„Két évvel ezelőtt tüdőgyulladásom volt, és valójában ekkor kezdődtek panaszaim. Rossz közérzetem, általános gyengeségem, alhasi görcseim vannak szinte állandóan. Puffadok, remegek, éjszakánként nagyon leizzadok és hidegrázásom van. Azt kitapasztaltam, hogy tejtermékekre nagyon pattanásos leszek. Ha stresszhelyzetben vagyok, akkor magas lesz a pulzusom, fejem és kezem remeg. Erősen hullik a hajam. Étkezések után erősebb a rosszullétem: elnehezülök, légszomjam és erős szívdobogásérzésem van. Télen erős ízületi fájdalmaim vannak. Nagyon gyakori lett számon a herpesz, hüvelyemben a folyás. Jártam mindenféle vizsgálatokon, de semmit nem mutattak ki. Egy év óta nem eszem húst, azóta jobb lett minden, de meg nem szűnt, továbbra sem tudom élni szabadon mindennapjaimat.”

Kedves Hölgyem!

Nagyon gyakori, hogy egy-egy nagyobb bakteriális vagy vírusos fertőzés, különösen, ha amiatt erősebb vagy többszöri antibiotikus kezeléseket is kaptunk, jelentős, kedvezőtlen változást idéz elő a közérzetben. Ennek oka az, hogy az agresszívebb kórokozó általi fertőzés vagy az azt követő antibiotikum durván beavatkozik a baktériumflóránk egyensúlyába, és mondhatni teljesen más mikrotársadalmat hoz létre a kezelések után, mint amilyen volt előtte. Kimutatták, hogy a baktériumok fajtáinak vagy számának csökkenése kedvezőtlenül hat a közérzetünkre és a betegségekre való fogékonyságunkra. Az a jó, ha minél sokszínűbb a bél baktériumflórája, az a jó, ha minél kevesebbszer kapunk életünk során antibiotikus kezelést, az a jó, ha egy-egy fertőzés alkalmával előbb megpróbáljuk a természetes módszerek segítségével gyógyítani a gyulladást, és nem követeljük rögtön a gyógyszert az orvosunktól.

Izzadás, rossz közérzet, légszomj

Tüneteinek jelentős része (mint izzadás, rossz közérzet, légszomj, szívdobogásérzés, gyors pulzus stb.) ún. vegetatív (akaratunktól függetlenül működő idegrendszeri) tünetnek tekinthetők, vagyis arról árulkodnak, hogy a vegetatív idegrendszer a baktériumok összetételének változása és az arra adott immunválasz miatt olyan mértékben túlterhelődött, hogy a normális szabályzást is csupán fogyatékosan képes ellátni. Légszomjat érez a vegetatív működés által lecsökkentett légzésritmus és légzés mélység miatt, felgyorsul a szívműködés, fázékony lesz, rossz lesz az általános közérzete stb. A vegetatív tünetek nagyon kellemetlenek, de nem jelentenek súlyos veszélyt, és amint a szabályzás egyensúlyát már nem fenyegeti semmi, akkor megszűnnek ezek a tünetei. Ilyen esetekben a helyes természetes eljárás, hogy légzőgyakorlatokat, relaxációs gyakorlatokat, egyszerű hideg vizes Kneipp-kezeléseket és böjtnapokat végzünk, mert ezzel csökkenthetjük az idegrendszer terhelését a legnagyobb mértékben, persze az emésztőrendszer jelentős javítása nélkül ez is csak tüneti kezelés lenne.

Bélflóra javítása az elsődleges feladat

A bélflóra javítása a legfontosabb teendő. Ezt elsősorban a táplálkozás növényi alapúvá tételével és a flóra célzott pro- és prebiotikumokkal történő javításával érhetjük el. Ilyenkor tanácsos a székletflóra jelenlegi összetételét vizsgáltatni, és az eltérések szerint megválasztani a helyes eljárást és helyes gyógyhatású terméket. Van, akinek további „baktériumritkításra” van szüksége, ilyenkor olyan sókat, gyógynövényeket alkalmazok, amelyek csökkentik a kóros baktérium-csíraszámot. Van, hogy a nagyon lecsökkent jófajta baktériumok számát kell növelni.

Többnyire a bél immunműködését jelző ún. sekretolitikus IgA ellenanyag mennyisége nagyon alacsony, ezért a napi normális bélflóra terhelése is folyton túlterheli a vegetatív idegrendszert, vagy előfordul az is, hogy gombák szaporodtak el jelentősen. Ilyenkor persze gyógyszerre is szükség lehet újra. Mindenesetre ez a panaszegyüttes tipikus példája annak, amivel a mai orvosi szemlélettel nem nagyon tudnak mit kezdeni, hiszen a diagnosztikai módszerek nem mutatnak semmit, ön pedig a létező legrosszabbul érzi magát. Kollégák komplementer felkészültség nélkül ilyenkor többnyire rossz és rosszabb megoldásokat választanak. Újabb antibiotikum, vagy elküldik, hogy nincs teendő, vagy fájdalomcsillapítót, görcsoldót és nyugtatót írnak fel. Ezek nem hozhatnak javulást önnek. Ha semmi mást nem tesz, csak az étrendjét növényi alapúvá (vegánná) változtatja, akkor már sokat javít minden gyógyszer nélkül!

Forrás: Természetgyógyász magazin – orvos válaszol

The post Orvos válaszol rovat: Tüdőgyulladásom után jöttek a panaszok… appeared first on dr. Tamasi József.

Baktériumok, vírusok, gombák tömegében éljük életünket: ezeket ezrével lélegezzük be minden egyes lélegzetvételünkkel, és minden falat ételünkkel milliószámra nyeljük le őket. A bélben több kilogramm baktérium, vírus és gomba él, szaporodik, cserélődik, bármihez hozzáérünk (kézfogás, tömegközlekedés, WC-ajtó, villanykapcsoló stb.), tömegesen vesszük át, szánkhoz, szemünkhöz, bőrünkhöz érintve juttatjuk testünkbe és tesszük magunkévá az újfajta, ránk kevésbé jellemző mikroorganizmusokat, melyek egy része nagyon veszélyes is lehet. A környezetünkbe és a testünkbe kerülő mikroorganizmusok egyre veszélyesebb fajták, míg a velünk együtt élő és az előbbiek ellen védelmet nyújtó mikroorganizmusok egyre szegényesebbek és erőtlenebbek ‒ és ebben óriási szerepe van az életmódnak, a húsevésnek, a nyakló nélkül használt gyógyszeres orvoslásnak, a mértéktelen, a világ minden pontjára eljutni akaró turizmusnak. Az ember mindig védtelen az általa nem ismert kórokozókkal szemben, ezért az újfajta kórokozók megjelenése tömeges megbetegedéseket képes okozni még ma is.

Az állatok tartásának és fogyasztásának ára

Az emberek a történelem során a kiismerhetetlen járványoktól rettegtek a leginkább. Ezeket a betegségeket kórokozók, főként baktériumok, vírusok, paraziták terjesztették. Százmilliók haltak meg fekete himlőben, pestisben, spanyolnáthában, tbc-ben, kolerában vagy járványos gyermekbénulásban. Úgy tűnik, az ember elsősorban az állattartással óriási kórokozódömpinget indított el. A tuberkulózist például kecskék háziasítása útján kaphatta meg az ember. A tbc ma is milliók haláláért felelős, és becslések szerint az emberiség harmadát megfertőzi. A kanyaró, mely a szomszédos Romániában vagy Németországban képes ma is járványt és halálos megbetegedést okozni, szarvasmarhavírusokból származhatott. A szamárköhögés a sertéstartással, a tífusz és az influenza a baromfitartással került át az emberre, de a közönséges nátha is állatoktól, méghozzá a vadlovak háziasításából származott.

