Antiaging – Manapság az ember hamarabb öregszik, mint ahogyan a biológiai órája azt indokolná.

Az ember folyamatosan kutatja az örök élet titkát, miközben újabb és újabb károsító tényezőket talál ki, hogy egyre rövidebbé tegye azt. Vannak, akik súlyos betegségükből menekülni akarva lefagyasztatnák magukat, hogy majd egy adott pillanatban a jövőben hűtőkamrából magukat előhozatván, az orvostudomány megnövekedett képességeivel, az életük úgymond újraindításával képessé váljanak a hosszabb vagy örök életre, de ugyanabban a testben.

Mit gondolok én erről?

Én magam nem hiszek abban, hogy ez a test bármilyen tudományos manipulációval örökéletűvé tehető. Az élet legfontosabb sajátsága ebben a világban a test születése, teljes kifejlődése után gyengülése, megbetegedése és törvényszerű halála. A kérdés csupán az, hogy mennyi idő áll rendelkezésre e ciklus két végpontja között. Hiszek viszont abban, hogy ez az időintervallum akár 20-30%-kal is meghosszabbítható, és hiszek abban is, hogy felelős életmóddal annak megrövidülése elkerülhető.

Mi felelős az öregedésért?

A redox biológia két oldala – mi az az oxidáció?

Az oxidáció fontos fogalom a természetben. Amikor az almát vagy a krumplit félbe vágjuk, megtapasztalhatjuk, milyen is az, amikor a héj már nem védi a termést, és milyen, mikor az oxidáció néhány óra alatt megfeketíti az immáron védtelen felszínt, majd innen fokozatosan a teljes termést. Az oxidáció során az élő anyag elhasználódik, elpusztul, megsemmisül.

Az oxidáció során az anyag elektront vesz fel és stabilabb állapotba kerül, a redukáló anyag pedig elektront ad le, elektront veszít, és így kerül stabilabb, de energetikailag gyengébb állapotba. Az oxidáció közben energia keletkezik, melyet a természet vagy a szervezet hasznosíthat. Például a víz keletkezése hidrogénből és oxigénből (lásd hidrogénnel hajtott autók terve) a fa, a benzin, az olaj vagy a szén elégetése motorokban és erőművekben, vagy a szőlőcukor oxidálódása a testben is oxidációs folyamat, de végső soron az energiahordozó (utolsó példánkban a szőlőcukor) elhasználódása. Az oxidáló szerek, például az oxigén, az ózon, a flór, a klór, a bróm, bizonyos elektron negativitású molekulák vagy az ún. szabad gyökök. Az oxidáló szerek ellentétei a redukáló szerek vagy anyagok, melyek elszenvedik az oxidációt. Ezek képesek elektront leadni. Ilyenek általában a szén, a fémek, a nyomelemek, a vitaminok, valamint egyáltalán a szerves anyagok, vagyis az élő anyagok, amilyen a fenti példában a krumpli vagy az alma termése és az abban található szerves anyagok is.

Az élet működése során jönnek létre azok a molekulák az energia, a napenergia vagy az energiát beépíteni képes enzimek segítségével, melyek a nagyobb energia hordozói, amelyek instabilabbak és képesek a negatív (elektronhiányos) molekulákat, molekularészeket „kielégíteni”, ezzel azokat akár megsemmisíteni azáltal, hogy nekik elektront adnak át. Az élet tehát molekuláris szinten e két oldal állandó küzdelme: oxidáció és redukció, oxidáló szerek és redukáló anyagok, az élő anyagok termelődése és azok elfogyása, az élet fejlődése vagy annak elöregedése, elhasználódása.

Az egyensúly fontossága

Az élő anyag, legyen az akár csak egy baktérium, amely, mint tudjuk, hatalmas mennyiségben van jelen például a bélcsatornánkban, folyton redukáló anyagokat, bonyolult szerves anyagokat, vitaminokat termel, amelyek képesek a redox biológia során oxidációt elszenvedni és így tönkremenni, vagy az oxidáló anyagokat csökkenteni. A jin-jang elv a redox biológia tudományának részleteiben is tetten érhető. Nem mondható, hogy az oxidáció nem jó, hiszen az elhasznált szövetrészek, a sejtöregedés, a gyulladásos védekező folyamat, az immunrendszer bizonyos pusztító (killer) funkciója igényli, hogy az oxidáció segítségével a szükségtelen szerves anyagokat, betolakodókat eltakaríthassa a szervezet. Az sem mondható, hogy az antioxidánsok (vagyis a redukáló anyagok) csak jók lennének, hiszen a zsírok avasodása (mely szintén oxidáció) során olyan anyagok (ketonok, aldehidek) keletkeznek, amelyek veszélyes mérgek a szervezet számára.

Egyedül az egyensúly számít tehát. Manapság csakis azért hihetjük az oxidációt vagy a szabad gyökök keletkezését rossz folyamatnak, mert az ember életmódja, tevékenysége révén óriási mértékben felgyorsult a szabad gyökök (ROS) keletkezése, vagyis az ember hamarabb öregszik, mint ahogyan a biológiai órája azt indokolná, az antioxidáns kevesebb, mint a prooxidáns.

Mik azok a szabad gyökök és mik az antioxidánsok?

