nem tartható vélemény, hiszen a piacon vásárolt savanyú káposzta fogyasztása gyógyászati jelentőséggel bír, emésztési zavarok esetén. Pedig nem minősítették gyógyszerré sohasem. Gyógynövénynek minősülhet az a tápláléknövény is, melyet nem gyógyteaként, hanem zöldségként, gabonaként, gombaként, gyümölcsként fogyasztunk el gyógyítási célzattal.

Aktív dietétika

A természetgyógyászat elfogadja és képviseli az orvostudomány által képviselt bizonyított táplálkozástudományi elveket. Ugyanakkor diétás megfontolásai több ponton túl mutatnak a konzervatív dietétikán. Ismeri például az élő táplálék fogalmát, mely kizárja a nagy arányú félkész, konzervált, mirelit, túlfőzött ételek fogyasztását. Ismeri a salaktalanítás fogalmát, mely szerint a szervezetben halmozódó szükségtelen, vagy káros anyagcsere termékek bizonyos diéták során nagyobb mennyiségben kiválaszthatók. Olyan empirikus étrendeket, diétákat ismer, melyek a mai kórházi dietétikában ismeretlenek, ugyanakkor bizonyítottan hatékonyak. A témában számtalan cikket írtam már a site-omon, javaslom a keresőbe írni pl. salaktalanítás.

Alternatív fizioterápiás módszerek

A fizioterápia az orvostudomány önálló szakterülete, mely elsősorban mozgásszervi betegségek tüneti kezelését jelenti természeti energiák által. Az alternatív fizioterápia során is természeti energiákat (víz, agyag, levegő, forróság) használnak, de az egészségügyben nem ismert összetételben, formában és nem csupán a fizioterápiás tüneti kezelésnél megszokott megfontolások alapján. Sokszor nem helyi hatást kívánnak elérni a kezeléssel, hanem általános immunstimulálást, reflexhatások révén belszervi gyógyhatást, az általános edzettség javítását.  A kezelések egy része önállóan otthon végezhető, más részüket speciális berendezkedésű wellness központokban kínálják. Az egyik legismertebb módszertan a Kneipp kúra.

Mozgásmódszerek

A mozgás terápiás alkalmazását a mai medicina, mint gyógytorna ismeri. A természetgyógyászatban az egyéni és csoportos gyógytornától eltérő terápiás mozgások is ismertek, melyek elsősorban távolkeleti eredetűek. Ilyen a jógaterápia, Csi kung terápia. Ezek elsősorban a mozgások lassú, meditatív jellegében, kitartott pózaiban, légzés szinkronnal végzett gyakorlásokban különböznek a gyógytornától. Alkalmazzák ezen túl a táncterápiát és a terápiás jellegű fitnesst személyi edzés formájában. Lásd még további információkat a témáról írt cikkeimben. 

Manuális módszerek

A „kezelés” vagyis a kézzel végzett gyógyító beavatkozások az orvoslás legrégibb módszerei közé tartoznak. Az orvos vagy gyógyító végezhet a kezével gyógyító masszázst, kiropraktikát és bioenergetikai kezelést. Az ilyen beavatkozásoknak nemcsak fizikális jelentősége van, hanem az orvos-beteg viszonyra és a páciens lelki egyensúlyára is jótékonyan hat. A kiropraktika (vagy manuális medicina) során az izületek, csontok egymáshoz viszonyított helyzetét változtatjuk kézi erővel, jól irányzott mozdulatokkal, ami sokszor  sajátos hangjelenséggel, kattanással kísért.

Újabbkori gyógymódok

E módszerek szakszerű alkalmazása csupán néhány évtizedes, vagy évszázados múltra tekint vissza. Alkalmazásuk kisebb testterületre, hatásuk a holisztika jegyében szűkebb spektrumra érvényesül. Felfedezésük általában egy személyhez köthető, fejlődésük jól követhető és több módszer esetén a modern technika nélkül ezek a módszerek nem lennének gyakorolhatók.

Homeopátia

A homeopátia Samuel Hahnemann által a XIX.sz. elején rendszerbe foglalt gyógyítási mód. Alkalmazása során a beteg növényekből, állatokból, ásványokból, kórokozókból, szervekből és mérgező anyagokból származó, speciális eljárással – potenciálással – készített hígításait kapja gyógyszerként, amelyek hígítatlanul alkalmazva egészséges emberben a beteg panaszaihoz leginkább hasonló tüneteket váltanak ki. A homeopátiát alkalmazhatjuk öngyógyításként is, hiszen vannak homeopátiás szerek, melyek recept nélkül gyógyszertárakban megvásárolhatók. A mélyreható homeopátiás hatást azonban csakis a kiképzett homeopata orvos által több órás kikérdezés után kiválasztott klasszikus homeopátiás szerrel érhetjük el.

Manuálterápia

A manuálterápia vagy manuális medicina a csont-izületi rendszer gyógyászatának egyik szakága. A manuálterápia mozgatórendszer élettanával, biomechanikájával és a még visszafordítható  elváltozásokban  megnyilvánuló mozgásszervi betegség, az  ún.  “funkcionális ízületi blokk” ( FIB ) kórélettanával,  diagnosztikájával, terápiájával, rehabilitációs és prevenciós lehetőségeivel foglalkozik.  A manuálterápiát orvos gyakorolhatja. Megfelelő szakértelem esetén gyógyszeres kezeléstől és sokszor műtéttől mentheti meg a pácienst. Óvakodjunk a nem orvos csontkovácsoktól, akik sokszor nem érzékelik beavatkozásaik súlyát és veszélyét, a nem szakszerű beavatkozás, kieröltetett mozdulat súlyos sérüléseket okozhat!

Oxigén kezelések

Az oxigén-, ózon és hematogén oxidációs terápia összefoglaló elnevezése. Mindegyik kezelési módhoz orvosi műszerek és orvosi rendelő szükséges, bár az oxigénterápia megfelelő hozzáértéssel akár otthon is végezhető.

Oxigénterápia

Az oxigénterápia célja a szervezet alacsony oxigénellátottságának (stresszhatás, mozgásszegény életmód, külső és belső mérgek, látens pszichés terhelés, elöregedő szervezeti struktúra következtében) növelése közvetlen oxigénbelélegeztetéssel. Az oxigénterápia közben kétféle tevékenység képzelhető el. Egyik esetben a páciens valamilyen kardiogépen teljesítmény sportolást végez, a másik esetben relaxál.

Ózonterápia

Az ózonterápia során ózongázt használnak, célja lokális alkalmazás esetén a fertőtlenítés, csírátlanítás, szisztémás, parenterális alkalmazás esetén pedig gyulladásgátlás (nem specifikus immunstimuláns hatás) átáramlás fokozása, anyagcserejavítás.

Hematogén oxidációs terápia

A hematogén oxidációs terápia egy photobiológiai terápia, melynek keretében a levett alvadásában gátolt vénás vért oxigénnel dúsítják és ultraibolyasugárzásnak vetik alá, majd sajátvérinfúzióként visszajuttatják.  Hatása többek között: csökkenti a vörösvértestek aggregációs hajlamát, javítja a mikrocirkulációt, a sejtlégzést, az anyagcserét.