Az állatok azonban ma is terjesztik az emberre veszélyes fertőző megbetegedéseket. Rájöttek, hogy a tojás akkor is szalmonellafertőzést okozhat, ha megsütötték vagy akár 8 percig főzték, de a szalmonella a csirkehúson át is fertőz. Abban a háztartásban, ahol csirkehúst használnak, egészen bizonyos, hogy minden konyhai eszköz fertőzött szalmonellával, E. faecalissal, E. faeciummal, E. colival vagy Campilobacterrel. Ezek a kórokozók például felelősek lehetnek a nők manapság oly gyakori húgyúti fertőzéséért vagy hasmenéses állapotáért. A McGill Egyetemen végeztek olyan nyomon követéses vizsgálatokat, melyekben kiderült, hogy a vágóhidakon a baromfihús 90%-a fertőzött e kórokozókkal, és e csirkehúsokat immáron a családi konyhaasztalon feldolgozó nők vizeletében ezek a kórokozók jelennek meg. A kutatásnak volt egy olyan fázisa is, hogy a család minden megérintett eszközt lefertőtlenített a csirkehús elkészítése után, de a kórozók még ezután is megtalálhatók voltak a konyhai eszközökön, a kilincsen és a ház villanykapcsolóin. Nem feltétlenül a hús elfogyasztása tehát, hanem csupán az érintése elegendő egy betegség terjedéséhez.

A másik igen gyakori újfajta baktérium a Clostridium difficile, amely több millió embert betegít meg évente, olyan súlyos vastagbélgyulladást okozva, amit álhártyás vastagbélgyulladásnak (pszeudomembranosus colitis) neveznek. A betegséget tipikusan kórházi osztályokon lehet megkapni, ahol sokszor feleslegesen használnak antibiotikumokat, de kiderült, hogy ez csak a fertőzések egyharmadát jelenti.

A másik forrása a hús, vagyis a baromfi-, marha-, sertéshús előkészítése során fertőződik a személy, valamint fertőzi az egész háztartást, majd a családot. A C. difficile a bélbe kerül, ahol nem feltétlenül okoz azonnal súlyos betegséget, hiszen az egészséges bélflóra jó ideig féken tartja. Viszont annak sérülése esetén súlyos állapotot, akut, akár semmilyen gyógyszerre sem reagáló gyulladásokat vagy pl. toxikus megakolont idézhet elő. Ez utóbbi akár 50%-ban is halálos lehet. A legtöbb kórokozó elpusztul, ha főzik vagy sütik a húst. A C. difficile nem feltétlenül, hiszen akár 2 órás sütést vagy főzést is kibír, tehát egy szokásos grillezéssel szinte biztos, hogy fertőző marad. Ha vannak alkoholos kézfertőtlenítők, amelyek a kórokozók 99,99%-át elpusztítják, akkor a C. difficile abba a 0,01%-ba tartozik, amelyet egy kézfertőtlenítés után nyugodtan tovább lehet adni akár egy kézfogással is.

A széklet flóravizsgálata során egyre gyakrabban találom a Clostridium jelenlétét, melyet sajnos nagyon nehezen, szinte lehetetlen eltávolítani a bélből. Ilyenkor hónapokig tartó természetes szerekkel való, illetve életmódprogramra van szükség, de gyakori a visszafertőződés.

A rovarok egyre fertőzöttebbek

A környezetünkben élő rovarok fertőzöttsége egyre növekszik. Kullancsok, legyek, szúnyogok, atkák, pókok, tetvek, bolhák már nem csupán egyféle kórokozóval fertőzhetik meg az embert a szúrásuk alkalmával, hanem többféle, idehaza eddig csak ritkán vizsgált kórokozóval is. A csípés ellen nem véd az immunrendszerünk, csak a fertőzés erőssége ellen, ugyanakkor a gyors intézkedés, a szervezet erősítése, a helyzet gyors tisztázása sokat segíthet a kórlefolyás minimalizálásában.

Az immunrendszer jelentősége

Hogy mekkora jelentősége van az egészséges immunrendszernek a fertőzések elleni védelemben, azt mi sem mutatja jobban, mint a HIV-vel való fertőzés, ami egyébként szintén állatokból, méghozzá egy afrikai majomfajtából származik (a bozóthús kereskedelme miatti mészárlás indította el). A HIV-vel való fertőződés után az ember megkapja az AIDS betegséget, mely esetén a közönséges és egyébként inkább csak az ember hasznát jelentő, vele a bélcsatornájában vagy bőrén, nyálkahártyáin együtt élő normális mikroorganizmusok olyan betegséget képesek okozni, mellyel szemben mi, átlagemberek az egészséges immunrendszerünk révén teljesen védettek vagyunk. Az immunrendszer tehát képes védeni vagy működésképtelensége esetén halálosan megbetegíteni, és ez nem csak az AIDS-es betegekre igaz. Az immunrendszer minden percben betolakodó kórokozók ezrével szemben küzd, legtöbbször sikeresen, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy optimális testi, edzettségi, tápláltsági, lelki állapotban vagyunk-e, nem vagyunk-e túl stresszeltek, túletetettek, túl puhányak, túl felelőtlenek.

A fertőzések kb. 95%-a nyálkahártyákon indul: szájban, gyomorban, bélben, orrban, szemen, hüvelyben stb. Ezeket a felületeket az IgA típusú antitestek védik, melyek az immunrendszer oldaláról óvják a szervezetünket a betolakodó baktériumokkal és vírusokkal szemben. Az IgA szintjének maximalizálásához (akár 50%-kal megnövekedett szintjéhez) heti háromszori testmozgás szükséges, és/vagy növényi táplálkozás. Ugyancsak növeli az IgA-aktivitást az algák, az élesztő vagy az étkezési gombák fogyasztása.

Az IgA szintjét a bélben gyakran mérem laboratóriumi vizsgálattal, és azt találom, hogy a Clostridium-fertőzöttek IgA-szintje szinte mindig a normális alá csökkent.

Az olyan mélyebbre jutott fertőzésekkel szemben is képes az immunrendszerünk fellépni, amelyre az orvoslásnak nincs gyógyszere: ellenanyagokat termel (IgM, IgG), interferont, illetve bizonyos sejtek segítségével pusztítja a fertőzéseket, pl. killer sejtek. Csökkent immunműködés esetén azonban életveszély alakulhat ki, vagy élethosszig a fertőzés tünetei léphetnek fel.

Az antibiotikumok végnapjai

A 20. században az orvostudomány azt sugallta, hogy a védőoltások, valamint az antibiotikumok felfedezésével a járványoknak egyszer és mindenkorra vége. Kétségtelenül bizonyos betegségek eltűntek vagy jelentősen csökkentek, ugyanakkor számtalan olyan betegség jelent meg, melyekre nem hatnak az antibiotikumok, és amelyek tömeges megbetegedéseket okoznak. Hamarosan eljöhet az idő, amikor nem rendelkezünk majd a legveszélyesebb bakteriális megbetegedések ellen hatékony készítményekkel.

A CDC (Centers for Disease Control and Prevention ) nemrég riasztó számokat hozott nyilvánosságra: a New Scientist beszámolója szerint az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok évente 23 ezer amerikai polgár haláláért és további kétmillió páciens megbetegítéséért felelősek. Az antibiotikum-rezisztencia népbetegségszintű egészségügyi problémává vált, és a helyzet azonnali intézkedéseket kíván. A CDC jelentése szerint nyomást kell gyakorolni a hatóságokra, hogy tiltsák el az állattenyésztőket az antibiotikumok nyakló nélküli használatától. Ez a széles körben elterjedt gyakorlat – amely önmagában az USA-beli antibiotikum-forgalom 80 százalékáért felelős – kimutathatóan növeli a rezisztens baktériumtörzsek kifejlődésének veszélyét. A kórházakban és rendelőintézetekben felhasznált antibiotikumok 50 százalékát is feleslegesen adják be vagy írják fel, ami szintén növeli a rezisztenciakockázatot. A veszély érdemi csökkentéséhez az összes indokolatlan felhasználást szűkíteni kell, becsukva például azt a kiskaput is, amikor lehetővé vált, hogy egészséges haszonállatokkal (főleg hús- és tejelő marhákkal, illetve sertésekkel) is antibiotikumokat etessenek, úgymond megelőző jelleggel.