Egyszerűen úgy fogalmazhatnánk, hogy vannak a prooxidánsok, vagyis a szabad gyökök, és a másik oldalon vannak azok ellenfelei, az antioxidánsok. Ez a küzdelem az egész élet során tart, és az egészség feltétele a kétféle erő jó egyensúlya, az ún. redox biológia jó kimenetele.

A szabad gyökök olyan reaktív oxigén-, nitrogén-, kén-, illetve szénközpontú molekulák vagy molekularészletek, amelyek párosítatlan elektronnal rendelkeznek, többnyire gyorsan mozognak, és az élő szervezetben folyton más hasznos molekulákba, sejtekbe, szövetekbe ütköznek, ott azonnal roncsolnak. E tulajdonságaik révén nagyon agresszívek és rövid életűek, egyfajta „kamikaze részecskék”, melyek bár megsemmisülnek abban a reakcióban, melybe beleütköznek, viszont tönkreteszik vagy jelentősen átalakítják a megtámadott molekula szerkezetét. Az oxidációs folyamatban a fehérjék, a nukleinsavak és a zsírok károsodnak, és ez okozza az öregedést, a krónikus betegségek kialakulását.

Az antioxidánsok viszont csökkentik az oxidatív stresszt. Elfogják a szabad gyököket, mielőtt azok életfontos molekulákat, sejtrészeket károsítanának. Az antioxidánsok hidrogéndonorok, elektrondonorok, peroxidpusztítók, az ún. szinglet oxigén-elfogók, enziminhibítorok, szinergisták, fémkelátképzők. Az antioxidánsok rendkívül sokfélék: főként vitaminok (A, C, E, béta-karotin, gamma-linolénsav), enzimek (szuperoxid diszmutáz, glutation reduktáz stb.), aminosavak, fémek, kelátképző fehérjék (transzferrin stb.), másodlagos növényi anyagok (flavonoidok).

Képesek csökkenteni a korhoz kötődő látásromlást, akut és krónikus gyulladást, elhasználódást, lerakódást, elfáradást, képesek javítani a gyógyulási hajlamot. Az antioxidánsok egy részét lehet mérni laboratóriumi módszerekkel, de nem lehet mérni a teljes mennyiségüket. A viselkedésükre, mennyiségükre lehet következtetni klinikai és preklinikai vizsgálatokból.

Mi az az oxidatív stressz?

Az oxidatív stressz során a szabad gyökök, mivel kontrollálatlan módon és mennyiségben keletkeznek a szervezetben, a sejteket károsítják. Másik oka az antioxidánsok mennyisége csökkenésének az egészségtelen, vitaminhiányos táplálkozás (konzervek, állati termékek, manipulált élelmiszerek fogyasztása). Ez a stressz tehát nem a közbeszédben ismert hétköznapi pszichés stressz, bár a pszichés stressz is ugyanebbe a redox biológiába avatkozik bele a szabad gyökök oldalán. Szabad gyökök képződésére az jellemző, hogy minél egészségtelenebb valaki élete, minél több károsító tényezőt szenved el, annál nagyobb a mennyiségük, annál inkább túltermelődnek és annál védtelenebbé válik a szervezet velük szemben.

A szervezetben folyamatosan keletkeznek szabad gyökök, különösen akkor, ha azt egészségtelen életmód támogatja, vagy bizonyos külső tényezők azt támogatják: sugárzások, dohányfüst, ipari oldószerek, vegyszerek, elektroszmog, adalékanyagok stb. A káros szabad gyököket a szervezet egy érzékeny rendszer segítségével legyőzi vagy legyőzheti, tehát azok képződését kontrollálja. Amennyiben az oxidációs folyamat dominanciája alakul ki, akkor a betegség, az öregedés nagyobb gyorsasággal halad előre, létrejön az akut vagy tartós oxidatív stressz. Molekuláris szinten az oxidatív stressz az öregedés, a megbetegedés vagy a gyógyulásra képtelenség egyik legfontosabb előfeltétele.

Gyógyítás – megelőzés – anti-aging

Az oxidatív stressznek számtalan jele van: a bőr gyors öregedése (különösen megfigyelhető dohányosoknál), ráncosodás, ízületi funkciók romlása, az emésztőrendszer maradandó károsodása, a látás romlása, az enzimek termelődésének csökkenése, bizonyos mirigyfunkciók kimerülése (cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés stb.). Ezeket jól kiegészítik bizonyos preklinikai vizsgáló módszerek, laborvizsgálatok, mikroszkópos vizsgálatok. Amikor az oxidatív stresszt tetten érem az orvosi vizsgálat során, akkor nem marad más lehetőségem, mint megpróbálni menteni a menthetőt, hiszen az oxidatív stressz olyan károsodásokat hoz létre, ami a fogak kihullásához hasonlóan maradandó, nem visszafordítható változások, öregedés a testben. Egy heges szövet már soha nem tehető funkcióképessé, nem fog nedvet termelni, nem fog gördülékenyen összehúzódni, mint egy fiatalkori szalag vagy izom. Mégis, ha az oxidatív stresszt nem szüntetjük meg, akkor a folyamat ugyanazzal a gyorsasággal fogja pusztítani a meglevő még egészséges struktúrákat is, a kamikaze szabad gyökök milliószámra teszik tönkre a sérülékeny szöveteket, és nincs esély arra, hogy minőségi életet éljen az illető.

