Ráadásul azon kívül, hogy szörnyű betegségről van szó, a ráknak durva költségei is vannak, hiszen méregdrága a gyógyszer és a kezelés. Az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi) ezért rákérdeztük néhány adatra a rák gyakoriságával és költségeivel kapcsolatban, illetve azt is összeszedtük, hogy mit tesz az állam a betegség megelőzéséért.

Magyarországon 2013-ban kicsit több mint minden negyedik halálesetnek rák volt a kiváltó oka, és évente a lakosság 0,33 százaléknál, nagyjából 30 ezer embernél diagnosztizálnak rosszindulatú daganatos megbetegedést. A ráknak bizonyos fajtái annyira gyakoriak és annyira sokan halnak meg ezek miatt, hogy például a mellrákra, a méhnyakrákra, vagy a vastagbélrákra állami szinten is külön odafigyelnek, így ezek „népegészségügyi szempontból jelentős betegségnek” vagy „népbetegségnek” minősülnek.

Ráadásul a helyzet annak ellenére sem túl rózsás, hogy a 2000-es évek második felében lassan csökkenni kezdett a rák okozta halálozások száma. Ezt megelőzően ugyanis az 1970-es évek eleje és az 1990-es évek eleje között majdnem kétszeresére nőtt a 100 ezer főre jutó daganatos halálesetek száma a férfiaknál. A nők körében sokkal kisebb volt az arány, így náluk a csökkenés aránya is kisebb volt a kétezres évek vége felé.

Mindenesetre Magyarországon 2003 óta minden évben 32-34 ezren halnak meg rosszindulatú daganat miatt. És bár a 64 évnél fiatalabbak között egyre kevesebben halnak meg daganat miatt, az elmúlt években még így is sokkal rosszabb volt a helyzet nálunk az EU-s átlagnál: amíg például 2011-ben Magyarországon 100 ezer főre 128 haláleset jutott, addig az EU más tagállamaiban együttesen összesen 70 volt az átlag. És az sem kifejezetten megnyugtató, hogy az Országos Onkológiai Intézet Nemzeti Rákregiszterének adataiból az derül ki, hogy 2003-hoz képest 10 százalékkal nőt a rosszindulatú daganatos megbetegedések száma 2013-ra.

A dohányosok szívják meg a legjobban

De pontosan milyen rák keseríti meg a magyarok életét? A teljes lakosságot tekintve, 2013-ban a leggyakrabban diagnosztizált új daganatos megbetegedések:

• 18% légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata volt,
• ezt követte a végbél, sigmabél, végbélnyílás (16 százalék),
• valamint az elsősorban nőket érintő emlő rosszindulatú daganata (11 százalék).

Honnan vannak az adatok?

Az adatokat az Index kérdésére az Emmi a

• WHO European health for all database (HFA-DB)
• a Nemzeti Rákregiszter,
• és a Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási adatbázis alapján közölte.

Az adatok nemi alapú bontásából egyébként kiderül, hogy a férfiakat még mindig jobban érinti a rák, mint a nőket: Magyarországon 2013-ban összesen a 33 ezer halott 55 százaléka férfi volt.

És mennyibe kerül mindez?

Mindez egyébként nemcsak azért problémás, mert betegnek lenni az egyik legnagyobb baj a világon, hanem azért is, mert a betegség sokba kerül az államnak és a betegnek is. Az Emminél rákérdeztünk, hogy nemzetgazdasági szinten mennyi pénz megy el daganatos betegek kezelésére, de a minisztérium azt írta, hogy ezt teljes egészében összeszedni elég nehéz.

Az mindenesetre biztos, hogy az Emmi 2014-ben 168 milliárd forintot költött onkológiai megbetegedések kezelésére, amelynek legnagyobb része a gyógyszerköltség (70 milliárd forint), ezzel hasonló nagyságrendet tett ki az aktív fekvőbeteg ellátás finanszírozása (68 milliárd forint).

A fennmaradó 20 milliárd forint fedezte a CT- vagy MR-vizsgálatok, az egyéb laborvizsgálatok, a hospice és betegszállítás költségeit

– írta az Emmi, ahonnan azokat az adatokat is megkaptuk, hogy nagyjából évente mennyi pénzt költ az állam rákos betegségek miatt táppénzre. Ebből az derül ki, hogy bár 2010 után kicsit csökkent az ilyen kiadások nagysága, 2014-ben bőven több ment a közösből táppénzre.

És mennyi megy gyógyszerekre?

A ráknak óriási hátránya, hogy sajnos csak méregdrága gyógyszerekkel kezelhető: a gyógyszerkutatás fejlődésének köszönhetően ma már szinte minden egyes daganattípus kezelésére a hagyományos kemoterápiák mellett elérhetőek célzott biológiai terápiák is. Míg a hagyományos kemoterápia költsége 200 ezertől egymillió forintig terjedhet betegenként, addig a célzott biológiai terápiák betegenkénti költsége viszont átlagosan 8-10 millió forint között van.