A fertőző gyulladásos betegségek leküzdésére kétféle gondolatmenet létezik orvos- és laikuskörökben. Az egyik, amit a klasszikus orvoslás sugall: beszedünk antibiotikumokat, az elpusztítja a kórokozókat és meggyógyulunk. A másik stratégia, amit főként a természetes gyógymódok hívei terjesztenek, hogy megerősítjük a szervezetünk ellenálló képességét, és az immunvédekezésünk legyőzi a kórokozókat, meggyógyulunk. Előrebocsátva, hogy időnként véleményem szerint is szükséges az antibiotikum, mégis helyesebb, ha mindannyian a második stratégia szerint törekszünk egészségünk visszaszerzésére vagy megtartására. Az elsővel az a probléma, hogy sokszor szükségtelenül (pl. vírusos betegségek esetén) vagy nem kellő alapossággal (pl. nem elég ideig) alkalmazzák, és így egyre több rezisztens (gyógyszernek ellenálló) baktérium szaporodik el. Később, amikor nagy a baj, e gyógyszerek már nem hatnak. Az is baj, hogy ártanak is, még normálisan is, de hibák esetén még inkább (pl. ha túl gyakran vagy túl sokáig alkalmazzák). A felmérések szerint az antibiotikumokat több mint 70%-ban hibásan írják fel.

Az antibiotikum életet menthet, ez kétségtelen. Mivel az utóbbi években a gyógyszergyárak nem vagy alig fejlesztenek új antibiotikumokat, és mivel a baktériumok rezisztenciája évről évre nő, ezért e gyógyszerek garantálta védelem egyre csökken. Hiú ábránd mostanság azt hinni, hogy felelőtlen életmóddal ellenálló képességünk akár szabadon le is gyöngülhet, majd a gyógyszerek megmentenek minket. Csak gondoljunk a több mint harminc halálos áldozattal járó németországi járványra az EHEC baktérium általi fertőzés nyomán, mely semmilyen antibiotikumra nem volt érzékeny.

Az antibiotikumoknak számtalan mellékhatásuk van. Leggyakoribb, hogy a bél, más nyálkahártyák és a bőr normális szervezetünket védő baktériumait is kipusztítják. Így romlik az emésztőműködésünk, hasi panaszok léphetnek fel, bélgyulladás, B-vitamin-hiány alakul ki (mert a B-vitamint termelő baktériumok eltűnhetnek), elszaporodhatnak a gombák. Sok más mellékhatás létezik, amely során a gyógyszer a belső szerveket mérgezi: májtoxikus, vesetoxikus, vérképző szerveket tönkretevő, izomkárosodást, halláskárosodást, fülzúgást okozó mellékhatások. Súlyos mellékhatás lehet az allergia is, amely elsősorban a penicillin és származékai esetén jellemző.

A clostridiumok mellett az antibiotikum nyakló nélküli alkalmazásának másik jellegzetes következménye a candida, vagyis az élesztőgombák túlszaporodása. Ezek a kórokozók sokszor a táplálkozás helyes megváltoztatása (hús- és tejtermékfogyasztás lecsökkentése) után is megmaradnak, és akár egész életen keresztül folyamatos panaszokat okoznak. Ezeket a panaszokat már nem lehet csupán antibiotikumokkal megszüntetni, sokoldalú megközelítést, alapos vizsgálatokat igényel egy olyan kiegyensúlyozott új flóra létrehozása, amely kiszorítja a bajt okozó mikroorganizmusokat.

Milyen tünetek esetén gondoljunk a kóros baktériumflórára vagy gombák túlszaporodására?

Állandó emésztési panaszok, felfúvódás, székletzavarok, hasi fájdalmak, visszatérő gyulladások (pl. húgyuti), állandó fáradtságérzés, izomfájdalmak (fibromyalgia), folyamatos bőrtünetek, gombás folyás, gombás köröm, rendszeres fejfájás, menstruációs panaszok.

Az ilyen tünetek esetén a következő gyulladásnál nem antibiotikumra, hanem a normál flóra helyrehozására van szükség. Az antibiotikum egyre újabb és újabb, egyre súlyosabb tüneteket produkál csupán, megkeserítve a páciens életét.

Gyógyszeresen nehezen kezelhető kórokozók

A gyógyszerekre ellenálló, ún. rezisztens baktériumok mellett más kórokozók is vannak, melyeket nem lehet antibiotikumokkal elpusztítani.

A vírusos megbetegedések (HPV, HIV, influenzák, EBV, hepatitis, herpes) száma ugrásszerűen növekszik. A vírusok daganatokat idézhetnek elő, például májdaganatot, Kapos-szarkómát, Hodgkin-kórt, méhszájdaganatot, leukémiát. A vírusok ellen csak korlátozott számú és fajtájú gyógyszer áll rendelkezésre. A legismertebb gyógyszer az aciklovir, vagy a HIV és hepatitisz elleni lamivudin, ribavirin. Ezek egyes gyógyszerei azonban kevéssé hozzáférhetők és rendkívül drágák. A vírusok fontos terjesztői a szexualitás és a kábítószer-élvezet, azonban mint „végfelhasználó” nem csak a szexuálisan kicsapongók és a kábítószer-élvezők betegednek meg.

Egy sokkal rosszabban, gyakorlatilag sehogyan sem kezelhető és pusztítható csoportot alkotnak az ún. prionok, melyek a jövő egészségügyének rémei. A prionok fehérjék, melyek semmilyen életjelenséget nem mutatnak, tehát nem élőlények, ugyanakkor fehérjék közelében képesek az ott levőket is prionná változtatni, vagyis az eredeti struktúrát szétbontani. A szivacsos agyvelőgyulladás vagy a kuru betegség ilyen kórkép, és ezeknek is közük van az állattartáshoz.

A gombák is a nehezen kezelhető csoportba tartoznak. A gombák tipikusan az antibiotikumok alkalmazása után erősödhetnek meg, de elszaporodnak az édességgel teli és más hibás táplálkozási szokások miatt is. A gombák előbb a bélben, később a bőrön, nyálkahártyákon, hüvelyben, majd körmön is megjelennek. Véleményem szerint sem csupán az ún. Candida-diéta, sem csupán a gyógyszer (helyi vagy általános) nem segít. Hosszú, fáradságos küzdelemben a kétféle kezelési mód kombinációjával tüntethetők el a szervezetből.

Megoldás

Mit tehetünk antibiotikumok helyett? A legtöbbet a szervezet salaktalanításával, tehermentesítésével, növényi diétákkal támogathatjuk az ellenálló képességet és a helyes baktériumarányt. Kolon-hidroterápia segítségével kimoshatjuk a kóros baktériumok milliárdjait a bélflórából. Számtalan gyógynövény létezik, mint fokhagyma, Aloe vera, édesgyökér, kakukkfű, olajfalevél, teafa, lapacho stb., melyek antibakteriális, de nem káros hatásúak. Mások az ellenálló képességet erősítik, mint a sédkenderfű, echinacea, kőhárs, ökörfarkkóró stb. A pro- és prebiotikumok segítségével újra jó baktériumokat vihetünk az emésztőrendszerbe. A bőséges folyadék fogyasztása, nagy dózisú antioxidánsok szedése, illóolajok használata, izzasztókúrák, pakolások, mozgásprogramok mind segíthetnek a gyulladás helyétől és természetétől függően.

Az antibiotikumok felelőtlen használatának kora lejárt. Ma már tudjuk, hogy minden felesleges antibiotikum-használat fokozza a megbetegedés veszélyét. Mint láthatjuk, a hústermelés tovább rontja a bajokat, nem csak azért, mert a hús egészségtelen, hanem mert hozzásegít a csillapíthatatlan bakteriális antibiotikum-rezisztenciához. Egyszerű, egészséges élet, magas szintű gondolkodás, erre van szüksége mindenkinek, az orvosnak is!