Az élet könyörtelenül rövidülni fog minden nappal, a szenvedés, a korlátozottság folyton fokozódik. Az öregedés elleni küzdelem tehát korántsem csupán a szépségiparról, a ráncok eltüntetéséről, hanem a betegségmentes, panaszmentes minőségi életről szól.

Lehet túladagolni az antioxidánsokat, hogy az hozzon fordulatot az egyensúlyvesztett rendszerben. Ennek általában korlátja a szájon keresztül felszívódni képes antioxidánsok mennyisége. Nem lehet 3-4 gramm C-vitaminnál többet bevenni, mert az már hasmenést is okozhat és egyébként sem fog felszívódni, csupán a 10-20%-a. A nagy dózisú infúziós vitaminkezelés átmenetileg jó alternatívája ennek, de azt mindig tudni kell, hogy ez is csupán tüneti kezelés, ha az illető a szabadgyök-vihart előidéző dohányzást, bélállapotot, stresszkezelést nem oldja meg.

Nem lehet tehát megspórolni az életmódváltást. Nincs alternatívája a növényi alapú táplálkozásnak, a mozgásnak, sportnak, a káros szokások feladásának. Mindenki élete, sorsa egyéni, mindenkinek máshol van a hangsúly, máshol követte el a hibákat, mást kell javítson, ezért az orvosi vizsgálat a helyzet tisztázására, az orvosi beavatkozás az egyéni oxidatív stressz terén, nem lehet kérdéses, szükséges. A reform, a múlt rossz szokásainak és gyengeségeinek legyőzése, mindenki magányának megküzdeni valója, és ebben én orvosként csak asszisztálni tudok. Az élet a molekuláris biológia törvényei szerint is tanulás, önkontroll és önfeledt játék, vagy ezek nélkül szenvedés, sodródás és letargia.

forrás: Természetgyógyász magazinba írt cikkem

The post Redox biológia – élethosszabbítás, antiaging appeared first on dr. Tamasi József.

Németországban már tervezés alatt…

Mintegy 100 km hosszúra tervezik Németországban az első „kerékpáros autópályát” – vagyis építenek egy olyan, városok közti, zárt szelvényes útszakaszt, ahol dedikáltan, csak bringákkal lehet majd közlekedni. Ha elkészül – írja a Gas2 –, a Ruhr-vidéken az útvonal érinteni fogja többek között Duisburgot, Bochumot, és Hammot – illetve azok egyetemi városrészeit, és naponta akár 50 ezer, eddig autóval ingázót szólít majd nyeregbe.

Martin Toennes, a regionális fejlesztési csoport (RVR) vezetője szerint csaknem kétmillió ember él a tervezett nyomvonal közelében, és ez reményt ad arra, hogy a „kerékpár-autópálya” egyes szakaszai akár a mindennapos munkába járáshoz is segítséget nyújtanak. A Németországban egyre népszerűbbé vált elektromos kerékpárok segíthetik a domborzati viszonyok leküzdését is.

Bringa Autópálya

A „bringa-autópálya” ötlete nem a németek fejéből pattant ki először; Hollandiában és Dániában, sőt, Londonban is előkerült az elképzelés. Minden projekt középpontjában a közlekedési dugók leküzdése áll – Frankfurtban is, ahol egy közel 30 kilométeres utat terveztek meg Darmstadt felé; Münchenben is, ahol egy 15 kilométeres útról szólnak a friss víziók, mely a város északi, külvárosi részét kötné be így a városi vérkeringésbe. De Nürnberg és Berlin is megvalósíthatósági tanulmányok készítésébe kezdett – ugyancsak „kerékpár-autópályák” építésére került hangsúllyal.

Azt, hogy a németek nem csupán az utak szélére felfestett kerékpársávokban gondolkodnak – mint ahogy a legtöbb esetben eddig például Budapesten történt –, jelzi, hogy a standard minimum méreteket is megadták a pályákhoz – elkerülendő, hogy túl szűkre szabhassák azt a városok, vagy hogy azok például hirtelen egy buszsávban folytatódjanak – ahogyan arra azért Németországban is akad példa. A bringás „highway”  ezek alapján több mint 3,5 méter szélesre épül, kap majd „előzési sávokat” és a kereszteződésekre pedig az válik az általános szabállyá, hogy – az ütközések elkerülése érdekében – az ilyen szakaszokon felül-, vagy aluljárók épülnek.

Mik a költségek?

A most megszellőztetett 100 kilométeres „autópálya” megépítése még sok egyeztetést kíván a helyi, a szövetségi és az állami szervektől  (mert például rendezni kell a többnyire elhagyott vasúti pályákra tervezett kerékpárpálya tulajdonviszonyait is), de a költségmegosztásra már megszületett egy észszerű elképzelés. E pilot szerint (és ezt az első 5 kilométeres szakaszon tesztelik): a beruházás felét az EU, 30 százalékot az állam által nyújtott keretből biztosítja Észak-Rajna–Vesztfália, a fennmaradó részt pedig az RVR finanszírozza. Ha ez a konstrukció beválik, ez lehet a követendő modell – ami alapján akár egy éven belül megépülhet majd az útvonal egész hosszában.

Forrás: www.hvg.hu

The post 100 kilométeres „kerékpár-autópályát” építenek a németek… appeared first on dr. Tamasi József.