Neurálterápia

Kis dózisban helyi érzéstelenítők alkalmazása, injekciós formában áthangolás, reflexterápia és bioelektromos értelemben zavarómezőnek számító területek hiperpolarizálása céjából. A tartós teárpiás hatás mellett mással nem pótolható dignosztikai és differenciáldiagnosztikai jelentősége is van. Orvosi beavatkozás, csak a témában jól képzett orvos végezheti. Hatása semmi mással nem helyettesíthető, a természetgyógyászat igen fontos területe. Lásd még!

Biológiai fogorvoslás

A fog-, fogágy-, és a száj lágyrészeinek betegségei valamint a szájban elhelyezett idegen fogászati anyagok és az egész szervezet élettani, kórélettani, energetikai kölcsönhatásait figyelembe vevő állapotfelmérés és terápia. A biológiai fogorvoslást is orvos és fogorvos végzi, hasonló fogorvosi rendelőkben, de az eszközei és a kezelési módja részben különbözik. A biológiai fogorvoslás során nagy súllyal vizsgálják a szájban elhelyezett amalgám tömések, és más mesterséges szerkezetek (beültetett fogak, csapok, fémek) belszervekre kifejtett esetleges károsító hatását és annak kiküszöbölési lehetőségeit. A szükséges konzervatív fogászati beavatkozásoknak csak egy kis része okoz, egy bizonyos idő elteltével krónikus belszervi betegségeket (fejfájás, gyulladások, funkcionális emésztőszervi zavarok, neurológiai betegségek stb), de ennek felismerését és megoldását többnyire csak a biológiai (természetgyógyászati) felkészültségű orvosok és fogorvosok végzik. Lásd még!  Valamint lásd a kapcsolódó cikket itt is!

Biorezonancia

A Voll féle elektroakupunktúra valamint a biofeedback módszerek alapelveire épülő eljárások, melynek során a bőrfelület bizonyos területeinek ill. pontjainak elektromos áramra és azzal közvetített információkra adott biológiai válaszát mérik. A diagnosztikai eljárásokon túl alkalmas ezen elektromos jelekké alakított biológiai információk terápiás alkalmazására is. A biorezonancia olyan szoft fizikai energiák eltéréseit méri és alkalmazza, melyek a szokásos biofizikai mérésekre fejlesztett műszerekkel nem mérhetők.

Antropozófus orvoslás

A Rudolf Steiner által alapított filozófiai mozgalomból származó holisztikus orvoslás, melynek terápiás módszerei között gyógyszerek (növényi, ásványi, állati eredetű), ritmikus masszázs (Wegman/Hauschka szerint) gyógyeuritmia, egyéb mozgásterápiák (kirofonetika, Bothmer gimnasztika), művészetterápiák, zeneterápia, pszichoterápiák találhatók. Az antropozófia elsősorban a német nyelvterületen elterjedt és elfogadott gyógyászati rendszer. Németországban a Witten-Herdeckei Orvosi Egyetem deklaráltan az antropozófus orvoslás fellegvára.

Komplementer diagnosztika

A komplementer diagnosztika olyan vizsgálati módszereket jelent, melynek segítségével az orvos további egészségi állapotra vonatkozó, de az egészségügyben általánosan nem használt információkat kaphat a páciensről. Olyanokat mint, az energiafolyam kóros eloszlása a kínai energia csatornákban, a szervek zavarairól árulkodó reflexzónák, személyiséggel összefüggő embertípus korlátai, szelíd ingerekre vonatkozó kóros biológiai reagálási mód. Ezen vizsgálati módszereket csak az képes helyesen értékelni, aki a természetgyógyászat természettudományostól eltérő megfontolásait ismeri és kellően tiszteli.  Elképzelhető az is, hogy a szokásos diagnosztikai eszközökkel más, nem szokásos következtetéseket vonnak le, például röntgen felvételen a kiropraktika szempontjából fontos helyzeti rendellenességek megfigyelése. A homeopátia, az ájurvédikus gyógyászat, a tibeti medicina, az asztrológia és sok más tradícionális rendszer megkülönböztet ember típusokat, amely a megbetegedési és gyógyulási hajlamok tekintetében fontos különbségeket tesz emberek között. Ismertek objektív műszeres, de az egészségügyben nem elterjedt vizsgálatok, mint például a hőtérképezés, hőregulációs tesztek, bizonyos laboratóriumi vizsgálatok. E vizsgáló módszerek soha nem helyettesíthetik a szokásos diagnosztikát, csupán a természetgyógyászati kezelések meghatározásához és az életmódprogram egyénre szabásához nyújthatnak kiegészítő információkat.

Bioenergetika – Bodymind technikák

A bioenergia a testben bizonyos érrendszerhez hasonló, virtuális csatornákban áramló és a testfelszínen kisugárzó, a szokásos műszeres mérésekkel nem mérhető, az élőlényt jellemző energiaféleség, melyet főként a távol-keleti medicina és népgyógyászat különböző ágai és az azokra épülő nyugati módszerek írnak le. Mivel a bioenergia szemmel nem látható, műszeresen is csak korlátozottan mérhető, ezért létezésének elsősorban – de nem kizárólag – csak közvetett bizonyítékai vannak. A bioenergia mozgásának, mennyiségének tulajdonságai közvetett jelekből következtethetők és egyénre, valamint egészségi állapotra jellemző eloszlást, törvényszerűségeket mutatnak. A bioenergia klinikai jeleinek ismerete nélkül a távol-keleti medicina módszerei nem gyakorolhatók, ezért a természetgyógyászok számára fontos annak megértése és megismerése. A bodymind technikák a pszichológia, az orvoslás és a népi tradíciók határterületeit érintő fogalom. Kapcsolatos lehet érintéssel, kézrátétellel, meditációval, imával, érzelmek irányításával, stresszkezeléssel, életfilozófiával, bioenergetikával. Ezeket a technikákat hagyományosan a Földön különböző társadalmi csoportok, de modern intézmények, vállalatok is alkalmazzák a hatékonyság növelése érdekében. Idetartoznak a Reiki, Prananadi, Bioenergia módszerek, beszélgetős terápiák, bizonyos mozgásterápiák, pszichodráma stb.

Kineziológia

A manuális terápiára, a kínai gyógyászatra és a pszichológiai ismeretekre épülő speciális vizsgáló és terápiás rendszer. Az elméleti hátterét az a megfigyelés képezi, hogy az izmok funkcionális tulajdonságai között, engramok formájában elraktározódnak a személyt érő élmények és sérülések információi, melyek az izom összehúzódásának jellemzőit is befolyásolják. Legfontosabb részei a Touch for health, a One brain, és az Edu-K. Legfontosabb alkalmazási területei a beszédzavarok, tanulási képességek javítása, szorongások oldása, pszichoszomatikus megbetegedések kiegészítő kezelése.

Szemtréning

A látás képességének javítását szolgáló speciális holisztikus terápia, melynek legfontosabb részei a relaxáció, a reform rost dús diéta, a szemtorna, egyszerű látásjavító eszközök használata és az akupresszúra.