De vannak ennél még drágább gyógyszerek is: például a tüdődaganat és a bőrdaganat kezeléséhez használnak olyan új szereket, amiknek a költsége akár 24-27 millió forintot is kitehetnek betegenként.

Persze az egyes terápiák költsége függ attól is, hogy mennyi ideig sikerül a betegeket kezelni úgy, hogy állapotuk ne romoljon. A legjobb eredményeket a mellrák esetén regisztrálták, ahol a célzott kezelések esetén a kezelési időszak elérheti a 15-16 hónapot is. A gyógyszerköltség ilyenkor átlagosan 9-10 millió forint betegenként.

Sokat segíthet a szűrés!

Az állam persze nemcsak a gyógyításra költ, hanem szűrésre is: a szervezett az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál 200 millió forint évente csak erre a célra van félretéve, és ezen kívül még uniós forrásokból vannak még források szűrésre.

És hogy milyen konkrét programok vannak? Például már 1500 védőnő végezhet méhnyakszűrést az országban annak a programnak köszönhetően, amit az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala indított 2013 júliusában. A képzések befejezését követően, a napokban százezer magyar nő számára küld méhnyakszűrésre szóló meghívólevet az ÁNTSZ. A projekt másik fő célja, hogy megvizsgálja, hogyan alakítható ki a vastagbélszűrés országos rendszere. Ennek érdekében indult kísérleti program Csongrád megyében.

Ennek a védőnői méhnyakszűrést és vastagbélszűrést támogató projektnek a költsége összesen egymilliárd forint, amihez a forrást részben a magyar kormány, részben az Európai Unió biztosította az Európai Szociális Alapból. Mindezen felül az ÁNTSZ, illetve az Országos Tisztifőorvosi Hivatal több más olyan európai uniós projektet is visz, amelynek egy-egy részelemének célja a rákmegelőzés.

Erre figyel az állam:

Jelenleg két fajta szűrést végez a magyar egészségügy:

• az egyik fajta, amikor a páciens felkeresi orvosát, és ha az orvos úgy érzi, hogy erre szükség van, további vizsgálatokra küldi a betegét.
• A másik pedig a szervezett szűrés. Ezek közül egyébként egyik sem kötelező, a részvétel önkéntes.

A szervezett szűrések úgy működnek, hogy a magukat egészségesnek tartó, de a nemük és az életkoruk alapján veszélyeztetett népességcsoportba tartozó embereket a rendszer meghatározott időközönként behívja szűrésre. Ma Magyarországon emlő-, méhnyak- és vastagbélszűrés létezik: ebből az első kettőt országosan szűrik, a vastagbélszűrés viszont egyelőre még kísérleti fázisban van, így nem országos a szűrés.

Az emlőszűrés 2001 óta működik országosan. Szűrővizsgálatokat erre akkreditált emlőszűrő állomásokon végeznek, amiből jelenleg Magyarországon 46 van. Mellrákszűrésen a 45 és 65 év közötti nők vehetnek részt kétévente, itt konkrétan 1,4 millió emberről van szó, amiből évek óta 50-60 százalék megy el a szűrésekre.

A méhnyakszűrés 2003 óta országos szintű. Ebben a szűrésben a 25-65 év közötti nők vesznek részt: ők 2,5 millióan vannak, és háromévente hívják őket szűrésre. 2008-ig csak nőgyógyászok végezhettek ilyen szűrést, és ebben az időszakban nagyon kevesen jártak ezekre az ellenőrzésekre: nagyjából csak minden tizedik-huszadik nő vett részt rajtuk. Nemzetközi szinten a jó arány 80-90 százalék. 2008-ban a nemzetközi gyakorlatokat követve elindult a már említett védőnői méhnyakszűrő program, így mára már – a Védőnői Méhnyakszűrő Programokban képzett 285 fő védőnővel együtt -, közel 1500 képzett védőnő végezhet szűrést a saját körzetében.

A védőnői méhnyakszűrés tantárgyként is bekerült a védőnő hallgatók képzésébe, így azok a védőnők, akiket idén vettek fel, már úgy kerülnek majd ki a képzésből, hogy el tudják végezni a méhnyakszűrést is. Az Emmi egyébként úgy érzékeli, hogy szűrésre a méhnyakszűrés iránt a községekben és a városokban is van igény, de ennek ellenére egyelőre a szűrésre hívott nőknek csak a 32 százaléka vesz részt a vizsgálatokon.

A vastagbélszűrést Magyarországon csak modell program formájában végzik, jelenleg négy megyében. Vastagbélszűrésre az 50-70 év közöttiek járnak, és a futó mintaprogramokon az érintettek mintegy 30-40 százaléka vesz részt. Jelenleg éppen készül egy tanulmány, ami azt vizsgálja, hogy ki lehet-e terjeszteni országosan ezt a fajta szűrést, és ha igen, akkor mire van szükség a kiterjesztéshez. A kormány célja mindenesetre a szűrés kiterjesztése.