A köztudatban az él, hogy teát fogyasztani egészséges – sokkal kevésbé ártalmas a szervezetre, mint a kávé, ezért a napi koffeinadagunkat érdemes fekete- vagy zöldteából fedezni. Ezek közül az utóbbi még rengeteg antioxidánst is tartalmaz, így extrán egészséges alternatívát nyújt bármilyen más italra. Ez azonban nem minden kereskedelmi forgalomban kapható teára igaz, sőt, legtöbbjük a származási országok légszennyezettsége miatt többet árt, mint használ a szervezetnek.

A palackozott teákkal gond van

A ConsumerLab.com felmérése során 26-féle zöld teát vizsgáltak meg a kutatók aszerint, hogy mennyire felel meg a rajta feltüntetett tápérték a valóságnak. Valószínűleg senkinek sem okozott túl nagy meglepetést, hogy a palackozott,  előre elkészített zöld teák például alig tartalmaztak antioxidánst vagy bármilyen egészséges összetevőt, viszont a minimális mennyiségű koffein mellett annál több cukrot és tartósítószert.Ennél jóval meglepőbbek voltak azok az eredmények, amelyeket a szálas, filteres zöld teáknál találtak – ezek ugyanis tele voltak ólommal, grammonként akár 1,25-2,5 mikrogrammnyival is, ami napi egy-két bögre teánál már érezhetően károsítja az emberi szervezetet.

Kína légszennyezettsége az oka mindennek

A veszélyes mértékű ólomszennyezést a Kínából importált teák esetében mérték, ami, ismerve az ország légszennyezettségét, nem is nagy csoda.  Kína az elmúlt húsz évben radikális iparosodáson esett át, ez azonban csak a gazdaságnak jövedelmező, a környezetnek már kevésbé: a levegőben keringő nehézfémek aránya jócskán megnőtt, ami nem csak az ott élők, de a világ többi részén élő teafogyasztók egészségét is veszélyezteti.

A levegőben található nehézfémek ugyanis a talajba és a vízbe kerülnek, ahonnan a teanövények felszívják őket. 

A japán teák nyertek

A zöld tea híresen könnyen szívja magába a talaj tápanyagtartalmát – ezzel együtt a szennyeződéseket is, ezért kínai zöld teát inni manapság már nem életbiztosítás. A ConsumerLab.com felmérésén a japán teák kerültek a legegészségesebb márkák közé, innen biztonságban fogyaszthatunk, nem kell félnünk az ólommérgezéstől.

A kutatók szerint azonban nem érdemes kidobni rögtön az összes kínai teát a polcról, mert a filterek hatékonyan a tasakban tartják az ólmot, így ha nem esszük (mondjuk turmixba keverve), hanem isszuk a teát, nem kaphatunk mérgezést.

A filterek is mérgezhetnek

Ezzel kapcsolatban azonban érdemes megjegyezni, hogy néhány márka teafiltere szintetikus polimerek felhasználásával készül (ilyen például a nejlon, a PVC vagy a polipropilén), amelyeknek ugyan magas az olvadáspontjuk, de már a víz forráspontja közelében elkezdik kiengedni magukból a káros anyagokat, így korántsem biztonságosak.

És a papírból készült teafilterek?

Ugyanilyen veszélyesek lehetnek a papírból készült teafilterek is, amelyeket gyakran epiklórhidrinnel kezelnek, ami 3-MCPD vegyületté alakul a forró víz hatására – ez a vegyület pedig összefüggésben áll a férfi meddőség kialakulásával, elősegíti a rákos sejtek szaporodását,  és rágcsálóirtóként is használják, tehát a legnagyobb jóindulattal sem lehet rá azt mondani, hogy nem veszélyes.

Az ólommérgezés nem játék!

A kutatók pont ezért leginkább a jó minőségű, minél tisztább helyről érkező szálas teákat ajánlják, mivel az ólomszennyezés egyáltalán nem figyelmen kívül hagyható dolog: a hat év alatti gyerekek esetében súlyos fejlődési rendellenességeket okozhat, felnőtteknél pedig felelős lehet a szürkehályog és a memóriazavar kialakulásáért, az immunrendszer gyengüléséért, vérszegénységért és agyműködési rendellenességek fellépéséért.

A fekete tea még veszélyesebb!

Azok sem lélegezhetnek fel, akik nem zöld teát, hanem fekete teát vagy oolongot fogyasztanak – mivel ezek a teák sokkal öregebb cserjék leveléből készülnek, alapvetően több károsanyagot szívnak magukba, így az ólomtartalmuk is magas.

Sőt, sokkal nagyobb arányban engedik ki magukból a mérget, mint a zöld tea, így fokozottan veszélyesek – szakértők szerint napi három adag kínai fekete teánál kell meghúzni a határt, míg zöld teából azért ihatunk többet. Ha nem főzzük, hanem fogyasztjuk a leveleket, akkor olyan teából, amely Kínából érkezik, 2-3 adagnál egyáltalán nem szabad többet a szervezetünkbe vinni. 

Mi a helyzet a bioteákkal?

Azt hihetnénk, hogy ami elé a „bio” szócskát biggyesztik, rögtön sokkal egészségesebbé válik, mint átlagos társai. Ez azonban a teák ólomtartalmát tekintve vajmi keveset számít, hiszen hiába mellőzik a vegyszerek használatát a termőföldeken, a levegőben és vízben szállított ólommennyiségre ők sem immunisak. A tealevelek esetében nemcsak a termelési módot, de a származási országot is muszáj figyelnünk. Nem a termelési mód, hanem a származás a lényeg!