Hazai gyakorlat

Magyarországon a természetgyógyászatot igen kevés kivételtől eltekintve magán praxis keretében lehet igénybe venni. A rendelőkben a középfokú végzettségű természetgyógyászok és/vagy természetgyógyászati továbbképzéssel is rendelkező orvosok dolgoznak. Korszerűnek, jogszerűnek és szakszerűnek csak az a szolgáltatás minősül, mely integráltan alkalmazza a szokásos orvosi és a természetgyógyászati módszereket. A hiteles szolgáltatók ÁNTSZ engedéllyel rendelkeznek az adott természetgyógyászati területen. Az OGYI, OÉTI, vagy ÁNTSZ engedéllyel rendelkező készítményeket gyógyszertárakban, gyógynövény szaküzletekben, drogériákban, reform élelmiszer boltokban és multilevel hálózatokban lehet megvásárolni. A természetgyógyászati módszerek egy jelentős része öngyógyításként is alkalmazható, melyhez a tudást ismeretet-terjesztő könyvekből, folyóiratokból, TIT szerű tanfolyamok során szerezheti meg a téma iránt érdeklődő. A jó értelemben vett természetgyógyászati ismereteket alkalmazó öngyógyítás nem tilos, sőt kívánatos, hiszen általa nő az egészség kapacitásunk.

Jogszabályok

A természetgyógyászat a mai nyugati medicina határterületén működik mind Magyarországon, mind pedig a különböző európai országokban. Hogy a hivatalos egészségügy keretein belül, vagy azon kívül foglal-e helyet, azt egyedül az ország jogszabályai döntik el. Hazánkban 1997-ben jelent meg a természetgyógyászat első jogi rendezése, de a mai napig nem valósult meg a teljes egészségügyi integrációja, elsősorban az orvosi képzések és vizsgáztatás egyetemek általi akadályozása, valamint politikai játszmák miatt. – Eü Törvény 104. § 40/97. Korm. Rendelet 11/97 Népjóléti rendelet Módosító rendeletek

Társterületek

Fontos tudni, hogy a természetgyógyászat nem gyakorolható kiterjedt dietétikai, táplálkozástani, magatartástudományi, pszichológiai, fizioterápiás, felnőttnevelési ismeretek nélkül. Ezekről nem ebben a cikkben, hanem a site-om más menüpontjai alatt olvashat.

The post Természetgyógyászat áttekintése appeared first on dr. Tamasi József.

Hagyományos orvoslás

Az egyetemes orvoslás döntő többsége ún. tradícionális, hagyományos gyógyászat. Ide tartozik a népgyógyászat, az indiai – ájurvédikus gyógyászat, a kínai hagyományos gyógyászat, a tibeti medicina, a japán és koreai medicina. Csak a világ lakosságának a 18%-át látja el az Európában is ismert modern medicina, melynek a döntő része és a szándéka, hogy az eljárásait az ún evidenciákra építse. Evidenciának nevezik azokat a tényeket, melyeket meggyőző tudományos kísérletekben fedeztek fel, publikálták és a kontrollkísérletek, vagy a kritikák sem döntötték meg az állítását. Az evidenciák hasznos támpontok a gyógyításban, de nem képezhetik a kizárólagos paradigmát akkor, amikor tudjuk, hogy ezek az ún. tények rendre megdőlnek, amikor az evidenciák alapján működő egészségügy sem tud átütő változást elérni a megbetegedési statisztikákban, amikor az emberiség nagyobbik részét hasonló eredményességgel nem evidenciák alapján gyógyítják. A WHO a programjában nem is határoz meg olyan célokat, mellyel a hagyományos gyógyászati rendszereket kiiktatni, vagy mellőzni kívánná. A WHO célja a hagyományos gyógyászati rendszerek támogatása, fejlesztése. Indiában a lakosság 90%-át a hagyományos, ájurvédikus medicina szerint látják el. Ebben a rendszerben a hozzáértés különböző szintjei békésen megférnek egymás mellett, úgy mint az egyetemet (főiskolát) végzett ájurvédikus orvos (ritka esetekben akár nyugati rendszerű egyetemi végzettséggel is rendelkező orvos), az ájurvédát kvázi szakiskolai szinten megtanult szakdolgozó, az ájurvédába mester-tanítvány, vagy családi kötelék alapján beletanult ájurvédikus népi gyógyító. A hagyományos szemléletű gyógyítás összességében, arányaiban nem produkál rosszabb gyógyítási statisztikákat, sőt sok területen akár jobb eredményeket is elérhet (pl. gasztrointesztinális betegségek, asztma stb.), de nyilván vannak e rendszernek is erősségei és gyengéi, melyeket hozzáértően a mai nyugati orvoslás eszközeivel kombinálni szükséges.

A nyugati evidenciákra épülő medicina kritikája

A nyugati világ hite a tudományos evidencia, melyet jogszabályokkal, az állam teljes struktúrájával kőbe is vésett. A középkorban megégették azokat, akik a keresztény vallástól eltérő tanokat hirdettek, ma börtönbe csukják azokat, akik a kőbevésett „államvallás”-tól eltérő hit alapján gyakorolnak gyógyítást. Nem vitatom a laikus tömeg megtévesztéstől való védelmének szükségességét, de helytelenítem azt a merev evidencia dogmát, mellyel a kifejezetten a gyógyszer- és műszergyártó lobbi érvényesítheti csupán az érdekeit kizárva a rendszer kritikájának minden lehetőségét. Holott ismertek azok a tények, mely szerint az evidenciák is változnak, néhány év alatt a tudomány bázisának tekinthető téziseit képes maga a tudomány cáfolni. Az evidencia keresés egy jó technika, mellyel a világ dolgai jól leírhatók akkor, ha tudjuk, hogy egyébként merre kell haladni. Nem helyes csupán a mindenkor érvényben levő evidenciákkal meghatározni a gyógyító világnézetet, az emberi élet általános életmódi, életszemléleti és egészségi alapjait, mert ez semmi állandóságot nem ad, csupán folytonos átalakulást és a generációk életszemlélete nem lehet rabja a tudomány néhány évente átalakuló szemléletének, hiányosságainak. Az életünket sokkal tágabb keretek közé érdemes helyezni, sokkal világosabb irányokat kell neki adni, melyeket csakis a hagyományos gyógyászati rendszerek képesek nyújtani, úgy mint pl. az ájurvéda.

Ugyanakkor maga az evidenciákra épülő egészségipar eredményei sem egyértelműek. Úgy tűnik, mintha nem látná a fától az erdőt, hiszen bár kétségtelenül bizonyos fertőző megbetegedések száma csökkent, vagy szinte eltűnt, ugyanakkor más fertőzések megjelentek (HIV, egyéb szexuálisan terjedő betegségek, súlyos coli fertőzések, clostridium baktériumok stb.), és fertőzés mentes betegségek (daganatok, szív és érrendszeri betegségek, alzheimer, autizmus, allergiák, autoimmun betegségek stb.) száma nagymértékben emelkedett, amelyek nem kevesebb társadalmi problémát okoznak, mint a középkori járványok. A morbiditási, mortalitási statisztikai adatok összességében nem javulnak, a gyógyíthatlan betegek száma nem csökken. A beteg kiszolgáltatottságának egy olyan torzult formája jön létre a modern egészségügyben, mely a pénzjátszmákban küzdő biztosítók, gyógyszergyárak, műszergyártók érdekszféráinak kusza szövevényében nyújt valamiféle kiismerhetetlen szolgáltatást az evidenciákra hívatkozva, de semmit nem tesz a betegség megelőzéséért, a beteg egészségesebb életszemléletéért, a személyes gondoskodásért. Az eredményesség tényleges kontrollja elmarad, a betegség/egészség, elégedettség, életminőség, garanciák, hozzáférhetőség tekintetében.  A gyógyszerektől való függőség, feleslegesen, érdekből elvégzett műtétek, kórházi gyógyíthatatlan fertőzést okozó baktériumok és vírusok, nem fejlesztett antibiotikumkészletnek egyre inkább ellenálló kórokozók, a betegségokozó életmód drasztikus elterjedése, krónikus nem fertőző megbetegedések ugrásszerű növekedése jelzi az evidenciákra épülő orvoslás szemléleti hiányosságait, alkalmatlanságát arra, hogy embertömegeknek nyújtson életcélt, vagy legalábbis helyes irányt életük alakításában. A hagyományos gyógyító ismeretek nem vethetők tehát el, azok megismerése a mai kor emberének és szakemberének is fontos.