Dr. Tamasi Vitamininfúzió, injekciós kúrák – kattints ide!

forrás: Természetgyógyász magazinban írt cikkem

The post Valóban elmúltak a fertőző járványok? appeared first on dr. Tamasi József.

Inflammation jelentése – tűzbehozás. A szervezet, vagy egy része tűzbe jön, amikor valamilyen idegen betolakodó, vagy károsítás lép fel a testünk valamely pontján. A gyulladást többnyire az immunrendszer aktivitása váltja ki, amikor sejtek és fehérjék szaporodnak fel, vándorolnak a gyulladás helyére és ott megindul a háború a kiküszöbölni, megsemmisíteni kívánt alkotó és az immunrendszer, mint hadsereg között. A gyulladás egyben egy kívánatos gyógyító mechanizmus is lehet a szövetkárosodás kivédésére, helyrehozatalára. A károsodás szöveti törmelékét a gyulladásban résztvevő katonaság elszállítja, megemészti. A jótékony gyulladásnak tehát van eleje és vége, valóban gyógyít. Létrejön, hogy leküzdje a bajt és befejeződik, amikor ez sikerült néhány napon vagy maximum néhány héten belül. Nem jó az, ha a gyulladás létrejön, de tartósan fennmarad, vagy újra és újra azonos ok miatt, vagy azonos helyen kialakul. Az efféle gyulladás a szervezetet kimeríti, túl sok kárt okoz a haszonnal szemben és feltétlenül az ilyen gyulladás elkerülésére kell törekedni.

A mindennapi életünk szempontjából ésszerű úgy megkülönböztetni a gyulladásokat, hogy mennyire feltűnőek, vagy észrevehetőek. Amelyeket észrevesszük bőrünkön vagy nyálkahártyáinkon, ott többnyire melegséget, vörösséget, duzzanatot, fájdalmat látunk, vagy érzünk. Vannak olyan gyulladások is, amelyek kvázi a felszín alatt, észrevétlenül léteznek, vagy hatalmasodnak, ezek még több kárt okozhatnak. Hozzáértéssel apró jelekből észlelhetjük, de később már csak a hosszú gyulladás következményét láthatjuk, többnyire csak utólag sejthető, hogy tartósan fennálltak. Az ilyen folyamatok tehát egyszerű, rövid formájukban a gyógyulást szolgálnák, mégis később maguk válhatnak a problémává, a károsítássá.

Az észrevétlenül vagy ismerten sokáig fennálló, vagy ismétlődő gyulladások a súlyos krónikus betegségek kiindulópontjai.

Gyulladás fontos szerepe a patológia kialakulásában

A legfontosabb betegségcsoportok kialakulásának megértésére, az eredményes gyógyítás folytatására, különböző patológiai (megbetegedési) modellek, paradigmák léteznek, a gyulladás ezekben szinte mindig központi jelentőségű. A nyugati orvoslás szemszögéből tudjuk, hogy a gyulladás az immunsejtek közötti kommunikációs fehérjéket, hegszövetet, sarjszövetet termel és ezek további változások, krónikus betegségek kiindulópontjai. A nyugati orvoslás ilyenkor a kórokozó megjelenésében, genetikai okokban vagy ismeretlen mechanizmusokban látja a bajok okát és a létrejött szöveti struktúrát, károsodást kezeli. Többnyire elveszti a fonalat a betegség patológiáját illetően, így marad a tüneti terápia: sebészet, gyulladáscsökkentő gyógyszerek úgy mint kortizol, nem-steroid gyulladásgátlók stb, palliatív beavatkozások. A természetes gyógymódokban jártas orvos jóval többet ért a folyamatból és a szükséges tüneti csillapításon túl sokkal okszerűbben lép fel gyógyítás mentén. Heinrich Reckeweg (mint a német természetgyógyászat egyik meghatározó alakja 1877-1944) patológiai modellje valamint az ájurvédikus patológiai modell alakította meg a modern integrált orvoslás korszerű szemléletét.  Ahogyan már Hippokrates is megmondta, minden betegség legfőbb kiinduló pontja az emésztőrendszer. Miért? Mert

• ott találkozunk a legnagyobb felületen a külvilággal (egy közel 500m2 felületű a külső felületről betüremkedett nyálkahártya, melybe a külvilág termékei (élelmiszerei) kerülnek be és itt szembesül a testünk első körben a táplálkozásunk hiányosságaival, hibáival, élelmiszereink minőségi hibáival.
• az emésztőrendszerünk képezi le leggyorsabban a fizikai valóság szintjére (szomatizálja) a gondolkodásunkat, magatartásunkat, pszichénket, világhoz való hozzáállásunkat az étkezési módunk etikájával, önkontrollunk mértékével, más élőlények iránti megértésünkkel kapcsolatban.
• olyan óriási gén állomány létezik a bélben, amely nem mérhető a sejtjeink összessége génjei számához (míg a testünkben van 23.000 gén, addig a bélben levő baktériumokban közel 5 millió gén van, melyek ugyanúgy szabályzó fehérjéket termelnek, az ételek összetételétől függően óriási érzékenységgel változtatják megoszlásukat, aktivitásukat, amivel jó közérzetet, vagy a legvadabb megbetegedési sorozatot indítják el.

Az emésztőrendszer tehát kulcsszerepet játszik és az alábbi hat fázist különböztethetjük meg a betegségek kialakulásában.

1. Az emésztőrendszeri nyálkahártya salakosodása (táplálkozási hibák, pszichés konstitúció,  stresszkezelés hiányosságai miatt)

Az első lépcsőfok az emésztőrendszer nyálkahártyájának károsodása, elsalakosodása. Felgyűlik a felesleges vagy nem kellően megemésztett béltartalom (élelmiszermaradványok, emésztőnedvek, baktériumok anyagcseretermékei, baktériumok maguk), a nyálkahártya öntisztulása csökken, romlik a felszívódás minősége. Kialakul az étkezési hibák, vagy a rossz stresszkezelés, szorongás miatt.  Ez a fázis lehet tünetmentes, ugyanakkor preklinikai vizsgálómódszerekkel (Enderlein féle sötét látóteres vizsgálattal, szárazcsepp vizsgálattal) már fellelhetők a tünetek, amikor az időben végzett salaktalanító és más kezeléseknek a folyamat továbbhaladásának megakadályozásában nagy jelentősége van.

2. Mikrobióta (bélflóra) zavara (mérhető, tüneteket okoz! )

A második lépcsőfok, mikor a bélnyálkahártyájának salakosodása zavarokat okoz a mikrobiótában (bél baktériumflórája) és ez széklet mikrobiológiai analízésével felderíthető.

3.Széklet rendellenességek  (állag, gyakoriság, összetétel, pH)

A széklet állaga (formált, kemény, vagy túlzottan lágy), gyakorisága (napi egyszer, vagy többször, vagy ritkábban), a pH 6,5 alatt vagy feletti rendkívül nagy jelentőségű a betegség prognózisában. Kívánatos a 6,5 pH alatti, formált széklet. A lúgos széklet kedvez a gyulladások és vastagbéldaganatok kialakulásának. Mérni kell tehát a széklet pH-t, vizsgálni széklet formáját, gyakoriságát.

4.Bélgyulladások, irritáció, intolerancia, áteresztő bél (labor vizsgálatok)

A flórazavar, székletzavar, intolerancia magával hozza a bélben a gyulladások keletkezését, melyet a klinikai tüneteken túl endoszkópiával, széklet és a vér gyulladásos markereinek és egyéb tényezők (calprotectin, alfa-antitripszin, IgA, zonulin, helicobacter pylori) vizsgálatával is bizonyíthatunk.

5.Testarányok változása, alkatváltozások (Mayr diagnosztika, chiropraktikai vizsgálat, orthopédiai vizsgálat, reflexológiai vizsgálatok) és egyéb jelek.