Mit tervez a kormány?

Az Emminél arra is rákérdeztünk, hogy terveznek-e új fajta szűréseket bevezetni, vagy kiterjeszteni a már meglévő programokat. Azt írták, hogy az Egészségügyért Felelős Államtitkárság igyekszik mindent megtenni azért, hogy az alapellátásban nagyobb szerepet kapjon a megelőzés.

„A népegészségügyi szűrések hatásosságának, eredményességének javítása érdekében folyamatban van működésük felülvizsgálata, költségvetési források függvényében további kiterjesztése, valamint egy intézkedési terv összeállítása a lehető legnagyobb átszűrtség és annak folyamatos fenntartása elérésére. Mindez komplex és folyamatos feladat, végrehajtása több területet érintően, több lépcsőben zajlik” – írta az Emmi.

Cikk forrása: Webdoki   –  Index 

The post Minden negyedik magyar rákban hal meg appeared first on dr. Tamasi József.

A magas széklet pH vastagbélrák keletkezésének előjelzője

Az ember emésztőrendszere daganatra hajlamos a húsok, tejtermékek és a rostszegény növényi anyagokkal való táplálkozás nyomán. A magas széklet pH (≥6,5) nagyon jól kifejezi azt a daganathajlamot, amelyet az állati termékek és rostszegény élelmiszerek kiváltanak mindennapos étkezésben. Ezért a széklet pH mérése alkalmas a vastagbél daganatok megelőző vizsgálatára, sokkal inkább alkalmas a primér prevencióra, mint a már kialakult daganat vizsgálatára használt kolonoszkópia. A széklet pH rutinszerű vizsgálata időbeni figyelmeztetést adhatna a növényi alapú étrendre való áttérés szükségességéről. Vajon miért nem alkalmazza a mai egészségügy ezt a pofon egyszerű vizsgálatot és a vegetárius/vegán étrendet a daganat prevencióban?  

 A vastagbél az ásványok és a víz visszaszívódására alkalmas hely, mely ezen túl aerob és anaerob baktériumok legnagyobb tömegét tartalmazza. Normálisan a Bifidobaktériumok és Bacteroides törzsek teszik ki a vastagbélflóra legnagyobb részét. Ezek a baktériumok szerves savakat (mint tejsav, szénsav) termelnek és mint puffer, széndioxidot adnak le. Ennek következtében a széklet pH-ját alacsonyan 5-6 között tartják. Az alábbi vizsgálatok tanulsága szerint ez az alacsonyabb pH a vastagbél egészségének záloga. Az alacsonyabb pH kvázi a vastagbélrák elleni védelem egyik legfőbb letéteményese. A csökkent vastagbél koncentráló képesség, a túlzottan lágy (sok vizet tartalmazó) széklet sok oldott széndioxidot tartalmaz, vagyis rontja a széklet pH-ját. A keményebb széklet megfelelően savas, vagyis kedvez a jó fajta baktériumok szaporodásának.

Ezzel ellentétben a lúgos széklet az állati fehérjedús étrend és az arra rátelepedő rothasztó baktériumok (Clostridiumok, Enterobacterek, Esherichia coli) következtében alakul ki. Az ilyen baktériumok a fehérjékből lebontás során ammoniákat készítenek, amely alkalikus közeget teremt a vastagbélben, terheli és mérgezi a környező szöveteket és a májat. Az ammóniák és az ammónia egymásba alakuló egyensúlya alakítja ki a fennálló pH-t. pH 9,2-nél van a két anyag egyenlő mennyiségben jelen. Minél alkalikusabb a közeg, annál több a mérgező ammóniák. Csak pH 7 alatt teremtődik meg a lehetősége, hogy a mérgező ammóniák egy protont pufferel, amivel alapanyagul szolgálhat a jótékony bifidobaktériumok proteinszintéziséhez. Ezért is szükséges a megfelelő pH biztosítása a vastagbélben.

A pH és a flóraváltozás szorosan összefügg egymással

A gyomor normális pH-ja a 1.0-1,5 között van, amihez csak a zseblámpaelembe levő sav erőssége hasonlítható. Amikor az egészségtelen táplálkozás nyomán a gyomor sósavtermelő képessége csökken, akkor a gyomor pH lassan felgyalogol akár 3,0 fölé is, ami persze csökkenti a gyomorban zajló fehérjeemésztés hatékonyságát, a külvilágból érkező baktériumok elpusztítását, sőt kedvező terepet teremt olyan kóros baktériumoknak, mint az ún. Helicobacter pylori, amelynek gyomorfekély és gyomordaganat okozó képességet tulajdonítanak.

Megállapították, hogy a vastagbél daganatokra leginkább veszélyeztetettek székletének a pH-ja mindig magas volt, míg az alacsonyabb rizikójú csoport pH-ja alacsony volt.