Az ájurvéda oktatása, gyakorlata a világban

Indiában 55 állami és 80 privát egyetemen oktatják az ájurvédát, melynek elvégzése után az illető ájurvédikus orvossá válik. Az ilyen orvos az európai rendszerben még tudományos fokozatot (master degree) kell szerezzen, hogy diplomáját az európaihoz mérten elismerjék. A rendszer ugyanis más. Az ájurvéda több ezer éve kinyilatkoztatott tudást tartalmaz, melyet az egyetemeken változatlan formában oktatnak. Ez a rendszer nincs tekintettel a tudomány napi változásaira, bár kétségtelenül pl. a gyógynövények kutatása terén figyelembe veszi a publikált eredményeket. Ugyanakkor létezik továbbra is a mester-tanítvány viszony, különösen akkor, ha már az illető elvégzett egy ájurvédikus egyetemet. A tudás családi továbbadása is élő gyakorlat ma Indiában.

Indián kívül számtalan országban hívatalos gyógyítási mód az ájurvéda, mint Délafrika, Nepál, Mauritius, Sri Lanka, Malaysia. Az USA-ban, Floridában 2 éves képzés során szerezhetnek – Master Degree-t, Németországban a CAS, CAT rendszerben, vagy más európai országokban is a Maharishi képzés, vagy privát oktatási intézmények keretében juthat bárki ájurvédikus professzionális tudáshoz. Európában egyre több orvos és klinika foglalkozik ájurvédával felismerve annak mással nem pótolható gyógyító hatását, sőt Svájcban bizonyos biztosítók finanszírozzák is az ilyen gyógyító ellátást.

Történetisége

A védikus tradíció szerint az ájurvéda egyszerre keletkezett a védák többi részével. Ez azt jelenti, hogy a szájhagyomány útján Brahmától származik, tehát a világ létezése óta mindig létezett, de írott formában 4-5 ezer éve olvasható. Történeti adatok is azt mutatják, hogy legalább ezer évvel Hippocrates előtt már a medicina komplett rendszerét nyújtotta. Hippocrates Krisztus előtt 460-370 között élt, viszont a leírt Atharvavéda történészek által becsült kora 1500-1000 időszámításunk kezdete előtt.  A korai (Rig) védikus időkből (K.e 6000-K.e.3000) kevés írásos emlék maradt fenn, sokkal többet ismerünk a késői védikus időkből (K.e 3000 – K.e 600), amikor is lejegyezték a Samavédát, Yajurvédát, Atharvavédát, Caraka, Bhelát, Sushruta samhitát. A buddhista időkben (K.e 600 – 1000) keletkeztek a Vagbhata, Asthangasamgraha és az Asthangahridaya írásai. Az ájurvéda új virágkora az 1100-1600 évek közé tehető, amikor az Asthanga ajurvéda, Rasashastra, Siddha és az Unani rendszereket jegyezték le.

Sushruta tradíció (Sebészet)

Sushruta samhita az egyik legjelentősebb írásos emlék és tradíció az ájurvédából. Eredete az első orvos, maga a Teremtő Brahma. Tudását továbbadta a Prajapatiknak, ők az Ashwini Kumaráknak, majd Indrán, Dividósán (Kasi királya, Dhanvantari inkarnációja) keresztül jutott el Sushrutáig, aki rendszerbe foglalta a teljes gyógyító ismereteket.

A Sushruta samhita fő részei a következők:

• Sutra Sthana 48 fejezet, átfogó ismertetés
• Nidana Sthana: 16 fejezet, Etiológia, Patológia, Diagnosztika,
• Sharira Sthana: 10 fejezet, Anatómia, Embriológia,
• Cikitsa Sthana 40 fejezet, Klinikum, Sebészeti módszerek
• Kalpa Sthana: 8 fejezet, Toxikológia, ételmérgezések, kígyó- és rovarcsipések
• Uttara Tantra: 66 fejezet, Szemészet, Fül-orr-gégészet, belgyógyászat, pszichiátria
• Összesen: 1120 kórkép, 700 gyógynövény, 57 állati gyógyszer, 64 ásványi gyógyszer

Kaya-Chikitsa tradíció (Belgyógyászat)

A másik jelentős tradíció a Caraka samhitára épül, mely a belgyógyászati jellegű orvoslás és az ún. pancakarma ismereteit foglalja össze. A tanítványi lánc tudását szintén Brahmától eredezteti, azt követően a Prajapatik, Ashwini Kumárák, Indra közvetítésével jut Atreya-hoz és Punarvasuhoz. A Caraka samhita nem egy személy által megírt tudás, hanem sokan hozzátettek ahhoz, míg kialakult a mai ismeretanyag.

A caraka samhita fő részei a következők:

• Sutra Sthana: 30 fejezet, 1670 vers,  A világ, a drogok és az ember felépítése, étkezés hatása a szervezetre
• Nidhana Sthana: 8 fejezet, 103 vers, Etiológia, Patológia, Diagnózis, 8 fontos betegség
• Vimana Sthana: 8 fejezet, 88 vers, Gyógyítási elvek, Etiológia, Epidémia
• Sharira Sthana: 8 fejezet, 236 vers, Embriológia, Anatómia
• Indriya Sthana: 12 fejezet, 381 vers, Prognosztika, Szimptomatológia
• Cikitsa Sthana: 30 fejezet, 4961 vers, klinikum, prevenció
• Kalpa Sthana: 12 fejezet, 330 vers, Farmakognózia, Vamana, Bhasti, Viricshana, légzéstechnikák
• Siddhi Sthana: 12 fejezet, 649 vers, Kizárólag a Pancakarma módszerekről részletesen
• 341 növényi, 177 állati és 64 ásványi gyógyszer

Asthangasamgraha (orvosi asztrológia)

Fő részei a következők

• Sutra Sthana: 40 fejezet, Egészségtan, Higiénia, Életmód, Táplálkozás, Gyógyszertan, Pancsakarma
• Sharira Sthana: 12 fejezet, Anatómia, Konstitúció, Embriológia, Marmapontok, Prognosztika
• Nidana Sthana: 16 fejezet, Etiológia, Tünettan, Patológia, Diagnosztika
• Cikitsa Sthana: 24 fejezet, Klinikum, Terápia
• Kalpa Sthana: 8 fejezet, Gyógyszertan, gyógyszertechnológia
  

  

• Uttara Sthana: 50 fejezet, Terápia

Későbbi feldolgozások

• Bhela Samhita
• Kashyap Samhita
• Agnivesha tantra
• Ashtanga Hrdaya Vagbhata
• Madhav Nidana

Az európai orvoslás függetlenül az ájurvédától alakult ki?