Forrás: www.origo.hu

The post Megmérgezheti a teája, ha túl sokat iszik belőle… appeared first on dr. Tamasi József.

The post Gyógyhelyek Magyarországon appeared first on dr. Tamasi József.

A többféle antibiotikumnak ellenálló Staphylococcus aureus baktérium elpusztítására alkalmas új anyagot, a világ első organikus antimikrobiális szerét fejlesztették ki ausztrál kutatók. A lenmagolajból nyert szer hatékonyságát független tesztek is megerősítik.

Az új szert a Kayban nevű startup és az ausztrál kormány tudományos ügynöksége (CSIRO) fejlesztette ki a lenmagban lévő alfa-linolénsav kinyerésével és izolálásával.  Az omega-3 zsírsavak közé tartozó alfa-linolénsavban gazdag lenmagolaj fogyasztása jótékonyan hat az egészségre, egyebek közt csökkenti a szívbetegség kockázatát és segít megelőzni a rákos megbetegedések kialakulását.Az alfalinolénsav-koncentrátum tömeggyártását a CSIRO Victoria állambeli részlege, a Boron Molecular fogja végezni. A Kayban azt reméli, hogy egy melbourne-i gyártó közreműködésével hamarosan egy sor tisztálkodószerbe is belekerülhet a koncentrátum, ami segítheti megállítani a baktériumfertőzés terjedését. A Staphylococcus aureus által okozott  fertőzés 1621 embert juttatott kórházba Ausztráliában csak 2013-2014-ben. A véráramot megtámadó betegségben nagyjából a megfertőződött személyek 20 százaléka 30 napon belül meghal. (Ezek félrevezető és nem kellően megalapozott adatok – szerkesztő Dr.Tamasi)

Nemcsak Ausztráliában, de világszerte egyre nagyobb problémát okoz, hogy a baktériumok egyre ellenállóbbá válnak az antibiotikumok ellen, ezeket a szuperbaktériumokat pedig nagyon nehéz kiirtani:

The post Szuperbaktérium-gyilkost fejlesztettek ki Ausztráliában appeared first on dr. Tamasi József.

 Káros vegyületek, ott hol nem is gondolnánk…

Az úgynevezett ftalátokat – a DINP-t és a DIDP-t – egy másik vegyület, a DEHP helyettesítésére használják, melyről már korábban kimutatták, mennyire káros. A ftalátok többek között különféle háztartási eszközökben, illetve például a feldolgozott húskészítmények tárolására használt műanyag tasakokban találhatóak meg, és eddig úgy gondolták a szakemberek, hogy biztonságosabbak elődeiknél. A Hypertension című lapban közzétett kutatásból azonban az derült ki, hogy ha valakiben tízszeresére nő a ftalát előfordulásának mennyisége, annak 1,1 higanymilliméterrel megemelkedik a vérnyomása, illetve háromból egy felnőttnél, akikben a vizsgálat során a legmagasabb DINP-szintet mérték, az inzulinrezisztencia is a legmagasabb volt, míg azok közül, akikben a DINP-koncentráció a legalacsonyabb volt, csak négyből egy esetben alakult ki inzulinrezisztencia. Amint azt a kutatást vezető dr. Leonardo Trasande, az Egyetem professzora kifejtette, a vizsgálatok arra hívják fel a figyelmet, hogy nagyobb óvatossággal kell eljárni a különféle összetevők használata kapcsán, hiszen úgy tűnik, a látszólag ártalmatlan kémiai anyagok is kárt tudnak okozni az emberi szervezetben.

Nem is gondolnánk mi is okozhatja  a magas vérnyomást…

Trasande professzornak egy 2013-as vizsgálata már kapcsolatot mutatott ki egy másik összetevő, a DEHP és a magas vérnyomás kialakulása között. A DEHP-t szintén csomagolóanyagokhoz használták fel, ám Európában 2004-ben betiltották, és helyette fejlesztették ki a DINP-t, illetve a DIDP-t, de úgy tűnik, a legbiztonságosabb az lenne, ha egyáltalán nem használnánk műanyagot csomagolási célokra.

Jó tanácsok, tippek:

A professzor hozzátette, van néhány módszer arra, hogy elkerüljük a ftalátokkal való találkozást, például ne melegítsünk a mikrohullámú sütőben műanyag tálba helyezett, vagy műanyaggal lefóliázott ételt, ne tegyük a műanyag ételtárolókat a mosogatógépbe, illetve ne vegyünk olyan műanyag tárolókat, melyek újrahasznosító jelzésében a 3-as, 6-os vagy 7-es szám található.

Cikk forrása: webdoki.hu

The post Magas vérnyomást okozhatnak a műanyag ételesdobozok appeared first on dr. Tamasi József.

A kutatók már számtalan szempontból megvizsgálták a napjainkban egyre jobban eluralkodó elmagányosodást jelenségét. A vizsgálatok szerint a tartós magány a lelki problémák mellett komoly fizikai tüneteket okozhat. Például az elhízás, és az abból következő betegségek kiváltó oka lehet, és az élettartamot is jelentősen csökkentheti.