A tartósan fennálló bélzavarokat a has, mellkas és az alkat alaki változásai, bőr-haj elváltozásai, a gerinc rendellenességei, tartási rendellenességek, mozgásszervi panaszok, reflexológiai jelek is jelzik. Szerencsés esetben itt még nincsenek egyéb tünetek, de ez a fázis már közvetlenül a súlyosabb megbetegedések előtti állomás. Ugyanitt használható információkat ad az infrakamerás vizsgálat, vagyis a hőtérkép is.

6. Távolabb megjelenő gyulladások, szövetszaporulatok, funkciózavarok (mai nyugati orvoslás vizsgálódási területe)

A gyulladásos folyamat távolabbi helyeken is megjelenik (izületek, bőr, pajzsmirigy, szem retinája, hasnyálmirigy), vagy felléphetnek autoimmun folyamatok, krónikus gyulladások, autoimmun kórképek, daganatok, krónikus anyagcsere betegségek, érelmeszesedés és következményes betegségei.

Autoimmunitás kialakulása

A gyakori, vagy elhúzódó gyulladások kedveznek az autoimmunitás kialakulásának. Autoimmunitásról akkor beszélünk, ha kóros (tehát sejt és szövetkárosító) T és B sejtek immunreakció lép fel a saját antigének (tehát sejtek/szövetek/szervek) ellen. Az autoimmunitás oka a saját antigénekkel szembeni tolerancia zavara. Amikor ez a folyamat elindult, akkor már kicsi az esélye, hogy magától megáll, vagy csökken, de sajnos az oki gyógyítás lehetősége is az idő előrehaladtával jelentősen csökken. Az autoimmunitás a lakosság 3%-át, de egyesek szerint akár 11%-át is érinti.

A leggyakoribb autoimmun kórképek a pajzsmirigy gyulladásai, a rheumás izületi betegségek, a festékhiányos vitiligo, az egyes típusú cukorbetegség, az anaemiák, a sklerosis multiplex, a vese glomerulonephritise valamint az SLE (szisztémás lupus erithematosus) és a Sjögren szindróma.

Immunológiai tolerancia

Az immunológiai toleranciának nevezzük azt a bonyolult folyamatot, melynek során az immunrendszer a szervezet saját sejtjeit tolerálja, nem indítja be az immunműködést. Tulajdonképpen ez az immunrendszer legfőbb feladata, vagyis megkülönböztetni az idegen anyagokat, sejteket a szervezet saját struktúráitól. Így azt is mondhatnánk, hogy az autoimmun betegségek elindulásakor az immunrendszer legfőbb funkciója hibásodik meg.

Az autoimmunitás, vagyis az immunológiai tolerancia beindulhat infektológiai károsodás révén, előfordul bizonyos fertőzések után, hogy a szervezet kizökken a normális immunműködés ritmusából és a fertőzés hatására elveszti a normális immunológiai toleranciát.

Mimikri

Az autoimmunitás kialakulásában fontos jelenség a bakteriális vagy virális mimikri. Ennek az a lényege, hogy az epitop (a hely, amit a receptor felismer az antigénben) megegyezik, vagy nagy hasonlóságot mutat a szervezet saját fehérjéjével. Ilyenkor beindul a betolakodó elleni immunreakció, de mivel hasonló szerkezetű helyek vannak a szervezet valamely saját fehérjéjén is, ezért az ellen is elindítja a reakciókat az immunműködés (pajzsmirigy, hasnyálmirigy, vagy bőr) és máris kész az autoimmunreakció. Ha pedig elindult és eltűnik a valódi betolakodó, a saját fehérjerész elleni reakció akkor is megmarad és ez már az autoimmun betegség egy előrehaladottabb állapota.

Kémiai szerek

Kémiai szerek (gyógyszerek, peszticidek, adalékanyagok) a betegség kitörésében nagy szerepet játszhatnak. Felgyorsítják a kedvezőtlen folyamatot, érzékenyítik az egyes sejteket.

Az autoimmun gyulladások helye

Lokális

• Mirigyek: Hasnyálmirigy: 1-es típusú diabetes mellitus, mellékvese Addison kór, pajzsmirigy: Hashimoto-thyreoiditis – Basedow kór, Sjögren szindroma
• Idegrendszer: akut disszeminált encephalomyelitis (ADEM) – SM – Guillain-Barré szindróma (GBS) – Alzheimer kór – Parkinson kór, Neuritis opticus, Opsoclonus myoclonus szindroma (OPS)
• Vér, erek: Anaemia perniciosa, aplasztikus anaemia, Aplasztikus anaemia – idiopátiás trombocitopéniás purpúra, antifoszfolipid szindróma (APS), Takayasu arteritis, Wegener granulomatosis
• Máj: autoimmunhepatitis, primer biliaris cirrhosis (PBC)
• Emésztőrendszer: IBD, IBS, Coeliákia – M. Crohn – Colitis ulcerosa
• Tüdő, vese: Goodpasture szindróma
• Izom: Myasthenia gravis
• Bőr – atópiás ekcéma, pemphigus vulgaris, vitiligo, psoriasis, scleroderma, sarcoidosis
• Izület: Reiter szindroma, RA, Spondylitis ankylopoetica

Szisztémás

• Sjögren szindróma, Reiter szindróma, SLE, Wegener granulomatosis, Lichen, sarcoidosis

A bél és az autoimmun folyamatok

A folyamat megindulásához feltétlenül fontos lépés a bélfal egy soros nyálkahártya sejtjei áteresztőképességének növekedése. Ez az ún. leaky gut szindróma, vagy áteresztő bél szindróma, amikor is, a felszívódásra normálisan megnyíló sejtek nem záródnak megfelelően, tartósan nyitva maradnak, vagy túl sokáig nyitva maradnak és olyan részecskék kerülhetnek be a keringésbe és az alaprendszerbe (Pischinger féle alaprendszer), mint például emésztetlen szénhidrátláncok, fehérjék, vagy akár baktériumok, vírusok, gombák és

más paraziták. Ezek a vérben életképesek maradhatnak és beindíthatják az immunrendszer működését hamis célpontok irányába. Az ilyen bakteriális sejtfelszínek epitópjai (a sejtfelszín azon része, melyet az immunrendszer ellenségesként felismer) gyakran hasonlítanak a szervezet saját szöveteinek epitópjaihoz és ez az autoimmunfolyamatok kiindulópontja. Az autoimmunbetegségek kialakulásához vezető ezen lépést nem ismeri fel, vagy nem ismeri el a mai orvostudomány, így a megoldás megtalálásában is sötétben tapogatózik.

Tudni kell, hogy a diétás és táplálkozási változtatások a bél baktériumflórájának összetételét és funkcióját változtatják, amely szabályozza a gazdaszervezet veleszületett és szerzett immunrendszerét. Az, hogy élettanilag az elfogyasztott élelmiszerekből miket hasznosít a szervezet az nagyban függ a bélflórától, vagy ahogyan az utóbbi időben az orvoslás nevezi a mikrobiótától. Vica versa a táplálék meghatározza a bélflóra összetételét, hiszen ez adja az ott levő több mint ezer féle baktérium szaporodásának életfeltételeit és minden diétaváltozás két napon belül változtatja azt is, hogy mely baktériumok képesek életben maradni és nagyobb mértékben szaporodni.

A tartós és ismétlődő gyulladások következtében kialakuló folyamatok

A tartós és ismétlődő gyulladások következtében heg- és sarjszövetek alakulnak ki (ami sokszor az életminősége jelentősen rontja, ízületi deformitások, testalkat változások) romlik az eredeti szövet funkciója (csökken a teljesítménye, az általa termelt anyagok mennyisége pl. enzimek, vagy a szövet rugalmassága stb.), a rosszabb funkció nyomán még inkább salakanyagok termelődnek. A gyulladás elharapózásával a szervezet más pontjain is fellépnek gyulladások, többnyire olyan helyeken, ahol a károsító salak, vagy méreganyagokra, immunfolyamatokra a legérzékenyebb szövetek találhatók. Növekszik az autóimmun folyamatok és a daganatok kockázata. Ez manapság nagyon gyakori patológiai sémává vált, mivel az emésztőrendszeri zavarok mennyisége a mai élelmiszeripar és étkezési kultúra térnyerésével növekedett.