Amikor egyetemes orvoslásról beszélünk, akkor figyelembe kell venni, hogy a különböző gyógyító rendszerek jelentősen hatottak egymára. Tudjuk például, hogy az ájurvédát lefordították görögre Krisztus előtt 300-ban, tibetire és kínaira 300-ban, perzsára 700-ban, arabra 800-ban. Tudjuk, hogy a nyugati sebészetben a saját szöveteket felhasználó „pótlóműtéteket” ma is sokszor az ájurvédikus metodika szerint végzik. Tudtak sebet varrni, ismerték a higiéniát, a fertőtlenítést és az anesztéziát, végeztek koponyatrepanációt agyi daganatokat távolítottak el. Ennek ellenére természetesen az ájurvédát ma már nem használják közvetlenül sebészeti, higiéniai, infektológiai problémák megoldására, az intenzív medicinában, traumák kezelésében, fogászatra és sok más területen, hiszen a nyugati orvoslásban sokkal tökéletesebbre fejlesztett eljárások ismertek az adott részcélok elérésére.

Mire használható ma is az ájurvéda?

Az ájurvédának ma is lenne helye a gyógyításban, elsősorban olyan állapotok hatékony terápiás megközelítésében, melyet a mai medicina nem fogalmaz meg,  vagy nem jól közelít meg. Például a kapha túltengés napi klinikai probléma: megnövekedett váladék, nyák, testsúly, asztmás állapot, krónikus hurutok esetén. Ilyen esetben a vamana (hánytatás), kapha csökkentő diéta, böjt gyógyít. További terápiás lehetőségeket jelenthet az asztma gyógyításában a jóga gyakorlása, különösen a paschimottanasana, bhujangasana, marsyasana, hridaya sambhasana, naukasana valamint a légzőgyakorlatok, pranayama, suryabhedi, ellenállással szembeni kilégzés és a félelmek elengedése speciális lelki gyakorlatok által.

Mint ismeretes az ájurvédikus orvos más megközelítés alapján kategórizálja, osztályozza a panaszos állapotot. Ezért ha a nyugati orvoslás nem tud eljutni diagnózisig, nem tudja tisztázni a kóros folyamat természetét, vagy egyszerűen legyintve azt mondja, hogy „ez pszichés (pszichoszomatikus) – keressen pszichológust”, vagy olyan betegségekről van szó, melyeknek az etiológiája nem tisztázott, vagy a nyugati orvoslás nem rendelkezik eredményes kezelési sémával,  akkor minden esetben szóbajön az ájurvédikus elv szerinti osztályozás, majd gyógyítás. Ugyancsak használható az ájurvéda a rehabilitációban, posztoperatív kezelésben. Divatos terület ma az antiaging medicina, mely valójában arra törekszik, hogy az öregedési folyamatokat a medicina eszközeivel lassítsa, bizonyos esetekben némileg visszafordítsa. Az ájurvéda több ezer évvel ezelőtt rendelkezett antiaging szakterülettel és ezt rasayanának hívták.

Az ájurvéda megközelítése más oldalról

Az ájurvéda a védikus irodalom része, a hindu gondolkodás elemeit hordozza, vagyis nem materialista tudomány, Isten létéből indul ki. Eszerint a test és a lélek a teremtés része. A lélek nem az anyag önálló, bonyolult szerveződésének mellékterméke. A lélek, vagyis az Én, isteni energia, individum, létezése a testtől független, örök. A lélek a testet kapja vágyai kiteljesítéséhez eszközül és a test isteni energiák (a finom fizikai test, gunák, doshák) hatása és irányítása alatt működik. A test egy életen át kitart bizonyos tulajdonságaival, jellemzőivel, miközben a szellemi változások meghatározzák a következő test jellegzetességeit, némileg egészségét és betegségeit. A test-lélek-szellem egysége teljes, ha úgy tetszik holisztikus, dinamikusan egymáshoz hangoltak a változásaik. Ha a finomfizikai test (szellem) változik, akkor az változtatja a testet is, máskét fogalmazva nem lehet, vagy csak átmeneti testi gyógyítást elérni akkor, ha az illető szellemi folyamatait figyelmen kívül hagyjuk, vagy nem próbáljuk a lelki fejlődését előmozdítani.

Az ájurvéda szerint a működések alapja nem az anatómia, az élettan és a kórtan, az inkább következménye más energetikai változásoknak, hanem az isteni energiák áramlása, elakadása, viselkedése a testben. Az isteni energiák változnak előbb, mert a lélek testi vágyakat hajszol (érzékkielégítés), ez változtatja a finomfizikai testet, és ettől torzul az élettani működés kórtanivá, a prakriti vikritivé. Igazából a folyamat értelmezés ezen a szinten már hasonló a mai orvoslás és az ájurvéda esetén, hiszen mit mond a nyugati orvoslás? Receptorokhoz rossz anyagok kötődnek, szabadgyökök pusztítanak, prosztaglandin anyagcsere felborul. Míg az ájurvéda szerint dosha, ama halmozódik, mely eltömeszeli a csatornákat, lassítja a működést, gyengíti az életenergiát és az ellenállást. Ezek az anyagok akadályai a gyógyulásnak, de míg a mai orvoslás ezen anyagok eltávolítására, javítására koncentrál csupán, addig az ájurvéda emellett keresi a lelki és szellemi okokat is és a hosszú távú eredményeket csak ezek egyidejű változásától reméli.

Az ájurvéda a mítikus gyógyítási rendszerekhez tartoztik

Az ájurvéda szerint létezik egy Isten által teremtett harmonikus állapot, életrend, életmód, szabályrendszer (szent mitosz) – ennek követése a tökéletesség, vagyis az egészség. Ez feltételez egy tökéletes lelki állapotot, egyensúlyt is, mely még Istennel kapcsolatos, az általa elvárt tulajdonságokat, irányultságokat hordozza. Ha ettől eltér, akkor az illető megbetegszik, mert minden eltérés következményeket von maga után. A gyógyítás feladata felderíteni az eredeti állapotot, az eltérést és helyreigazítani a hibás beállítódást, életmódot. Az ájurvéda nem csak a gyógyításról szól, hanem az élet különböző fontos dolgairól, a „létkérdései”-ről is úgy, mint: életcél (dharma (erkölcs), artha (vagyon), kama (élvezet), moksha (felszabadulás), újjászületés, lemondás, lélek (Atma), érzékkielégítés-érzékszabályzás stb.

Ájurvéda előírásai az eredeti egészség megtartása érdekében

A dinacharya (napi rutin) (étrend/diéta, mozgás, higiénia, ürítés, éhség, szomjúság, alvás – ezek minősége, rendszeressége stb.). A nem kívánatos pszichés késztetések megfelelő kezelése, fékentartása: kapzsiság, félelem, harag, hiúság, féltékenység, rosszindulat, túlzott ragaszkodás stb. Ugyancsak a mentális egészség biztosítása a Sadvrutta (etikus élet) által. A ritucharya (szezonális rutin) nagyobb időszakok rutinja, mely az évszakok, időszakok változásához (mozgásprogram, tisztítókúrák, étkezési szokások változása) igazodik. A Vyadhi-kshamatva – ellenállóképesség (mai szóhasználattal immunitás) fokozása „svasthasya svasthya rakshanam” („health promotion” – ahogyan a modern népegészségtan tanítja – a betegségek időben történő gyógyítása „aturasya vyadhi parimokshah”.