Vajon mi állhat az elmagányosodás hátterében?

Nem véletlen, hogy a tudósokat egyre inkább foglalkoztatja, hogy mi állhat az elmagányosodás hátterében. A legtipikusabb civil vélekedés szerint az elmagányosodást a többség önmagának köszönheti, mert képtelen beilleszkedni, kerüli az embereket, illetve nem rendelkezik megfelelő szociális és kommunikációs képességekkel.A vizsgálatok ezt már egy jó ideje cáfolják. A tesztek tanúsága szerint minél magányosabb valaki, annál pontosabban képes leolvasni az érzelmeket embertársai arckifejezéséből, és meghallani a mögöttes tartalmakat a finom hangsúlyokból. A kapcsolódó elmélet szerint mégis azért magányosak ezek az emberek, mert annyira tombol bennük a valakihez, a közösséghez tartozás vágya, hogy egész egyszerűen begörcsölnek a társasági helyzetekben.

Egy friss kutatás is azt támasztja alá, hogy a magányos emberek kitűnő szociális képességekkel bírnak, ám ezeket valamiért képtelenek kamatoztatni, mert van bennük egy olyan gát, ami megbénítja őket. A Personality and Social Psychology című szaklapban publikált vizsgálat során a Franklin & Marshall főiskola professzora, Megan L. Knowles 86 egyetemista szociális képességeit vizsgálta.

Nagyon érdekes felmérés

A felmérés azzal kezdődött, hogy a professzor kitöltetett egy kérdőívet a hallgatókkal, amivel azt állapította meg, hogy mennyire magányosak. Ezt követően 24 arcot vetített eléjük, és a hallgatóknak meg kellett állapítaniuk, hogy milyen arckifejezést látnak. Például az illető vidám, szomorú, dühös, stb.

A professzor a vetítés előtt a diákok egy részének elárulta, hogy ezzel szociális képességeiket fogja tesztelni. Aki nem tudja beazonosítani az érzelmeket az arcon, sokkal nehezebben barátkozik, és hajlamosabb az elmagányosodásra. A diákok másik felének nem árulta el, hogy mit vizsgál.

…És a végeredmény bámulatos

A végeredmény azt mutatta, hogy a legmagányosabb diákok közül azok nyújtották a legrosszabb eredményt a teszten, akiknek elmondta a professzor, hogy szociális képességeiket vizsgálja. A magányosak közül, akik nem tudtak erről, ugyanolyan jól ismerték fel az arckifejezéseket, mint nem magányos társaik.

Tehát az új felmérések is alátámasztották: a magányos emberek szociális képességei nem szorulnak javításra, inkább azt kellene feltárni, hogy ezeket miért nem tudják megfelelően alkalmazni. A magánykutatás ezek szerint új kihívások előtt áll: arra kell választ találnia, hogy ezt mi okozza, és abban kell segítenie a magányos embereket, hogy leküzdhessék szorongásukat, és ne blokkoljanak le a társas szituációkban.

Cikk forrása: HVG – Plázs

The post Egészen más okozza a magányt, mint amit eddig hittünk appeared first on dr. Tamasi József.

Legjobb pontszámot elérő fogkrém, miért?

A legjobb pontszámot, 11,5-et a prémium kategóriás Parodontax Classic érte el, a második és harmadik helyre pedig az Elmex két két terméke került.
A tesztből kiderült, hogy még a mai napig találni problémás összetevőket a fogkrémekben, ám az elmúlt évekhez képest jelentősen kevesebb ilyen termék van a piacon. A mára hírhedté vált, és a hazai kozmetikumokból lassan eltűnő parabének viszont még két termékben is előfordultak, a Naturprodukt Kft. Lacalut Aktívban, illetve a DM Dontodent Fluor Freshben is. A kozmetikai tartósítószerként használt parabének károsítják az emberi hormonrendszert, ezért több európai ország kezdeményezte a tilalmukat, az uniós ökocímke is kizárja a használatukat, és több nagy cég önként kivonta ezeket szereket. A triklozán nevű baktérium-, gomba- és vírusölő szert, amelyet az élelmiszerrel érintkező termékekben már betiltottak, de kozmetikumokban még használható, a Colgate továbbra is használja termékeiben. A szervezetbe jutó triklozán viszont hosszú távon már egészen alacsony koncentrációban is súlyosan károsíthatja az egészséget, megzavarhatja a hormonháztartást, hatással lehet a magzat fejlődésére, károsítja a pajzsmirigy és a méh izmainak működését. Néhány kutatás összefüggésbe hozta egyes daganatos betegségekkel, fejlődési rendellenességekkel és májkárosodással is. A fogkrémben található triklozán elpusztíthatja a szájflóra, lenyelve pedig a bélflóra hasznos baktériumait.

