Mit tesz a kevesebb alvás?

Dr. Tamasi József — Mon, 04 Apr 2016 13:41:25 +0000

„Olyan, mintha minden nap kátyúba hajtanánk az autónkkal” – a brit London Sleep Centre alvásklinika orvosa ehhez hasonlítja az alvásmegvonás hatásait az emberi szervezetre: „Az autónk egyre jobban rongálódik, ahogy a testünk is egyre inkább sérül, ha megvonjuk az alvást”.

Egy háromgyermekes, 46 éves nő most részt vett egy kísérletben, mely során 25 százalékkal csökkentették alvásidejét öt napon át. A brit nő gyerekei már 7, 9 évesek így manapság már nyolc órát tud aludni a hétköznapokban, és hétvégén is ki tudja pihenni magát. Kiváncsi volt, hogy mi történik, ha két órával kevesebbet enged meg magának: este 11-kor feküdt ágyba, és reggel 5-re húzta fel az órát – írja a Daily Mailen.

Először a figyelemzavaron, az állandóan jelentkező éhségen és az ügyetlenségén vette észre a különbséget, majd két nap után már arcbőrén is jelentkeztek az alváshiány mellékhatásai: a szemei körüli ráncok elmélyültek, tekintete megviselt lett, a bőre drasztikusan vesztett ruganyosságából, ahogy az a mellékelt egy előtte-utána fotón is látszik. Megdöbbentette, hogy ezek a hatások már pár nap után jelentkeztek. Az orvosok szerint pedig hosszú távon épp a bőr az, amit a legjobban megvisel az alváshiány, a bőrgyógyászok szerint azért, mert ilyenkor a test kortizol hormont bocsát ki, ami viszont felzabálja a kollagént és az elasztint a stresszcsökkentő funkciója mellett. Ez mutatkozik meg az arcon, és eredményez mélyülő ráncokat, puffadt, vagy karikás szemeket és egészségtelen arcszínt.

Azonban a figyelemhiányt is megvizsgálták, kiderült, hogy a csökkenő mentális és fizikai kapacitás és az alváshiány között szoros kapcsolat van: akár 60 százalékkal csökkenhet a problémamegoldó-képesség, és 40 százalékkal a memória-kapacitás, ha nem alszunk eleget.

Az amerikai Nemzeti Alvás Hivatal nemrégiben korrigálta a szükséges alvásmennyiség határértékeit korosztályokra lebontva, ezek alapján a felnőtteknek minimum 7-9 óra alvásra lenne szükségük, hogy egészségesek maradjanak. A harvardi professzor, Charles Czeisler által vezetett csapat a legújabb tanulmányokra alapozva kiegészítette a korcsoportokat fiatal felnőttekkel és idősekkel, továbbá több korosztályban is változtatott a határértékeken:

Újszülöttek (0-3 hónapig): 14-17 óra (előtte 12-18 óra)

Csecsemők (4-11 hónapig): 12-15 óra (előtte 14-15 óra)

Kisgyermek (1-2 éves): 11-14 óra (előtte 12-14 óra)

Óvodáskorúak (3-6 éves): 10-13 óra (előtte 11-13 óra)

Iskoláskorúak (6-13 éves): 9-11 óra (előtte 10-11 óra)

Tinédzserek (14-17): 8-10 óra (előtte 8,5-9,5 óra)

Fiatal felnőttek (18-24): 7-9 óra (új korcsoport)

Felnőttek (26-64): 7-9 óra (ugyanannyi, mint előtte)

The post Mit tesz a kevesebb alvás? appeared first on dr. Tamasi József.

Egészen más okozza a magányt, mint amit eddig hittünk

Dr. Tamasi József — Thu, 10 Sep 2015 04:29:48 +0000

A legtipikusabb vélekedés szerint az elmagányosodást a többség önmagának, antiszociális viselkedésének és rossz kommunikációjának köszönheti. A kutatások azonban régóta mást állítanak. Egy friss felmérés szerint a legmagányosabbak kiváló szociális képességekkel rendelkeznek.

A kutatók már számtalan szempontból megvizsgálták a napjainkban egyre jobban eluralkodó elmagányosodást jelenségét. A vizsgálatok szerint a tartós magány a lelki problémák mellett komoly fizikai tüneteket okozhat. Például az elhízás, és az abból következő betegségek kiváltó oka lehet, és az élettartamot is jelentősen csökkentheti.

Vajon mi állhat az elmagányosodás hátterében?

Nem véletlen, hogy a tudósokat egyre inkább foglalkoztatja, hogy mi állhat az elmagányosodás hátterében. A legtipikusabb civil vélekedés szerint az elmagányosodást a többség önmagának köszönheti, mert képtelen beilleszkedni, kerüli az embereket, illetve nem rendelkezik megfelelő szociális és kommunikációs képességekkel.A vizsgálatok ezt már egy jó ideje cáfolják. A tesztek tanúsága szerint minél magányosabb valaki, annál pontosabban képes leolvasni az érzelmeket embertársai arckifejezéséből, és meghallani a mögöttes tartalmakat a finom hangsúlyokból. A kapcsolódó elmélet szerint mégis azért magányosak ezek az emberek, mert annyira tombol bennük a valakihez, a közösséghez tartozás vágya, hogy egész egyszerűen begörcsölnek a társasági helyzetekben.

Egy friss kutatás is azt támasztja alá, hogy a magányos emberek kitűnő szociális képességekkel bírnak, ám ezeket valamiért képtelenek kamatoztatni, mert van bennük egy olyan gát, ami megbénítja őket. A Personality and Social Psychology című szaklapban publikált vizsgálat során a Franklin & Marshall főiskola professzora, Megan L. Knowles 86 egyetemista szociális képességeit vizsgálta.

Nagyon érdekes felmérés

A felmérés azzal kezdődött, hogy a professzor kitöltetett egy kérdőívet a hallgatókkal, amivel azt állapította meg, hogy mennyire magányosak. Ezt követően 24 arcot vetített eléjük, és a hallgatóknak meg kellett állapítaniuk, hogy milyen arckifejezést látnak. Például az illető vidám, szomorú, dühös, stb.

A professzor a vetítés előtt a diákok egy részének elárulta, hogy ezzel szociális képességeiket fogja tesztelni. Aki nem tudja beazonosítani az érzelmeket az arcon, sokkal nehezebben barátkozik, és hajlamosabb az elmagányosodásra. A diákok másik felének nem árulta el, hogy mit vizsgál.

…És a végeredmény bámulatos

A végeredmény azt mutatta, hogy a legmagányosabb diákok közül azok nyújtották a legrosszabb eredményt a teszten, akiknek elmondta a professzor, hogy szociális képességeiket vizsgálja. A magányosak közül, akik nem tudtak erről, ugyanolyan jól ismerték fel az arckifejezéseket, mint nem magányos társaik.

Tehát az új felmérések is alátámasztották: a magányos emberek szociális képességei nem szorulnak javításra, inkább azt kellene feltárni, hogy ezeket miért nem tudják megfelelően alkalmazni. A magánykutatás ezek szerint új kihívások előtt áll: arra kell választ találnia, hogy ezt mi okozza, és abban kell segítenie a magányos embereket, hogy leküzdhessék szorongásukat, és ne blokkoljanak le a társas szituációkban.

Cikk forrása: HVG – Plázs