43 éves vagyok. 16 éves korom óta van fekélyes vastagbélgyulladásom (colitis ulcerosa). Napi kétszer szedek Salasopyrint. Székletem nem hasmenéses, hanem formált, de naponta háromszor van. Főként növényeket eszem, de néha sajt is becsúszik, cukrot alig. Két hónapja felhagytam a húsevéssel. Napi egy szál cigit szívok, viszont rendszeresen sportolok és jógázom. Az a kérdésem, hogy a rossz hasi közérzetem javítható-e bármilyen természetes gyógymóddal?

Kedves Hölgyem!

A vastagbél gyulladásos megbetegedései között többféle alcsoportot ismerünk, olyanokat, mint a colitis ulcerosa, Crohn-betegség és az ún. IBD, valamint az IBS kifejezések. Ezek főként kórszövettani leletek alapján az esetek jelentős részében elkülöníthetők egymástól. A természetes gyógymódok szempontjából nincs jelentős különbség az egyes bélgyulladások között. A colitisek a mai orvoslás álláspontja szerint többnyire ismeretlen eredetűek, bizonyosan közel állnak az autoimmun-betegségekhez, összefügghetnek genetikai tényezőkkel is, és a mai orvoslás nem ismer egyértelmű táplálkozási hatásokat a betegséghez vezető úton.

Tapasztalataim szerint a táplálkozásnak hosszabb távon nagy jelentősége van, de emellett még a bél baktériumflórája, az átélt bélfertőzések és a baktériumok mellett más mikroorganizmusok is befolyásolják. Meg szoktuk határozni a bélflóra összetételét is, hogy felfedjük a kóros törzseket. Kialakulása előtt hosszú ideig különböző tüneteket mutat az emésztőrendszer, hasi panaszok lépnek fel, melyeket többnyire nem vesznek komolyan. Sajnos később a maradéktalan gyógyulás már ritka.

Levele alapján biztos vagyok benne, hogy a gyógyszere mellett növényi alapú táplálkozása, mozgásprogramja nagymértékben javítja az állapotát, és ennek is köszönhető, hogy nincs nyák, vérzés a székletben, és nincs folytonos hasmenése. Javaslom, hogy ezeket semmiképp ne csökkentse, inkább még nagyobb odafigyeléssel végezze!

Amit tudnia kell és fontos!

Tudnia kell: ön lényegesen jobb állapotban van, mint sok más hasonló kórban szenvedő sorstársa, ami persze nem azt jelenti, hogy nem tehetne többet. Nem titkolhatom azt sem, hogy a napi egy szál cigaretta többet árthat, mint véli. A dohányfüst ugyanis a garatban akadálytalanul lehatol a gyomorba is, nem csak a tüdőbe és lentebb a belekbe, de a vérárammal is odajut, ahol a legérzékenyebb nyálkahártyái vannak. Bizonyára tudja, hogy a dohányzó ember ruhája, bőre, lehelete is árulkodik a dohányzásáról, ugyanígy a bél nyálkahártyája, a béltartalom és a vér is hordozza azokat az anyagokat, amelyek irritálják az egyébként is gyulladt vérbő területeket.

Ugyancsak ritkán mérik fel, hogy mennyit képes ártani egy-egy falat tejtermék vagy édesség. Lehet, hogy nem közvetlenül intolerancia vagy allergia miatt, hanem közvetve azáltal, hogy a baktériumflórája rothasztó baktériumokat tartalmazó része nagyobb mértékben szaporodik. Mindenesetre a gyulladás akár két nap alatt képes javulni, ha az étkezését megváltoztatja.

Gyulladást fokozzák

A gyulladást fokozzák a tojás, a tejtermékek, sokszor a glutén, a hús, a szárított gyümölcsök, az alkohol, a kávé, az édességek, a csípős fűszerezés, a popcorn, illetve a zsírban sült ételek. Csillapítólag hatnak a könnyű növényi anyagok, mint a zöld saláták, a párolt zöldségek, a kompótok, a rizs, a krumpli, a könnyű növényi anyagok, de ezeket egyénileg szükséges lehet beállítani.

Mikor kell gyógyszert adni?

Elveim szerint gyógyszert akkor kell adni, amikor az egyszerű diétás, életmódi változtatásokkal vagy természetes gyógymódokkal további javulás már nem érhető el. Vannak hatékony gyógynövények, mint a veronikafű, körömvirág, cickafarkfű, libapimpó, vérontó pimpó, valamint idesorolható a vadsóskamag is, melyek javítják a széklet állagát, csökkentik a gyulladást.