„Az élet tudományának nevezik azt, hogy az ember különbséget tudjon tenni jó és rossz élet, boldog és boldogtalan élet, értékes és értéktelen élet között, ez adja az emberi élet nagyságát” (Charaka Samhita, Sutra Sthana, 1,41)

Az ájurvéda szerint egészséges marad, aki

Egészséges, erőszakmentesen előállított, jóság minőségébe eső ételeket fogyaszt, főként az ő doshajának megfelelően, aki egész életmódjával a jóság minőségében van (egyszerű, vallásos életet él, mentes a nagy izgalmaktól, hektikusságtól, kapcsolatait a szeretet hatja át). Egészséges marad, aki rendszeresen tisztítja, ápolja fogait, nyelvét, testét, ruháit, haját, körmeit, szakállát, lábait, testnyílásait. Aki törekszik a lelki önmegvalósításra, az élet céljának megértésére, kontrollálja érzékeit, szabályozza pszichés (elméje) késztetéseit, beszédét, aki képes megbocsátani, aki felelősen gondolkodik magáról és családjáért.  Fontos előírás és megfelel a mai egészségtudásunknak, hogy egészséges marad, aki rendszeresen testi gyakorlatokat végez, aki nem nyomja el a test szükségleteit (kiürítések, tüsszentés, könnyezés, ásítás, csuklás, éhség, szomjúság, mély légzés szükségét. Az is fontos feltétel, hogy  mértékletes legyen a testi örömökben, rendszeres a munkában, az alvásban. Például a fatigue, kimerültség, sorvadás, asztma, köhögés, láz, hányás származhat a testi mozgásban, munkában való mértéktelenségből, rendszertelenségből. Az is fontos, hogy a kedvezőtlen eltéréseket, betegségeket időben kiegyensúlyozza, gyógyítsa.

Gunák (kötőerők)

Ahogyan már korábban is említettem, léteznek gunák, lelki beállítottságok, kötőerők, melyek meghatározzák az életmódot, táplálkozást, abból adódóan pedig az egészség lehetőségeit.

• Tamas (lustaság, tunyaság, tompaság, tudatlanság) – szemléltetik a krokodil tulajdonságaival
• Rajas (aktivitás, szenvedély, harag) – szemléltetik a tigris tulajdonságaival
• Sattva (tisztaság, azonosság, hitelesség, tudás) – szemléltetik a hattyú, vagy békés tehén tulajdonságaival.

Ezek a kötőerők többnyire egy élet során adottak. Mégis kevés szerencsések számára változtathatók, de erről a már vaisnavizmus, a jóga és más kapcsolódó tudásterületek írnak részletesebben. Olyan szabályrendszer követését kell tudatosan felvállalja az illető, mely automatikusan – de hosszú évek alatt –  a jóság minőségébe emeli őt, lelki beállítódását is és ezáltal nem csak a lelki megtisztulás folyamataira lesz képes, hanem az egészséghez való képességeit is javítja.

Bhagavad-gita 17.8-10.

• „ A jóság minőségében élők olyan ételeket kedvelnek, amelyek meghosszabbítják az életet, megtisztítják az ember létét, erőt, egészséget, boldogságot és elégedettséget adnak. Az ilyen ételek lédúsak, zsírosak, táplálóak és örömmel töltik el a szívet.
• A túlságosan keserű, túl savanyú, sós, erős, csípős, száraz és égető ételt a szenvedély kötőerejében élők kedvelik. Az ilyen ételek boldogtalanságot, szenvedést és betegséget okoznak.
• A sötétség kötőerejében lévők az olyan ételeket szeretik, amit a fogyasztás előtt több mint három órával főztek, ami ízetlen, romlott és rothadó, valamint maradékokból és tisztátalan alapanyagokból készült.”

Az ájurvéda cselekvési programja

Mit tesz az ájurvédikus orvos, mikor egy beteg emberrel találkozik. Ezt az ájurvéda pontosan leírja. Bhuyo darshana – rendszeres megfigyelést, vizsgálatot végez. Olyan mértékegységeket (anvaya) használ az állapot leírására, amely vyatireka-tól, tehát ellentmondásoktól mentes. Tudatosan használja az intuíciót munkája során. Részletes anamnézist vesz fel (prashna), majd vizsgál és ehhez minden érzékszervét használnia kell: látás, tapintás, hallás, szaglás, ízlelést. Például a túlsúly, soványság, vitalitás, erő, arcszín, stb megítéléséhez a látást, a hideg, vagy meleg, símaság vagy durvaság, keménység, vagy puhaság, láz, vagy ödema megítéléséhez a tapintást. Az ájurvéda szerint a váyu (szél) „a vért fortyogóvá teszi, hallható különbségeket létrehozva” – erről a Vrana Srava nevű Sushruta fejezet ír részletesen, így használhata a hallását. „A fekélyek szagot árasztanak” – szaglással vizsgálható, a diabetesben (Prameha & madhumeha) pedig előfordult, hogy a szekrétum (vizelet) ízét is vizsgálták. Természetesen ma már nem a vizelet kóstolgatása a megfelelő vizeletvizsgáló módszer, de mint lehetőség adott az elkülönítésre.

Minden betegség hat állomása

Az ájurvéda szerint minden krónikus betegség egy olyan folyamat során alakul ki, melynek stádiumai jól megkülönböztethetők egymástól (az orvos meg tudja ítélni, hogy épp melyik stádiumban tart a betegség), de többnyire az emésztőrendszerből indul ki és többnyire teljesen hasonló séma szerint zajlik az egész folyamat. A rossz emésztés, a helytelen táplálkozás, a csökkent emésztőenergia, az emésztőrendszerben halmozódó salakanyagok (ama) indítják be a kóros folyamatokat, ami a káros doshák halmozódásához vezet. Később a felhalmozódott rossz doshák (salakanyagok) szétszóródnak a szervezetben, majd még további stádiumban bizonyos szervekben lerakódnak és ott arra a szervre jellemző betegséget indítanak el, ami krónikussá válik, majd szövődmények lépnek fel. Mégis az egész folyamat az emésztőrendszerből indult el. A külső szemlélő és a felületesen szemlélődő páciens számára elsősorban csak az ötödik és hatodik stádium az, ami észlelhető. Az ájurvédikus orvos a kórfolyamat felismerésében sokkal mélyebbre hatol és nem csak a jéghegy csúcsát képes látni.

1. Sanchaya – a dosha felhalmozódása
2. Prakopa – a dosha megromlása
3. Prasara – a dosha szétszóródása
4. sthana-sanshraya – a dosha lokalizálódása
5. vyakti – a betegség megjelenése
6. bheda – a betegség krónikussá válása, szövődmények

A páciens állapotának, erönlétének megítéléséhez vizsgálandó

Az ájurvédikus orvos hasonlóan mint a mai orvosok kikérdezik, megvizsgálják a beteget, megítélik az állapotát, reagálókészségét, pszichológiai kondícióját, emésztőrendszerének állapotát, súlyát, életkorát, edzettségét. A legfontosabb kiinduló pont azonban, hogy milyen volt az állapota a születéskor és milyenné vált életmódja, élete során, mitől.

Az ájurvédikus  orvos vizsgálja tehát a következőket

• Prakriti (születéskori testi állapot)
• Vikruti (megbetegedés nyomán kialakult állapot)
• Sara (szövetek állapota)
• Sanhana (tömörség, súly)
• Pramana (ajak)
• Satmya – (adaptációs képesség)
• Satva – (pszichológiai kondíció)
• Ahara shakti – (az étel felvevő képessége és emésztőképesség)
• Vyayama shakti – (munka és testi gyakorlatok képessége)
• Vaya – (életkor)

A következő kategóriák szerint értékeli az orvos a fenti tulajdonságokat: pravara – jó, madhya – közepes, avara – gyenge.