Kezelés és annak dilemmái

Ésszerű lenne a beteget úgy kezelni, hogy amíg visszafordítható a kiváltó ok megszüntetésével, addig legalábbis ezt a kezelést is kaphassa a páciens. Kérdés, hogy meddig reverzibilis a folyamat és hogy még feléleszthető-e a regenerációs képessége? Mert ha nem kapja a konzervatív kezelést, a gyulladást és hegszövetképződést elnyomó erős gyógyszert, akkor olyan károsodások jöhetnek létre a lángoló gyulladása miatt, ami az életminőségét rontja, vagy akár súlyos állapotba sodorja. Viszont erős gyógyszerek mellett a természetes módszerekkel dolgozó orvos gyakorlatilag vakon követi a betegét, hiszen nem képes megítélni az erős gyógyszerek árnyékában, hogy hol is tart a betege az általa bevezetett módszerek segítségével.

Mint ismeretes az autoimmun betegségeknek a mai orvoslás nem ismer életmódbéli és természetes gyógymódját, így leginkább erős, a saját immunműködést elnyomni képes gyógyszerekkel kezeli azt. Az orvostudomány nem ismer visszafordítható autoimmunfolyamatot sem, pedig a gyulladások nem rögtön autoimmun betegségként kezdődnek, hanem egy pontig szokvány gyulladásról van szó, és egy pontig még akár a kezdeti autoimmunitás is leállítható lenne a kiváltó ok eltávolításával és a szervezet támogatásával. Hogy hol van ez a pont, azt nem lehet általánosan megállapítani. Leginkább úgy dönthetjük el, hogy túl van-e már a beteg ezen a ponton, ha egyénre szabott diétával, salaktalanító kúrákkal, életmódprogrammal, flóra javító kezelésekkel, természetes áthangoló kezelésekkel, ortomolekuláris szerekkel megpróbáljuk felismerni, hogy az autoimmunitás csökkenthető-e jelentősen, tehát ex juvantibus kezeljük és látjuk, hogy hol járunk. Másik tájékozódási pont, ha olyan vizsgálatokat végzünk (preklinikai vizsgálatoknak nevezem), melyek árulkodnak arról, hogy az illető szervezete mely stádiumban van. Az bizonyos, hogy amennyiben látványosan javul a beteg a természetes módszerek nyomán, attól még közel sem tekinthető rögtön gyógyultnak. Az autoimmun betegségek gyógyulási szakasza – már amennyiben gyógyulni képes – hosszú, hónapok, akár sok év lehet. Ez idő alatt sokszor a két féle kezelési stratégia kombinációjára van szükség: konzervatív gyógyszeres kezelés és a természetes módszerek. Ésszerűen a konzervatív kezelés folytonos csökkentésére, a természetes módszerek permanens folytatására, időnként módosítására van szükség. Sajnos mivel számtalan ponton túlszabályozott a konzervatív kezelés (csak bizonyos orvosszakma láthatja el az adott beteget, csak szigorú szabályok szerint kaphatja térítéssel a gyógyszerét, csak bizonyos protokollt követhetnek évekig, akár egy évtizedig) ezért sokszor reménytelennek tűnik annak kombinációja a természetes módszerekkel, hiszen azok pedig akkor és ott tudnának hatni leginkább, ahol a szupresszív (elnyomó) gyógyszeres terápia a legkevesebb. Sajnos sokszor az adott szakorvos sem mindig kellően rugalmas a természetes módszereket használó orvossal való együttműködésre, bár egyre több azért a pozitív kooperáció is e téren.

Mégis számtalan jó példa bizonyítja, hogy kombináció létezik és a lehetőség adott: a konzervatív gyógyszeres kezelést olyan mértékben és annyi ideig kell adni, amennyire az adott pillanatban, az adott gyógyulási fázisban szüksége van a betegnek, de ezt nem lehet felelőtlenül, rendszertelenül adagolni, mert az könnyen a beteg súlyos állapotát idézheti elő. Tapasztalatom szerint ugyanakkor többnyire nem a gyógyszerek felelőtlen nem szedésével van a gond, hanem azzal, hogy az illető fellelkesülve az elért eredményeken, vagy beleunva az addig élvezeteinek csökkentésébe, az életmód  illetve a természetes gyógymódok felelőtlen elhagyásába fog. Ilyenkor súlyos állapot alakulhat ki.

Tehát folytonos dilemma az is, hogy mennyire tekinthető a beteg intelligens partnernek, mennyire rabja az érzékeinek, mennyire képes egy az addigi étkezésétől jelentősen különböző diétára, rendszeres gyógyszerszedésre, gyakorlatok végzésére, mennyire képes kooperálni és elfogadni a helyzetét, bízni abban az orvosban, akinek ebben az integrált kezelésben tapasztalata van.

Következtetés

Minden nehézség ellenére tapasztalatom, hogy az autoimmun betegségek jelentős része, bizonyos korlátok figyelembe vételével gyógyítható, helyesebben a csupán gyógyszeresen végzett kezelésnek van alternatívája: a kombinált kezelés, ami bizonyos esetekben elvezethet a gyógyszermentességhez is akár. Természetesen a deformációk, hegek már nem szűnnek meg, de minden javítható bizonyos mértékig. A folyamat azonban nagyon sok tényezőtől függ az orvos felkészültségétől, együttműködési hálójától, a beteg kooperációs képességén át, a gyulladások miatt elszenvedett korábbi károsodásokig. Az egyéni adottságok, a betegség megjelenése óta eltelt idő, a beteg pozitív vagy negatív meggyőződése, beállítódása is nagy szerepet játszik, mint ahogyan a pszichoszomatika sem hanyagolható el. De ha jól meggondoljuk valamennyi betegség esetén számba vehetők ezek a tényezők, legfeljebb nincs ekkora jelentősége a rossz döntéseknek, az elmulasztott intézkedéseknek és a nem kellő mértékű lelkesedésnek. Az autoimmunbetegségek a természetes gyógymódokkal való kezelést tekintve nem tartoznak a legkönnyebben gyógyítható területek közé. Ugyanakkor reménytelennek hinni a helyzetet sem helyes. Jó esélye van a sikernek, különösen a folyamat elején, különösen a kis kiterjedés esetén, különösen a kevéssé agyongyógyszerezett és szabályzott immunműködések esetén.

The post Autoimmun betegségek gyógyíthatók? appeared first on dr. Tamasi József.

A fejlesztés lényege, hogy a sebben lévő baktérium által kibocsátott méreganyagok észlelésekor a kötszerben lévő apró kapszulák kiengedik a bennük lévő fluoreszkáló festéket – írta hétfőn a BBC News.

Miért jó?

Mert lehetővé tenné az orvosok számára, hogy gyorsabban azonosítsák a bakteriális fertőzéseket, illetve kezeljék azokat, különösen az égési sérüléseket szenvedett gyerekek esetében. Még fejletlen immunrendszerük miatt a megégett gyerekek különösen fogékonyak a bakteriális fertőzésekre, amelyek lassíthatják a sebek gyógyulását, hosszabb kórházi kezelést és olykor maradandó hegeket eredményezhetnek. Rendkívül súlyos esetben halált is okozhatnak. Az orvosok számára nagyon nehézkes a fertőzések gyors és könnyű diagnosztizálása a kötés eltávolítása nélkül, ami azonban fájdalmas lehet a páciens számára és újabb sebeket eredményezhet. Emiatt gyakran antibiotikumot írnak fel a betegnek még azelőtt, hogy megerősítenék a fertőzés fennállását.