A 22 vizsgált fogkrém közül 15-ben volt nátrium-lauril-szulfát (Sodium-Lauryl-Sulphate, SLS) nevű felületaktív anyag. Számos kutatás kimutatta, hogy a fogkrémek SLS tartalma nemcsak a száj nyálkahártyáját irritálja, de felelőssé tehető szájban jelentkező aftákért is. Ha elhagyjuk az SLS-es tartalmú fogkrémet, az aftás tünetek hamarabb eltűnnek, és nem újulnak ki.A PEG, azaz polietilénglikol emulgeálószer, azaz a fogkrémben egyben tartja a zsíros és vizes részeket, ettől a termék homogén lesz, viszont áteresztővé, átjárhatóvá teszi a bőrt és így bejuthatnak egyéb káros szennyező anyagok is.A fogkrémekben több irritáló hatású, allergén anyagot is találtak többek között a tartósítószerek között is. A nátrium-benzoát tartósítószer például sok összetevő jelenlétében káros anyagok keletkezését eredményezi: egyes ételfestékekkel együtt hiperallergiát okozhatnak, míg C-vitamin jelenlétében rákkeltő benzol keletkezhet.Aroma néven rengeteg különböző anyagot tesznek a fogkrémekbe, kozmetikumokba, ám ezek összetétele általában ismeretlen. Egyes illatanygokat viszont az EU már allergizáló illatanyagként tart számon.

Fluortartalom: méreg vagy sem?

A fogkrémek fluortartalma sokat vitatott kérdés, mert bár a fluor tiszta formájában erős méreg, viszont egyben esszenciális nyomelem, szükséges az emberi csontok és a fogazat felépítéséhez. Egyes fogkrémekben például szerves fluor vegyületet, úgynevezet olafurt találni, mert kutatások szerint jobban beépül és nincsenek káros tulajdonságai. A legtöbb fogkrémben megtalálható mennyiségű nátrium-fluorid (sodium-fluorid) pedig tudományos vizsgálatok szerint még jótékony hatású és mérgezésre minimális az esély. A nátrium monofluor-foszfát (Sodium Monofluorophosphate) viszont a mozgászszervekre és a légzőrendszerre nézve enyhén mérgező.

A színezékek egy részének (Erithrozin Cl 45430, brillant kék CI 42090, patentkék V CL 42051, CI 74160-al jelölt kék festék, CL 74260-al jelölt zöld festék) szintén lehet káros, vagy allergiás hatása. Egy Elmex Caries Protection fogkrémen kívül az összes termékben volt szacharin (Sodium Saccharin) édesítőszer, amelynek rákkeltő hatását eddig még nem igazolták vizsgálatokkal. A tokoferil-acetát (Tocopheryl Acetate) az E-vitamin származéka az Environmental Working Group adatbázisa szerint irritáló hatású anyag, ám részletesebb vizsgálatok ezt cáfolták. A szorbitol (Sorbitol) IBS-ben (irritális bél szindrómában) szenvedők számára jelent kockázatot.

Szinte minden termékben volt kockázatot nem jelentő jellemzően természetes alapú cellulóz és xantángumi, a majd minden fogkrémben jelen levő szilika és szilikagél (Hydrated Silica) illetve a csillámpala (Mica) pedig nem káros anyagok.

Cikk forrása: HVG-plázs

The post Fogkrém teszt: magas a káros anyag tartalma! appeared first on dr. Tamasi József.

A húsfogyasztás jelenlegi mértéke, sőt növekedése a növekvő embertömeggel nem tud lépést tartani. Nincs a világban akkora földterület, akkora édesvízkészlet, amely ezt a húsfogyasztási igényt ki tudná szolgálni az elkövetkező évtizedekben. Vegán hús és tojás előállítása Bill Gates véleménye szerint jó ütemben halad és ezen vállalatok zseniális termékei mellett érvel. Miért van, hogy nem igazán bízom az ő „független” véleményében? Talán mert a genetikailag módosított hüvelyesek emberi élelmezésbe vonásának kockázatáról, vagy a só helyett a káliumkloridos só alkalmazásának kárairól egy szót sem ejt? Vagy mert nem látható, hogy milyen érdekeltségei alapján írja, hogy vásároljuk bátran a műtojásport és a műhúst?

2050-re 9 milliárd embernek kellene hús

A hús probléma megoldására, Future of Food néven Gates egy weboldalt hozott létre, amelyen a rendkívül nagy mértékű húsfogyasztási igény és a lehetséges pótlásait sorolja fel. Gates szerint 9 milliárd embernek 2050-ben közel a mostani húsellátás duplájára van szüksége, ugyanakkor a rendelkezésre álló vízmennyiség és földterület nem elegendő, nem alkalmas arra, hogy ezt a húst előállítsa a világ.

A megnövekedő húsigény óriási vízfelhasználást, hatalmas területeken takarmánytermesztést, a szállítások miatt óriási környezetszennyezést és energiafelhasználást, az állatállomány pedig rendkívüli módon megnöveli a metánkibocsátást, ami további jelentős környezetkárosítást és üvegházhatás fokozódását jelenti.

Bill Gates úgy véli, hogy mindenki nem tehető vegetáriussá, mert például ő sem tudná feladni a kedvenc csemegéjét a hamburgert. Különösen a fejlődő országok növekvő lakosságának inkább növényekből előállítandó „hús”-t adna, mellyel csökkenthető lenne az üvegházhatást okozó gázok, valamint a szükséges földterületek nagysága is.