5 elem tan, 3 dósa tan

Az ájurvéda, csakúgy mint a hindu-vaisnava világkép az anyagi világ felépítésében 5 elemet ismer. Föld, tűz, víz, levegő, éter. Ezek az elemek tulajdonságaik révén meghatározzák az anyagi természet, a test és a betegségek jellemzőit és működését és alapját képezik minden történésnek. Az orvos kell értékelje az elemek és a betegség-, a betegséget okozó-valamint a beteg személy tulajdonságainak összefüggéseit. Az 5 elemből alakulnak ki a dosák, számszerint három, amelyek az élettani és a kóros folyamatokat mozgató erők. Jelen vannak a természetben és az élőlények testében és a nagy természet dósái valamint a test ép és kóros dósái folyamatosan egymásra hatásban működnek. .

Az orvos a gyógymód megválasztásakor figyelembe veszi a betegséget okozó elemek illetve dósa hiányát vagy túltengését és a gyógyító tényező ezzel ellentétes hatását. Legegyszerűbb megérteni az ételek dosáját, azok gyógyhatását. Ezért a betegséget okozó dósák túl- vagy alulműködése legegyszerűbben az adott dósát kevésbé, vagy nagyobb mértékben tartalmazó ételekkel kompenzálható. De hasonló dósákat kiegyensúlyozó hatások érhetők el az életritmus átalakításával, a munka változtatásával, ájurvédikus gyógyszerekkel, jógával, légzőgyakorlatokkal, lelki gyakorlatokkal.

• Akasa(éter)  könnyű, puha, átjárható, síma
• Vaju (levegő) könnyű, mozgékony, hideg, száraz, durva
• Tejas (tűz)       könnyű, átjárható, száraz, tiszta, forró, csípős
• Dzsala (víz)    hideg, puha, mozgékony, folyékony, olajos, váladékos
• Prithivi (föld) nehéz, kemény, durva, egyedüli, tömör

3 dósa

• Váta    délután, hajnal, ősz
• Pitta    dél, éjfél, tavasz, nyár,
• Kapha             reggel, este, tél

• Váta    öregkor           test alsó fele,kiválasztás.
• Pitta    felnőttkor        test köz., emésztés
• Kapha  gyerekkor        test felső, légzés

• • Vata                           Pitta                           Kapha
  • Könnyű                      könnyű                       nehéz
  • Hideg                         meleg                          hideg
  • Száraz                         olajos                          olajos
  • Gyors                         gyors                           lassú
  • Durva                         csúszós                       csúszós
  • Mozgó                        mozgó                         szilárd
  • Finom                        finom                          sűrű
  • Szétterjedő              folyékony                 folyékony
  • Kemény                    lágy                             lágy
  • Tiszta                         tiszta                           zavaros
  • Nyers                          savas                           kövér
  • Csípős                        savanyú                      édes

Vata embertípus

• Sovány
• Fizikailag aktív, de hamar kifárad

• Beszédes, fejlett intellektus

• Nehezen dönt
• Figyelme gyorsan elterelődhet

Pitta embertípus

• Jól fejlett izomzat
• Érzékenyek a melegre
• Vezető típus
• Hajlamosak a haragra
• Rendőrök, katonák
• Fejlett intellektus

Kapha embertípus

• Vaskosabb alkat
• Érzelmi emberek
• Elégedettek, nem szeretik a változásokat
• Intézményeket, létesítményeket létrehoznak, vagyongyűjtők

Vata étrend

• Javít: meleg, nehéz, olajos, édes, savanyú, sós
• Ront: hideg, könnyű, száraz, csípős, keserű, fanyar

Pitta étrend

• Javít: .hideg, nehéz, száraz, édes, keserű, fanyar
• Ront: meleg, könnyű, olajos, sós, savanyú, csípős

Kapha étrend

• Javít: meleg, könnyű, száraz, csípős, keserű, fanyar
• Ront: hideg, nehéz, olajos, édes, savanyú, sós

Dósák zavarai

A születéskor a három dósa megfelelő aránya – hasonlóan a genetikai adottságokhoz –  meghatározza az egészséghez való lehetőségünk elég pontos karakterét. Amennyiben az ember élete során ennek az adottságnak megfelelően éli életét, akkor egészségben marad, ha eltér attól, akkor megbetegszik. Többnyire a domináló dósa hajlamos az eltérésre. Megkülönböztetjük a dósa túlműködéséből és alulműködéséből adódó zavarokat. Egy-egy dósa eltérése magával hozza a többi ellentétes irányú változását is.

• Vata zavara: a vata túltengésben szenvedő ember nyugtalan, ideges. Félelem, székrekedés, hasmenés, száraz repedezett bőr, idegrendszeri betegségek, remegés, görcsök, rohamok, rángás, bénulás, izomgörcsök, puffadás, fejfájás, mozgászavarok jellemezhetik.
• Mi miatt alakul ki? Kevés alvás, kapkodva evés, 3 műszak, nem olajzott bőr, kábítószer.

• Pitta dósa zavarakor a személy dühös, türelmetlen lesz. Bőrkiütések, túlzott gyomorsav, epehólyagbetegségek, vastagbélgyulladás, gyulladások, hőemelkedés, vérbetegségek, hőguta stb. léphet fel.
• Mi miatt alakul ki? Alkohol,túlzott fűszerezés, túl sok hús, meleg.

• Kapha dósa zavarakor lustaság, kedélytelenség, kapzsiság, fukarság, homlok és arcüreggyulladás, ödéma, asztma, köszvény, hurutok, szénanátha, fájdalmas izületek, magas koleszterin, daganatok keletkezhetnek.
• Mi miatt alakul ki? Túl sok alvás, túl sok zsíros étel, aktivitás kerülése, érzelmek elnyomása, sok édesség.

Mit lehet tenni a javításért?

• Vata: meleg öltözet, melegítő ételek, vajas, olajos ételek, édes, savanyú, sós ételek jók. Rendszeres élet, elegendő alvás.
• Pitta: kerülni a felesleges hőt, kerülni a túlzott fűszerezést, alkoholt, édes, keserű, fanyar dominancia jó, friss gyümölcsök, zöldségek
• Kapha: sok testmozgás, zsíros, fehérjedús ételek, kenyér, édesség kerülése, böjtöljön, lassan egyen és ne sokat, csípős, keserű, fanyar ízek jók. Friss zöldségek, fűszerek. Keresni a kihívásokat

Az orvos továbbá meg kell ítélje

A dósák állapotának helyes felmérése fontos tényező, de nem kizárólagos a betegség megítélésében. Az orvos a kikérdezés és vizsgálat során még a következő tényezőkkel is kell foglalkozzon az ájurvéda szerint:

• Prakopana nidana – a kiváltó faktor
• Utthanam – a folyamat kezdete
• Adhisthana – lokalizációja
• Vriddhi – a progresszió foka
• Kshaya – az enyhülés
• Udreka – a következmény

Mikor kell gyógyítani az ájurvéda szerint?

Bár az ájurvéda egy komoly kórtannal, gyógyszertannal, klinikummal rendelkező orvosi tudomány, mégis szemlélete megelőző. Ha mód van rá akkor gyógyít, amikor még nincs is betegség. Hogy mely tényezők javítása érdekében gyógyít az ájurvéda, ha nincs is még betegség, azt a következő felsorolás tartalmazza.