A fejlesztés akár életeket is menthet…

Amikor azonban valaki úgy kap antibiotikum-kúrát, hogy nincs fertőzése, az azt eredményezheti, hogy a baktérium ellenálló lesz a gyógyszerrel szemben: az antibiotikum-rezisztencia pedig komoly egészségi probléma. A projektet vezető Toby Jenkins, a Bath-i Egyetem munkatársa szerint a fejlesztés akár életeket is menthet. A kutatócsoport majdnem egymillió fontot (442 millió forint) kapott a brit Medical Research Counciltól, hogy égési sérültektől vett mintákon tesztelje a kötés prototípusának hatékonyságát.

Forrás: www.webdoki.hu

The post Színváltoztató kötés, az antibiotikum-rezisztencia megelőzéséhez appeared first on dr. Tamasi József.

A legveszélyesebb vírusos szemölcs a human papilloma vírus (HPV). A bőrön szemölcsöket, nyálkahártyákon gyulladásokat okoznak, melyek daganat megelőző állapotok lehetnek, de közvetlenül daganatot is okozhatnak, méhnyakrák és genitális rák formájában. Ez a daganattípus a második leggyakoribb nőket fenyegető daganat, a genitális rákok között pedig 90% ilyen típusú. A fertőzés a férfiaknál is fellép, de tüneteket ritkábban okoz. A fertőzött férfi azonban a fertőzést továbbadja a partnerének akár genitális, akár orális szex formájában. A HPV vírusnak vannak magas rizikójú és alacsony rizikójú változatai, összesen közel 100 féle típus ismert. Egyfajta biztosnak hitt gyógymód a műtét, melynek során az érintett területet sebészeti módszerekkel eltávolítják, léteznek  a bőrgyógyászatban ecsetelő módszerek, és létezik olyan étrendkiegészítő (indol-3-karbinol) is, mely csökkenti a fertőzés valószínűségét. A HPV legveszélyesebb formáival szemben a fertőzés előtt létezik védőoltás is. Habár az egészséges életmód, egészséges táplálkozás elengedhetetlen a betegség korlátozása érdekében, de ez a betegségtípus elsősorban az állandó szexuális partnerkapcsolat, valamint a gumi óvszer életmódjával védhető és gyógyítható.

A herpesz vírusnak három típusa ismert. Az első az ajkakon okoz tüneteket, a második főként  a nemi szerveken, a harmadik pedig a bárányhimlőt és az övsömört. A herpesz évekig élhet tünetmentesen a gazdaszervezetben, majd a szervezet ellenállóképességének gyengülése esetén újra megbetegedést okozhat.

RNS vírusok az influenza vírus, a HIV vírus, az agyhártyagyulladás vírusa, a mumpsz és a kanyaró vírusa. Ezek a vírusok is súlyos betegségeket okoznak és ugyancsak fizikai kontaktus útján terjednek akkor, ha a szervezet ellenállóképessége gyengült.

A szervezetünk interferonokat, vírus elleni anyagokat termel, amely biztosítja a vírusok elleni védelmet. Akkor termel védekező anyagokat a test, ha sok antioxidáns van a szervezetben (C-vitamin, E vitamin, béta-karotin, cink stb.), ha a bélflóra erős és vastag (nem a laky good ——- tehát az áteresztő bél – szindróma gyengíti), ha nem terheli sok salakanyag, mely elvonja a védekezéstől az energiákat. Ugyancsak véd a fizikális edzettség, a hideg és meleg hatás kiegyensúlyozott váltakozása, véd a pszichés egyensúly, a jókedv, mert ez aktivizálja az immunvédekezést. Védnek a növényi anyagok, a gyógynövények. Védhet a védőoltás is, de sok esetben ez csupán felesleges teher a szervezet számára. A komplementer medicinában a védőoltások helyett az ún. nozódékat (homeopátiás, ill. izopátiás szereket) használjuk. A mai ember életmódja miatt szinte kivétel nélkül fontos védőanyagok, vitaminok beadását igényli, ezért a modern és a komplementer orvoslás magas szintű kombinációjaként ma már infúziókban adjuk a nagyanyáink patikáját.

The post Vírusok appeared first on dr. Tamasi József.

Elöljáróban annyit, hogy a gyulladások nem véletlenül, nem a sors csapásaként, vagy csupán a kórokozók támadása miatt jönnek létre. Nagyban hozzájárulunk magunk, főként a táplálkozásunkkal, túlsúlyunkkal, de szerepet játszik persze a lehangoltságunk, mozgáshiányunk is. Az ételekben minden olyan anyag, ami nem feltétlenül fontos az élethez, ami túlsúlyhoz, salakanyagképződéshez vezet, ami testidegen fehérjéket jelentős mennyiségben tartalmaz, az támogatja a gyulladásos folyamatokat. Gyulladások keletkezhetnek az emésztőrendszerben, légútakban, érrendszerben, izületekben, epeutakban, de az allergia is gyulladás és az érelmeszesedés, a köves megbetegedések valamint a daganat is egyfajta gyulladásos folyamatként indul.

Kerülendő gyulladásfokozó élelmiszerek

Az iparban használt fehér cukor csökkenti az immunrendszer aktivitását. A tejtermékek gyulladásfokozók, különösen a bakteriális, virális gyulladásokat támogatják, szinte táplálja  a kórokozókat. A transzzsírsavak a zsíradékokat tartalmazó ételek gyártása során kerülhetnek az élelmiszerbe, nem természetes térszerkezetű zsírsavak, melyek így a szervezetben nem épülnek be és nem bomlanak le, gyulladást keltenek. Ugyanez vonatkozik az állati zsírokban található arachidonsavra. Ezért a transzzsírsavakat és telített zsírsavakat tartalmazó zsíradékok: állati zsírok, sütőolajok, margarinok, gyorséttermek számtalan terméke, pékségek termékei, csipszek rontják a gyulladásos folyamatokat.

Húsok: különösen veszélyesek a tömegállattelepeken tenyésztett állatokból készült húsok, de valójában mindegyik hús nagy mennyiségű idegen fehérjét, telített zsírsavakat, koleszterint, antibiotikumokat és gyógyszereket tartalmaz.

Alkoholok: egyik alkohol sem életszükéglet az ember számára. Irritál, felesleges energiát tartalmaz, ami pedig felesleges az gyulladást kelt.

Tojás az egyik leggyakoribb élelmiszer, amire az emberek intoleránsak. Tapasztalatom szerint minden második személy intoleranciát mutat a búza és rozsételekre is.

Halott élelmiszerek olyan félkész, konzervált, túlhűtött élelmiszerek, melyek elvesztették élő molekuláris struktúrájukat, biológiai energiájukat, eredeti pH-jukat, eredeti ozmotikus nyomásukat, ásványi anyag és vitamintartalmukat. Konzervek, mirelitételek, félkész ételek, ételporok, csírátlanított, besugárzott élelmiszerek tartoznak ide.

Pancsolt élelmiszerek: szószok, édesített joghurtok, pudingok különösen gyulladástámogatók. Csípős fűszerek fokozhatják a gyulladásokat. A kávé savas pH-ja folytán szintén gyulladásfokozó.

Gyulladáscsökkentő ételek

Olyan élelmiszereket érdemes fogyasztani, melyek nagyon gazdagok antioxidánsokban pl. a noni gyümölcs, goji bogyó, mangusztán, homoktövis vagy gazdagok gyulladáscsökkentő enzimekben mangó, papaja. Az árticsóka, a fokhagyma nagyon fontos gyulladáscsökkentő flavonoidokat, kénes antibakteriális anyagokat tartalmaz.  A hidegen sajtolt olajok, illóolajos gyógynövényfűszerek (kurkuma, gyömbér, kardamom, római kömény, ánizs,  stb.), vagy gyógynövények (menta, ánizs, édeskömény, cickafarkfű, kamilla, kakukkfű, pemetefű, tölgyfakéreg) azért fontosak, mert belőlük gyulladáscsökkentő illóolajok, csersavak és zsírsavszármazékok, abból pedig prosztaglandinok keletkeznek, valamint erősítik az immunfolyamatokat. A szódabikarbóna és más bázikus porok növelik a szervezet alkáli tartalékát és így a gyulladásokhoz szükséges savas közeget csökkentik. A zöldségek mindegyike javítja (növeli) a szervezet pH-ját, ezért a zöldségfogyasztás már magában is gyulladáscsökkentő. Gyulladást csökkent, ha növeljük a folyadékfogyasztást.