A magas széklet pH 6,5 körül kezdődik és mindenkinél kialakul néhány napi egészségtelen táplálkozás után (alacsony rost tartalmú állati élelmiszerek, leginkább a húsok fogyasztásával, de a rostszegény növényi anyagok is támogatják az ilyen pH-t).  Az állati fehérjék nagyobb arányú fogyasztása magyarázza a magasabb széklet pH-t az omnivour vagy predán táplálkozást folytatók körében, mivel a proteolitikus és putrefaktiv baktériumok (Esherichia coli és Enterobacter, Clostridiumok)  szaporodását segíti ez a táplálkozás, melyek alkalizáló metabolitokat, mint pl. ammónia termelnek. Ez tovább súlyosbítja a magas pH eltéréseket. Úgy is értelmezhetjük ezt, hogy a húst fogyasztók sokkal nehezebben tudnak kijönni a rossz bél pH eltérésből, mert nem elég a táplálkozás megváltoztatása, hanem az alkalizáló metabolitokat termelő baktériumok flóráját is meg kell változtatni és ez a praxisomban való tapasztalataim alapján sokszor igen nehezen megy. Évek óta végzek széklet flóra analízist és azt tapasztalom, hogy a putrefaktív baktériumok makacs módon az étkezés helyes megváltoztatása után is megmaradnak és külön – akár – antibiotikus terápia is szükséges lehet ezek leépítésére.

A vastagbél flórája teljes mértékben a bélbe került táplálék emésztés és felszívódás utáni maradványaitól függ. A normális kiegyensúlyozott növényi alapú étrend főként szénhidrát maradványokat tartalmaz, mint például rostokat, melyek azután stimulálják a szacharolitikus fermentációs folyamatokat, valamint az ún. rövid szénláncú zsírsavak (short chain fatty acids  SCFAs), acetátok, proprionátok és butirátok termelődését. A butirátok a kolon nyálkahártyájának a leggyakoribb energiaforrásai és valamennyi 3-SCFAs gyulladásellenes és antiproliferativ hatással rendelkezik. Az ilyen anyagok jellegzetesen 5,5-6,5 pH-t hoznak létre a bélben, melyek erősítik a laktobacillus és bifidobaktériumok szaporodását és gátolják a pH 6,5-nél nagyobb pH-t kedvelő E.coli és Enterobacteriumok szaporodását (Adler 1973). Tehát a növényi étrend révén olyan flóra alakul ki, mely az alacsony pH-t konzerválja és a predán étrend mellett pedig azok baktériumok és azok a metabolitok dominálnak, melyek a magas pH-t konzerválják.  (S.L. Malhotra: Faecal urobilinogen level and pH of stools in population group with different incidence of cancer of the colon and their possible role in its aethylology  – Journal of the royal society of medicine Vol.75  September 1982)

Ugyanebben a tanulmányban kétféle indiai vegetárius népcsoportot is összehasonlítottak. Az egyik alacsony rosttarttalmú növényi ételeket (főtt fehér rizst, ragi gruel (Eleusine carocoma), tapioca, tamarind víz. Ez a csoport a vastagbélrák szempontjából magas rizikójú csoportba tartozott. A másik csoport magas rosttartalmú ételeket fogyasztott habituálisan, mint csicseriborsót, teljes őrletű lisztet, mungóbabot, babot és egyéb hüvelyeseket, valamint Raj Maanht (Vigna sinensis). Ők sokkal alacsonyabb vastagbélrák rizikóval rendelkeztek. Tehát még a vegetárius étrend sem biztosíték a vastagbélrák ellen. Ha az rosthiányos, vagy ha tejtermékeket tartalmaz, akkor ha nem is olyan mértékben, mint a hús evőké, de hajlamosíthat a vastagbél daganatra.

Egy másik, dél-afriikai kutatás a vidéki fekete gyerekek között vizsgálódott. Fő étrendjükbe nagyon sok féle zöldség tartozik, sok babot, kaffir magot (Sorghum vulgare), kölest és natúr gabonafélét, borsót, tehénborsót, mogyorót, tököt, vad zöldet (morogo, m.fino), gyümölcsöt  fogyasztanak és teljesen normális, hogy kérésre bármikor tudnak székletet produkálni. A feketék széklet pH-ja signifikánsan alacsonyabb volt (6 körül), mint a kontroll csoportot jelentő fehérek székletének pH-ja. (7 körül). A fehér gyerekek étrendje teljesen megfelelt a nyugati világban szokásos étrendnek, gazdag állati fehérjékben és állati zsírokban, szegény növényi rostokban.  Aztán étrend változtatást csináltak náluk. A feketéknek fehér kenyeret adtak és a székletük pH-ja néhány napon belül legalább 0,5 egységgel felment, majd ha narancsokat adtak nekik, akkor ugyanennyit lement. Ugyanez a javulás volt megfigyelhető a fehéreknél, akiknek narancsot adtak. (A.R.P. Walker, B.F. Walker  I. Segal: Faecal pH value and its modification by dietary means in south african black and white schoolchildren – S. Afr. med. J.  55. 495.1979)