Vegán hús, tojás, só

Bill Gates szerint a Beyond Meat „csirkehús”-a, amely szója és borsófehérjékből áll, de a jövőben a csillagfürt, árpa és mustármag is lehet a vitatott szója alternatívája. A Hampton Creek Foods cég tojásport hozott létre repcéből, borsóból, napraforgóból és lecitinből. Bill Gates szerint a termékek íze alapján nem mondható meg, hogy melyik az igazi. A Nu-Tek Food Science pedig kálium-kloridot kínál só helyett, ezzel csökkentve a natrium kloridnak kitettséget. Bill Gates biztosan töri a fejét az emberiség jövőjén.  Az én véleményem az, hogy hús hiánya és a húst fogyasztók iránti ellenszenv egy idő után akkora lesz, hogy a vega fehérjékre való áttérés sokkal egyszerűbben végbe fog menni. Ugyanaz fog lejátszódni, mint ami  a dohányzás terén tapasztalható. Emlékszem néhány éve még a vasútállomásokon a nem dohányzók a tágas nagy várókból be kellett vonuljonak a „nem dohányzó” kis terembe, ha nem akartak bűzben ücsörögni. Ma már többnyire az jellemző, hogy a dohányzókat zárják kicsiny kalitkába, ahol kedvükre szívhatják az egymás által kiböfögött bűzt, a cigarettát csak nemzeti dohányboltokban vásárolhatják meg és egyre magasabb adókkal súlytják az értelmetlen ön és környezetkárosítást. Ugyanez fog lejátszódni a hús evés terén is. A többség rájön majd, hogy a húsevők jóval több energiaforrást, (földterületet, tiszta vizet, levegőt) vesznek el a közösből, jóval betegebbé teszik magukat, ezzel nagyobb költséget generálnak a közösségnek, mint a vegánok és vagy nagyon büntetni fogják, vagy egyszerűen el kezdik tiltani. Szerintem jobb ha mindenki mihamarabb barátkozik a jövő táplálkozási módjával és nem akkor teszi, mikor már kényszerből kell tegye.  Ehhez olvashatja a témáról írt cikkeimet. A legjobb, ha a keresőbe beírja, hogy vegán és kidobja az összes ilyen témájú cikket.

The post Vegán élet Bill Gates blogjában appeared first on dr. Tamasi József.

Ang Csering szerint a nepáli kormánynak lépnie kellene annak érdekében, hogy a hegymászók garantáltan gondoskodjanak a veszélyes anyag ártalmatlanításáról. Csak így lehetne megőrizni a hegyvidék érintetlenségét.

Nepálban ezen a héten kezdődik az egészen május végéig tartó tavaszi hegymászószezon. Az alpinisták ilyenkor több hetet töltenek akklimatizálódással abban a négy táborban, amely az 5300 méteren lévő alaptábor és a 8850 méteren magasodó csúcs között épül. Ezeken a helyeken sátrak sorakoznak, és rendelkezésre állnak az alapvető felszerelések, ám vécé nincs.

A helyzet egyedül az alaptáborban megoldott, ott vannak külön „toalettsátrak”, amelyekben tároló dobozokba kerül az ürülék és a vizelet. Mint Klein Dávid hegymászótól megtudjuk, ezeket a 60 literes műanyag hordókat az expedíciók viszik fel, e fölé állítják fel a vécésártat, majd távozásukkor lezárják a hordókat, és leviszik. A szabályok betartására az alpinisták nagyon figyelnek, így az alaptáborban higiéniai probléma nem nagyon szokott lenni. Ez a hegymászóknak is érdeke, hiszen ha nem vigyáznak, akkor a szennyeződés belekerülhet a főzéshez is használt vízátfolyásokba, és fertőzést okozhat. Ezen a területen vezetékes víz nincs, minden étel is ital hóból és olvadékból készül.

A problémák a fölsőbb táborokban kezdődnek, ott a hegymászók általában ásnak egy gödröt a hóba toalett gyanánt, az ürüléket pedig otthagyják maguk után. Emiatt a szennyeződés évekig halmozódik a táborok körül – ezt már Ang Csering nepáli hegymászó-szövetségi vezető panaszolja a brit lapnak. Dhava Szteven, a serpa, aki 2008 óta részt vesz az Everest tisztításában, arról is beszámol, hogy néhány hegymászó a magasabb táborokba eldobható toalettzsákot visz magával. Hangsúlyozza, hogy ez a megoldás is egészségügyi veszélyeket rejt, a kérdést mindenképpen kezelni kell. A fölsőbb táborokról hasonlóképp nyilatkozik nekünk Klein Dávid is, mint mondja, ott az expedíciók mindig megállapodnak abban, hogy például jobb oldalról hordják a havat és balra helyezik ki a vécéket.

A nepáli kormány ez idáig nem állt elő olyan ötlettel, ami lehetővé tenné a probléma kezelését, ám a mostani szezontól tisztségviselőik szigorúan monitorozni fogják az alaptábori hulladék útját. Erről már Puspa Raj Katuval, a kormány hegymászásért felelős testületének vezetője beszélt a The Guardiannek. Elmondta, hogy a kormány tavaly elfogadott új előírása szerint minden hegymászónak le kell vinnie az alaptáborba 8 kilogrammnyi hulladékot. Ennyire becsülik annak a veszélyes anyagnak a mennyiségét, amit az alpinisták az úton maguk után hagynának. Az expedícióknak indulás előtt 4 ezer dollárnyi letétet is be kell fizetniük, amit elvesztenek abban az esetben, ha megszegnék a szabályokat.

Webdoki – mno után

The post Környezetkárosítás a hegymászásban appeared first on dr. Tamasi József.