Gyulladáscsökkentő hatású, ha elegendő, legalább két, két és fél liter folyadékot fogyasztunk, ha egy-egy falatot legalább 30-40x megrágunk, ha lassan, megfontoltan étkezünk, ha egyszerű ételeket eszünk és nem összekevert, sokféle ételt. Gyulladást csökkent a frissen szedett, a nem hőkezelt, az adalékanyagoktól mentes  élelmiszer (saláták, főzetlen zöldségek és gyümölcsök), ha a gyümölcsök érettek.

Gyulladásos állapot  diagnosztikája

A laboratóriumok ma már végeznek olyan nagyon érzékeny vizsgálatokat, melyek időben mutatják a szervezet megnövekedett gyulladáskészségét, azt is, amelyet a páciens még nem érezhet (CRP, LDH, TNF-alfa, ANA stb.). Ugyancsak láthatunk gyulladásos jeleket időben a sötétlátóteres mikroszkópia, vagy a BETA, vagy a termovíziós vizsgálat során. Az ilyen eredmények kellő okot szolgáltathatnak, hogy étrendet váltsunk, időben visszafordítsuk a folyamatot és ne későbbi antibiotikum, kortizon, nem-steroid gyulladásgátló, fájdalomcsillapító kezelésben bízzunk

The post Gyulladás elleni étrend appeared first on dr. Tamasi József.

Magam 2005-ben súlyos kullancs által terjesztett megbetegedésben élet halál határán voltam és az integrált antibiotikus és  természetgyógyászati kezelésnek –  gyógynövényeknek, nagy adagú infúziós kezelések – köszönhetően épültem fel. Saját tapasztalatom alapján állíthatom, hogy maga a konzervatív kezelés egyedül nem segített volna meggyógyulni. Agyhártya-, agyvelő-, máj-, tüdőgyulladásom volt. Olyan kórokozóval is megfertőzött a 2 nap után megtalált kullancsom (Erlychia), amit nem említenek a szakkönyvek a gyakoriak között, de lehet, hogy csak azért, mert nem vizsgálják rendszeresen. Az én kórokozóimat is csak azért ismerhettük fel, mert a szegedi egyetem mikrobiológiai tanszékének vezetője a neki személyesen leküldött vérmintámban beazonosította a kórokozót, amire akkor már párom gyanakodott. Mindezt a rutint végző László kórházban nem tudták megtenni.

Miután megbetegedtem, majd sikeresen felépültem családom minden közeli tagját és gyerekeimet beoltottam agyhártyagyulladás elleni védőoltással, mondván legalább az ellen legyen védettségük. Sajnos ismét csak rossz tapasztalatokat szereztem, mert az egyik beoltott családtagom súlyos sokízületi gyulladást kapott a védőoltás beadását követően.  Így meg kellett értsem, hogy a védőoltás nem csak nem véd minden kullancs által terjesztett kórokozótól, de maga is hordozhat veszélyt bizonyos százalékban.

Most épp a legkisebb fiam kapott kullancscsípéstől Lyme kórt. A betegség ellen nagyon lassan alakul ki az immunválasz, ezért a szokásos labortesztek lassúk és pontatlanok. Mi egy nagyon korai monocita alapú teszt segítségével ismertük fel, mert tudvalevő, hogy a szokásos IgM és IgG tesztek csak 6 hét elteltével mutatják ki a kórokozót, amikor a kezelése már sokkal nehezebb.

A kullancs okozta fertőzések vizsgálata és kezelése tehát korántsem lefutott, korántsem kidolgozott és végleges protokoll. Számtalan új információ és szemlélet jelenik meg, melyeket nem elég a szakembereknek tudni, hanem a lakosság is kell ismerje.

 Lássunk tehát ilyeneket

– A leggyakoribb fertőzés a Borellia (Lyme kór), manapság már a kullancsok 30-50%-a fertőzött.

– Nem csupán a Borellia fertőzés fordul elő és nem egyedüli kórokozóként, hanem többnyire számtalan más kórokozó társul fertőzéshez: Chlamydia, Mycoplasma, Ehrlichia/Anaplasma, Rickettisia és további vírusok, melyeket a rutin vizsgálatokban nem néznek.

– vizsgálható már a kullancs is, tehát a bőrből eltávolított kullancsot laboratóriumokban meg tudják vizsgálni, hogy tartalmaz-e kórokozókat.

– nincs olyan védőoltás, amely minden kórokozó ellen védene, csak az agyhártya-agyvelő gyulladást kiváltó vírus ellen létezik védőoltás, mely azonban nem véd a többi kórokozó ellen.

– A vírusok ellen nincs gyógyszer sem, csakis a szervezet védekező képességének növelése lehetséges a természetgyógyászat eszközeivel: nagy adagú vitaminok, antioxidánsok főként infúziós formában, homeopátiás szerek, gyógynövények, diéta.

– a kullancs csípés ellen megelőzésként biztosan nem véd szinte semmi. A kapható kullancsriasztó szerek is nagyon rövid ideig és nem hatékonyan védenek. A leghatékonyabb módszer a minél gyorsabb kullancseltávolítás, tehát az odafigyelés, az éberség. Minél tovább marad a kullancs a bőrben, annál valószínűbb a kórokozók általi fertőződés.

A kullancs szerte Európában nagy probléma

A kullancsok bárhol előfordulhatnak, hiszen vadon élő (akár madarak, hüllők is) és házi állatok bárhová elhurcolják, néhány száz méteren belül is lehet nagy különbség a kullancsok, vagy a fertőzött kullancsok gyakoriságában. Ezért a kullancstérképek nagyon pontatlanok, akár házi kertekben is lehet veszélyeztetett terület.

A kullancs nagyon ellenálló

A kullancs képes a mosógépet is túlélni, télen is előfordulhat, hónapokig víz és táplálék nélkül túlélni. Észrevétlenül akár hetekig is a bőrbe fúródva marad, mert gyulladásgátló, véralvadásgátló, fájdalomcsillapító és immungátló anyagokat termel, melyek minden testi reakciót kizárnak.

Kórkép

A leggyakoribb megbetegedések a Lyme kór, a tibola, az agyvelő és agyhártyagyulladás, a tünettan pedig a láz, gyengeség, ízületi gyulladások, fekélyek, nyirokcsomó duzzanatok, idegrendszeri tünetek, mint érzészavar, szédülés, mozgás- és koordinációs zavarok.

 Hatékony kezelés

A leggyakoribb kórokozók elleni gyógyítás is korlátozott a csak konzervatív orvosi eszközökkel, hiszen vírusok ellen nincs antibiotikum és bizonyos baktériumokat pedig fel sem fedeznek, így nem a megfelelő antibiotikumok kerülnek bevetésre. Kétségtelenül nagyon fontos a szervezet ellenállóképességének javítása nagy adagú C vitamin, glutation, cink tablettás vagy infúziós beadásával, az idegek erősítése B vitaminok, telítetlen zsírsavak, lecitin adásával, valamint a kórokozók által termelt toxinok, mérgező anyagok kivezetése gyógynövényteák, homeopátiás szerek, alga, izzasztó kezelések  segítségével. Ugyancsak javítja a gyógyulás esélyeit a nagyon könnyű és csak növényi alapú táplálkozás, valamint a tünettannak és kórokozónak megfelelő homeopátiás kezelés.

Dr.Tamasi József belgyógyász, természetes gyógymódok szakértője

Amit teszek a rendelőmben, az immunrendszer aktivitásának felmérése, vírusokkal szembeni ellenállás mérése, ellenállóképesség fokozása és természetes anyagokkal kullancs fertőzés integrált kezelése.

Bejelentkezés: +36-1-788-4836, +36-20-361-9530

The post Kullancsveszély és a természetgyógyászat appeared first on dr. Tamasi József.