Bizonyos élelmiszerek javítják a bifidobaktériumok, vagy lactobacillusok ecetsav, tejsav termelését, így ezek is csökkentik a pH-t: savanyú káposzta, ecettel készült ételek, miso, savanyú uborka és más zöldségek, algák.  (J.Zimmer, B.Lange, J-S Frick, H.Sauer, K. Zimmermann, A. Schwiertz, K. Rusch, S. Klosterhalfen, P. Enck: A vegan or vegetarian diet substantially alters the human colonic faecal microbiota – European Journal of Clinical Nutritions (2012) 66. 53-60)

Ebben a vizsgálatban is mérték a vegetárius és vegán étrenden levők, valamint a kontroll vegyes étrenden levő csoport széklet pH-ját és a növényi diétán levők széklet pH-ja szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a vegyes étrenden levőké.

A magas vastagbél pH tönkreteszi az epe által szabályzott vastagbél flórát valamint a choleszterinből karcinogének képződését támogatja. A 7-α-dehidroxilizáció, amely az epesavak degradációjának első lépése 6,5 pH felett nem tud végbemenni. (J.R.Thornton:   High colonic pH promotes colorectal cancer   The Lancet May 16. 1981)

Egy másik vizsgálatban 12 nyilvánvalóan egészséges felnőtt kaukázusi férfit választottak ki, akik laktorvegetárius, vegán és vegyes étrendet ettek 20 napon keresztül random beosztásban és az ásványi anyag háztartásukat és a kolon funkciójukat vizsgálták. Azt találták, hogy kevesebb mint két hét elteltével a növényi étrendet követők széklet pH-ja signifikánsan alacsonyabb volt, mint a vegyes étrendet követőké. (W.vam Dokkum, B.C.J.de Boer, A. van Faassen, N.A. Pikaar, R.J.J. Hermus:  Br.J. Cancer (1983) 48. 109-110.)

A Laktobacillusok sokkal nagyobb mennyiségben voltak jelen a szigorúan vegán étrenden élőknél, mint a vegyes étrendűeknél.  (J. Maukonnen, M. Saarela: Human gut microbiota: doas diet matter? – Proceedings of the Nutritional Society 11-12 December 2013 )

Egy 1992-ben megjelent cikk szerzői szerint a vastagbél pH mérése legalább annyira fontos és kórjelző lehetne a vastagbélrák szempontjából, mint ahogyan a koleszterinszintet mérjük a szív és érendszeri betegségek kivédése végett. ( A.R.P. Walker, B.F. Walker, I. Segal: Faecal pH and colon cancer – Gut 1992, 33, 572)

Az American Journal of Epidemiology-ban megjelent cikk is azt igazolja, hogy a teljes elfogyasztott húsmennyiség, azon belül a vörös húsok aránya, a Body mass Index egyenes arányban volt a vastagbél daganat kialakulásával, fordítottan arányos volt a az elfogyasztott hüvelyesek mennyisége.

Egy másik vizsgálat abból a megfigyelésből indult ki, hogy a hetednapos adventisták nem dohányoznak és nem isznak alkoholt. Ennek következtében a daganat rizikójuk már 50-70%-al csökken. Viszont ennek ismeretében felépített kisérleti modellben a húsfogyasztás elhagyása tovább 2,1- 2,8 szorosan csökkentette a vastagbélrák előfordulását.

Egy következő vizsgálatban is igazolták 69.120 vizsgált alanyon, hogy a vegetárius diéta is csökkenti a valamennyi daganat és ezen belül az emésztőrendszeri daganatok előfordulását, de a vegán diéta a leginkább.

2014-ben az American Journal of Clinical Nutritionban egy 61.647 britt vegetáriust és 32.491 nem vegetáriust összehasonlító vizsgálatot publikáltak, amelyben szintén az az eredmény jelentkezett, hogy a vegetáriusok és a legfeljebb csak halat evők daganatgyakorisága lényegesen alacsonyabb, mint a húsevőké.

A tüdőrák gyakoriságában férfiaknál 5. nőknél a 14.-ek vagyunk a világon. A tüdőrák kialakulásának külső oka 90%-ban a dohányzás. A vastagbéldaganat gyakoriságában 18-ok vagyunk a világon. Az afrikaiak között a colon rák előfordulása akár 15x kevesebb, mint az amerikaiak és az európaiak között. (Stphen J.D. O’Keefe, Dan CHung, Nevine Mahmoud, Antonia R.Sepulveda, Mashudu Manafe, Judith Arch, Haytham Adada, Tian van der Merwe: Why Do African Americans Get More Colon Cancer than Native Africans?   J.Nutr. 137. 175S-182S, 2007 ), ami eddig úgy hittük, hogy csupán a táplálék rosttartalmával van összefüggésben. A diétás rostok minden 10 g-jának bevitelével 10%-al csökken a colon daganat valószínűsége (BMJ 2011, 343: 6617)