• Rug-upashamanam – a fájdalom, vagy betegség csökkentése céljából
• svara-varna yoga – a hang és az arcszín javítása érdekében
• sharira upachaya – a testsúly növelése érdekében
• bala vriddhi –  az erő és a vitalitás növelése érdekében
• abhyavaharya abhilasha – az étvágy javítása érdekében
• ruchini ahara kala – az étel élvezetének javítása érdekében
• samyak jaraman – az étel jobb emésztése érdekében
• nidra labha yathakalam – megfelelő időben való alvás érdekében
• vaikarikanam svapnanam adashanam – rémísztő álmok szüntetése érdekében
• sukhena pratibadhanam – vidám ébredés érdekében
• vata-mutra purisha retasam Mukti – a flatus, széklet, vizelet és a mag normál ürülése érdekében
• savakaraihi mano buddhi indriyanam avyagatti – az elme, az értelem, vagy bármely érzékszerv bármilyen gyengülése esetén

Mit használ gyógyításként az ájurvéda?

A dósák kiegyensúlyozásán, a megelőző szemléletű intézkedéseken túl a tényleges betegségeket is kezeli az ájurvéda méghozzá aushadha – drogokkal, anna (ahara) – diétával,  (táplálkozás), vihara – napirend változtatásával, gyakorlatok előírásával valamint masszázzsal, vizes kezelésekkel. A chikitsa (gyógyítás) alkalmazza továbbá a mantrát, a niyamát (tisztítás), a manit (amulettek), a mangala homát (odaadás), az upavasát (böjt), a prayaschittát (salaktalanítás), bhaiasayját (gyógynövények)

A gyógymódokat különböző kúrák és gyógymódkombinációk útján használják a betegség vagy a betegség oka ellen, a betegség okához vagy magához a betegséghez hasonlóként.  Láthatjuk, hogy tehát a homeopátiát nem Hahnemann találta fel, hanem a princípium több ezer évvel ezelőtt az ájurvédában is megtalálható: „hasonlót a hasonlóval” gyógyítani. A kúra szerű gyógyító kombinációk például a következők lehetnek.

• Shodana (pancha karma): vamana, virechana, basti, shrovirechana, rakta mokshana.
• Shamana: kshut (böjt) vagy langhana (diéta), trit nigraha (folyadék megszorítás), vyamana (gyakorlatok), atapsevan (napozás), maruta sevan (légzőgyakorlat)
• Upakramas: brimhana (testsúlynövelő módszerek) (ellenkezője a langhana), snehana (olajok és zsíros anyagok alkalmazása italokba, ételekbe, beöntésekbe, masszázsokhoz) (ellenkezője a rukshana a zsír csökkentése), stambhana (testnedvek áramlásának csökkentése) (ellentéte a svedana izzasztás száraz és nedves forróság, pakolás, vagy folyadékok által)
• Srota-Suddhikara Chikitsa: az áramló folyadékok normalizálása
• Rasayana chikitsa: „anti-aging” medicina
• Vahikarna: szexuális aktus élvezetének növelése és egészséges utód elérése

Gyógyszerek optimális adagolása

Az indiai ájurvédikus kórházakban a gyógyszereket többnyire ott helyben a kórházban állítják elő gyógynövényekből. A gyógyszerek gyakori beviteli formája a főzet, vagy a száraz gyógynövény őrleménye, pora, melyet kevernek és adagolnak. A gyógyszereket a következő időpontokban adagolják az összetételtől függően.

• abhukta – éhgyomorra
• pragbhukta – étkezés előtt
• adhobhukta – étkezés után
• antarabhukta – étkezések között
• madhyebhukta – étkezés közben
• sabhukta – az étellel elkeverve
• sa mugda – az étkezés kezdetén és a végén elosztva
• muhurmuhu – ismételve
• grasa – az étel minden falatával együtt
• grasanter – a falatok között

A gyógyító folyamat eredményeként visszaállhat egy egészséges állapot, mely alapot teremt az élőlény magasabb rendű életéhez. Az ájurvéda ugyanis a védák része és valójában azt a célt szolgálja, amit a védák legfőbb írásai meghatároznak: az élet értelme az önmegvalósítás, Istennel (Krsnával) való kapcsolatunk megértése és az élet eszerinti alakítása. Az egészség egy nagyon fontos eszköz ezen az úton, hiszen a hiánya akadályozza a nemesebb célok elérését. Az ájurvédikus gyógyítás maga is egy lelki folyamat, aki ennek segítségével gyógyul, az közben megtanul néhány dolgot az élet prioritásairól, hogy az érzékszabályzás az emberi élet alapja, hogy mit jelent a jóság minősége, hogy a lélek irányultsága mennyire meghatározza a test harmóniáját is.

A következőkben ájurvéda szerzőktől vettem néhány számomra fontos idézetet, mely kifejezi az ájurvédikus gyógyítás filozófiáját.

• „Az egészség az erény, a gazdagság, az élvezet és a felszabadulás legfőbb alapja. A betegségek az egészségnek, az élet szépségének és magának az életnek a megrontói. Ezen akadályok legyőzése az emberi élet előrehaladásának a feltétele.”
• „Az élet tudománya az összes földi tudományok közül a legdicsőbb,  mert az embert megtanítja a jóság elérésére a szó szoros értelmében”
• „Az életről a test, az érzékek, az elme és a lélek egységeként beszélnek. A test a lélek és a szellem együtt mindig az élethez szükséges három láb.”
• „ A test és elme, mindkettő lehet a betegségnek és a well-being-nek is a lakhelye. A well-being-hez harmonikus és egybecsengő cselekvések kellenek. A betegségekhez pszichés vagy testi hibás, hiányzó, vagy túlzott cselekvések kellenek”
• „Az élet tudományának tárgya megteremteni a harmóniát a test elemei között”
• „ A test bajait gyógyszerekkel lehet orvosolni, az elme problémáit lelki tudással, filozófiával, álhatatossággal, emlékezéssel és koncentrációval”

Az ájurvédát ma használják

Az ájurvéda reneszánszát éljük a világban. A közösségi médiáknak, ismeretterjesztő könyveknek, orvos szakemberek ezirányú továbbképzésének és az indiai kormány tudatos marketingpolitikájának köszönhetően az ájurvéda terjed a nyugati szemléletű világban is. Sorra nyílnak wellness hotelek ájurvédikus szolgáltatásokkal, ájurvédikus klinikák, de egyre nagyobb a jógázók, hindu-vaisnava tradíciókat követők, az indiai kultúra iránt érdeklődők, az Indiába látogató turisták száma is. Az orvosok képzésében bizonyosan még sok a lehetőség, de léteznek már nagyon színvonalas európai iskolák is.

Sajnos az EU akadályozza az ájurvéda terjedését azáltal, hogy olyan direktívát adott ki, mely szerint az ájurvédikus orvoslás szerves részét képező, Európában újonnan bevezetendő gyógyszerek engedélyeztetését kvázi ellehetetlenítette. Ez ellen az indiai kormány jelentősebb befolyása, lobbitevékenysége lenne képes felvenni a harcot, hiszen a felbecsülhetetlen indiai gyógynövénykincs európai hozzáférési lehetősége mindannyiunk számára fontos.

Az ájurvéda megismerését mindenki számára ajánlom, mert az nem csupán a testet gyógyítja, hanem ráirányítja a figyelmet a lelki élet szükségességére is.

The post Ájurvéda, természetgyógyász módszer többek között asztma ellen appeared first on dr. Tamasi József.