Ugyanakkor habár a modern afrikai diéta jóval kevesebb rostot tartalmaz, de mégsem növekszik ebben a populációban sem a colon daganatok előfordulása. Akkor tehát mi az oka a jelenségnek? (Isidor Segal, F.R.C.P.(UK), Chris Hani Baragwanath, Christine A.Edwards, Alexander R.P.Walker: Continuing Low Colon Cancer  Incidence in African Populations The American Journal of Gastroenterology Vol. 95. No. 4. 2000)

A jelenséget megfejtették. Mégpedig rájött, hogy bár a rosttartalom csökken, de a hús és az állati zsiradék részaránya nem változik. Vagyis az alacsony colon daganat előfordulásának oka nem a sok rost, hanem a sok hús fogyasztása. (Hunhai Ou, James P.DeLany, Ming Zhang, Sumit Sharma, Sephen J.D. O’Keefe: Association Between Low Colonic Short-Chain Fatty Acids and High Bile Acids in High Colon Cancer Risk Populations – Nutrition and Cancer 64(1)  34-40)

Az állati ételek koleszterin, zsír és fehérje tartalma egyaránt közreműködhet a magasabb colon daganat rizikó előidézésében. (Stephen J.D. O’Keefe, Mark Kidd, Greg Espitallier-Noel, Peter Owira: Rarity of Colon Cancer in Africans Is Associated With Low Animal Product Consumption, Not Fiber – AJG – Vol. 94. No 5, 1999)

A vastagbél- és végbélrákról

E daganatok többnyire gyulladásos és polipos nyálkahártyán alakulnak ki. A gyulladás és a polipos megbetegedés melegágya a rossz baktériumflóra és az élelmiszerintolerancia, a lassult bélműködés, székrekedés, tehát a hibás, vagy az egyéni érzékenységnek nem megfelelő táplálkozás, helytelen vagy szükségtelen antibiotikum kezelések, a mozgáshiány.

Leggyakoribb tünetei a vérzés, a megváltozott széklethabitus, de ezek a tünetek már többnyire elég későn mutatják a daganat jelenlétét. Biztos diagnózist azonban csak a kolonoszkópia, vagy közel valószínű diagnózist valamely radiológiai vizsgálómódszer képes nyújtani.

A pH mérés nem a diagnózisra, hanem a daganatos tendencia, a valószínűség mérésére alkalmas, hasonlóan sok általam használt preklinikai vizsgálómódszerhez, mint az Enderlein féle vércseppanalízis, hőkamerás vizsgálat, bizonyos laboratóriumi gyulladásfaktorok emelkedése, mérhető flórazavar stb. A széklet pH-jának mérése azonban elsősorban a vastagbél és végbélrák valószínűségére specifikus vizsgálómódszer, ellentétben a többi említett vizsgálatomtól, melyeknél többnyire nem különböztethető meg, hogy milyen daganat kialakulásába fajulhat a kedvezőtlen folyamat.

 Mit kell tenni a vastagbél daganat elkerülése érdekében

Ha kétségeink vannak, hogy vajon a jelen életmódunk, táplálkozásunk magában hordozza-e a vastagbéldaganatra való fokozott hajlamot, akkor javaslom, hogy jöjjön el a rendelőnkbe és elvégzünk egy egyszerű széklet pH mérést, megtanítjuk annak otthoni végzésére, mely segítségével Ön is képet kaphat, hogy valóban helyes-e a táplálkozás, amelyet folytat. Más vizsgálatokkal az állapotáról további részleteket tudhatunk meg. Fontos, hogy a növényi táplálkozás az, amely minimálisra csökkenti a daganat előfordulásának esélyét. Mindenki figyelmébe ajánlom a glutén mentes vegán étkezést.

Fontos, hogy a székrekedést, vagy a hasmenést, ha van, meg kell azonnal szüntetni. Ennek számtalan természetgyógyászati, komplementer orvosi lehetősége van. Fontos a kellő folyadék fogyasztás, a flóra ellenőrzése és javítása, valamint rendszeres mozgás, amely ritmust ad a székletnek és a bélműködésnek.

A fentiek megvalósítása azonban sokszor nem egyszerű, hiszen számtalan panasz akadályozhatja annak bevezetését és számtalan egyéni tünet színesítheti a már megindult bajt. Szükséges tehát az egyéni tanácsadás.

Ha az Ön vastagbele, hasformája egészséges, akkor valójában a legtöbb betegség ellen óriási lépést tett! Ne hagyja magát a reklámoktól és a közhiedelemtől sodortatni. Attól, hogy az európai népesség többsége úgy véli, hogy a hús és a tejtermék emberi táplálkozásra való és normális, még az igazság ettől állhat nagyon távol.

The post A széklet pH és a vastagbélrák appeared first on dr. Tamasi József.

A legveszélyesebb vírusos szemölcs a human papilloma vírus (HPV). A bőrön szemölcsöket, nyálkahártyákon gyulladásokat okoznak, melyek daganat megelőző állapotok lehetnek, de közvetlenül daganatot is okozhatnak, méhnyakrák és genitális rák formájában. Ez a daganattípus a második leggyakoribb nőket fenyegető daganat, a genitális rákok között pedig 90% ilyen típusú. A fertőzés a férfiaknál is fellép, de tüneteket ritkábban okoz. A fertőzött férfi azonban a fertőzést továbbadja a partnerének akár genitális, akár orális szex formájában. A HPV vírusnak vannak magas rizikójú és alacsony rizikójú változatai, összesen közel 100 féle típus ismert. Egyfajta biztosnak hitt gyógymód a műtét, melynek során az érintett területet sebészeti módszerekkel eltávolítják, léteznek  a bőrgyógyászatban ecsetelő módszerek, és létezik olyan étrendkiegészítő (indol-3-karbinol) is, mely csökkenti a fertőzés valószínűségét. A HPV legveszélyesebb formáival szemben a fertőzés előtt létezik védőoltás is. Habár az egészséges életmód, egészséges táplálkozás elengedhetetlen a betegség korlátozása érdekében, de ez a betegségtípus elsősorban az állandó szexuális partnerkapcsolat, valamint a gumi óvszer életmódjával védhető és gyógyítható.

A herpesz vírusnak három típusa ismert. Az első az ajkakon okoz tüneteket, a második főként  a nemi szerveken, a harmadik pedig a bárányhimlőt és az övsömört. A herpesz évekig élhet tünetmentesen a gazdaszervezetben, majd a szervezet ellenállóképességének gyengülése esetén újra megbetegedést okozhat.

RNS vírusok az influenza vírus, a HIV vírus, az agyhártyagyulladás vírusa, a mumpsz és a kanyaró vírusa. Ezek a vírusok is súlyos betegségeket okoznak és ugyancsak fizikai kontaktus útján terjednek akkor, ha a szervezet ellenállóképessége gyengült.

A szervezetünk interferonokat, vírus elleni anyagokat termel, amely biztosítja a vírusok elleni védelmet. Akkor termel védekező anyagokat a test, ha sok antioxidáns van a szervezetben (C-vitamin, E vitamin, béta-karotin, cink stb.), ha a bélflóra erős és vastag (nem a laky good ——- tehát az áteresztő bél – szindróma gyengíti), ha nem terheli sok salakanyag, mely elvonja a védekezéstől az energiákat. Ugyancsak véd a fizikális edzettség, a hideg és meleg hatás kiegyensúlyozott váltakozása, véd a pszichés egyensúly, a jókedv, mert ez aktivizálja az immunvédekezést. Védnek a növényi anyagok, a gyógynövények. Védhet a védőoltás is, de sok esetben ez csupán felesleges teher a szervezet számára. A komplementer medicinában a védőoltások helyett az ún. nozódékat (homeopátiás, ill. izopátiás szereket) használjuk. A mai ember életmódja miatt szinte kivétel nélkül fontos védőanyagok, vitaminok beadását igényli, ezért a modern és a komplementer orvoslás magas szintű kombinációjaként ma már infúziókban adjuk a nagyanyáink patikáját.

The post Vírusok appeared first on dr. Tamasi József.

A rákbetegség meghatározásának megváltoztatására, újradefiniálására tett javaslatot a közelmúltban tekintélyes amerikai onkológusok kutatócsoportja. A tudósok azért vonják kétségbe az eddig uralkodó gyakorlatot, mert újra és újra előfordul, hogy valakit félre-, vagy „túlkezelnek” rákszerű tünetekkel, noha lehet, hogy állapota soha nem vezetne életveszélyhez.

Azt hitték, hogy rákos – pedig nem is az

Ám sokan a korán kezelt rákbetegek közül talán nem is azért túlélők, mert időben kezelték őket, hanem mert betegségük soha nem is lett volna életet veszélyeztető: az úgymond korán felfedezett rákbetegségek ugyanis nem szükségszerűen veszélyeztetik az életet, hanem egyszerűen csak a szervezet mindennapos elváltozásait mutatják, ezért ezeket az észleléseket nem is kellene rákbetegségnek nevezni – érvel az orvos-csoport, melynek tagjai a tekintélyes amerikai Országos Rákintézet munkatársai.

A tudományos világban nagy feltűnést keltő és vitát is kiváltó tanulmányukat a The Journal of the American Medical Association című szaklapban (az amerikai orvosszövetség lapjában) jelentették meg. A tudóscsapat tagjai között ott vannak a rákkutatás kiemelkedő szakértői. Azt javasolják, hogy változtassák meg a betegség kategorizálását, és például a mell, a prosztata, a pajzsmirigy, a tüdő, és más szervek rákszűrésénél a „korai rákot” ne ráknak nevezzék, hanem IDLE állapotnak. Az IDLE angolul „tétlent”, „nem működőt” jelent, és ebben az esetben mozaikszót is takar: a lassú lefolyású károsodás angol szavainak kezdőbetűiből.

Elavult fogalmaink vannak?

A tanulmány a legkiválóbb rákkutatók körében is vitákat gerjeszt, és valószínűsíthetően nem „csak” a rákról szóló diskurzust változtatja meg, hanem a rákbetegség meghatározását, kezelését és a jövőbeni kutatásokat is. „A rákbetegség XXI. századbeli meghatározására van szükség, nem a mindmostanáig használt XIX. századi definícióra” – idézi a The New York Times egyik blogja Dr. Otis W. Brawleyt, az Amerikai Ráktársaság főorvosát (aki mindazonáltal nem vett részt a tanulmányt publikáló orvosok munkájában).

A betegség meghatározásának megváltoztatására, újra-definiálására tett javaslat hátterében az az egyre növekvő aggodalom is meghúzódik, hogy százezreket kezelnek teljesen fölöslegesen olyan rákellenes terápiákkal, amelyek sok orvos szerint inkább ártanak, mint használnak, a páciens szervezetében ugyanis olyan rákos elváltozások vannak, amelyek oly’ lassan növekszenek, hogy valószínűleg soha nem okoznak bajt. Az onkológus-csoport szerint a „rákbetegség” kifejezést csakis akkor kellene használni, amikor a kór, kezelés híján életveszélyt jelent.

A tanulmányban foglaltakat minden bizonnyal sokan megkérdőjelezik még és majd. Hiszen a páciensek és az érdeklődő publikum számára a gyakori szűrés csaknem babonás hitet jelent, mégpedig a hitet abban, hogy a halál elkerülhető. Ráadásul az életre veszélyt nem jelentő rákbetegség korai felfedezése megteremtette a „túlélők” egész seregét, akik alapítványoknál, jótékonysági akcióknál és különféle szervezeteknél serénykedve szinte „iparágat” építettek ki, s azt a benyomást is keltik, hogy sikeresen megküzdöttek a betegséggel; a mellrák esetében például sok asszonynak kifejezetten új identitást adott és ad a „mellrák-túlélőnek lenni” státusz.

Inkább „túlkezelik” a gyanús eseteket

Az orvosok körében is várhatóan nagy ellenállásba ütközik a most közzétett tanulmány s a benne megfogalmazott elmélet. A doktorok ugyanis attól félnek, hogy hibáznak. Ezért aztán inkább biztonságosnak gondolják azt, ha kezelnek valakit, semmint egy potenciálisan végzetes állapotot „elnézzenek”. A tanulmányt író orvosok egyike, Laura j. Esserman sebész és mellrák-specialista szerint a korai rákszűrés hangsúlyozása rossz irányba befolyásolja a kutatást és a finanszírozást. „Jobb gyógymódokkal kell előhozakodnunk és pontosan meg kell állapítanunk, ki az, aki valójában veszélyben van, s őt kell kezelni” – fogalmaz Esserman doktornő. S példának hozza fel a mell tejcsatornáinak karcinómáját (amelyet nem invazív emlőrákként tartanak számon az orvosok). Évente hatvanezer ilyen esetet diagnosztizálnak, egyedül az Egyesült Államokban, ám Esserman doktornő szerint ezt korántsem ráknak, hanem rákmegelőző állapotnak kell nevezni, hiszen nem biztos, hogy az elváltozás rákbetegséggé alakul.

„Az elnevezés megváltoztatásával nem sokra jutunk, ez nem oldja meg az orvosi problémákat. Annál is kevésbé, mert ugyan ki, melyik orvos tudja pontosan megjósolni, hogy melyik elváltozás marad ártalmatlan és melyik válik agresszívvé” – reagált a tanulmányra Dr. Larry Norton, a New York-i Sloan-Kettering rákközpont direktora.

Mindazonáltal az is tény, hogy hasonló „névváltoztatásra” már volt példa: 1998-ban, amikor a WHO a korai stádiumú húgyúti tumor nevét megváltoztatta, és törölte belőle a „karcinóma” kifejezést.

A megindult vitában megszólalt Dr. Harold E. Varmus, az amerikai Országos Rákintézet Nobel-díjas professzora is, aki három éve az Intézet igazgatója is, és a The New York Timesnak nyilatkozva azt fejtegette: a kutatók ma már nem egyszerűen csak azt vizslatják, hogyan lehet minél kezdetibb szakaszában azonosítani a rákbetegséget, hanem azt is, hogy melyek azok a tényezők, amelyek meghatározzák, hogyan is viselkedik majd a betegség. „S ez bizony nagyon más felfogás, mint a húsz évvel ezelőtti, amikor ha ráksejtet találtak a szervezetedben, akkor azonnal úgy érezted, nagy a kockázata annak, hogy meghalsz” – tette hozzá a Nobel-díjas tudós.

Heti Válaszból a Webdoki weboldalára szemlézte Horváth Eszter Ágnes

The post Rák új megközelítései? appeared first on dr. Tamasi József.