Jó hatás érhető el ha:

Jó hatás érhető el azáltal, ha a kolon-hidroterápia öblítővizébe gyógynövényeket, olajokat, gyógyszereket rakunk, ezt CIST kezelésnek nevezik (colon immunstimulációs terápia). Segíthet a Mayr-féle hasi kezelés és az akupunktúra is. Hogy csupán az általános közérzete javul ettől a programtól, vagy a gyógyszere is csökkenthető, azt az orvosával kell megbeszélni.

Üdvözlettel: Dr. Tamasi József

belgyógyász, a természetes gyógymódok szakértője, +36-20-361-9530

Forrás: Természetgyógyász Magazin – Orvos válaszol rovat

The post Fekélyes vastagbélgyulladásom van… – Orvos válaszol appeared first on dr. Tamasi József.

A legfőbb panaszom a reggel ébredéskor és evés után jelentkező savanykás – de nem maró – szájíz, ami rövidebb időszakokra elmúlik, majd újra jön. Indokolatlanul köhögök is. Székletproblémáim is vannak, hol hasmenés, hol székrekedés. Orvosom szerint refluxos vagyok, amit én nem hiszek el, mert normális a súlyom és figyelek az étkezésemre.

Kedves Hölgyem!

A távol-keleti orvoslás nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a szájunkban milyen íz jelenik meg. Jellegzetes kóros szájízek az édes, a keserű, ragadós, a savanyú, a fémes. Ezek a keleti orvoslást értő számára vagy a fokozott tüzet, hőséget (máj- és epetúlműködés) vagy az emésztőrendszeri energiák pangását, vagy épp azok elégtelenségét jelentik. Mivel ezek a tünetek jóval a betegségek kialakulása előtt fellépnek, az értő orvos számára ezek remek lehetőséget adnak a bajok időben történő kezelésére. A savanyú szájíz például ételek pangását, vagyis az elégtelen emésztést jelenti a kínai orvoslásban, a halmozódó kaphát, a türelmetlen pszichét az ájurvédában.

Rexluxa lenne?

A mai orvoslás viszont az ilyen eseteket többnyire refluxbetegségnek véli, és a szokásos módon gyomorsavcsökkentőkkel és gyomorsav-közömbösítőkkel, rosszabb esetben antibiotikummal kezeli. Ismeretes ennek káros mellékhatása, hogy felborítja az emésztés folyamatát, lassítja vagy leállítja az emésztést, ettől elromlik a flóra. Tehát a keleti orvoslás értelmében az elégtelen emésztési folyamatok nyilvánvalók, amit a nyugati orvos a gyógyszereivel tovább ront. Lehet, hogy átmenetileg csökkennek a szájban levő panaszok, de ezzel együtt az emésztés egész folyamata szenved kárt.

Az emésztés szabályozása nagyon bonyolult, egymásba kapcsolódó folyamatok láncolatából álló akciósor. Például, ha a gyomorban sok sav termelődik, akkor ez csökkenti a patkóbélben a gasztrin termelését, ami leállítja a gyomorsav-túltermelést, ugyanakkor növeli a szekretintermelést, ami a hasnyálmirigy bikarbonáttermelését fokozza, és így a vékonybélben a gyomorsav gyorsan közömbösíthető, ezzel együtt a vékonybél zsír-, fehérje- és szénhidrátbontó enzimjei képesek lesznek emésztő hatásukat kifejteni. Ha ebbe a láncolatba belenyúlunk gyógyszerekkel, akkor egyik folyamat leállítja a másikat, és a végén rosszul emésztett étel halad végig a bélcsatornán, és közben olyan kórokozó baktériumok jelennek meg, amelyek ebben a rosszul emésztett közegben érzik jól magukat.

Hasi panaszok, hasi problémák

Ráadásul önnek nem is típusosan refluxos panaszai vannak, hiszen nem savat érez a torkában, szájában, hanem savanykás ízt, és ezt határozottan meg kell különböztetni a refluxbetegségtől, amikor nem kellően záródó gyomorbejáraton keresztül sav kerül a nyelőcsőbe és a gyomorba. Ez a mai hozzáállás másik típusos hibája: a hasi panaszok jó részére egyszerűen ráfogják, hogy az refluxbetegség, holott az emésztőrendszer normális működése számtalan módon felborulhat, a szájban számtalan ízt érezhetünk, köhöghetünk ezernyi más okból.

Böjtölés és további teendők

Javaslom, hogy tartson néhány nap böjtöt, majd minden héten legalább egy reggelit hagyjon ki, ez segíti a salakanyagok ürülését, a flóra normalizálódását. Kerülje a savanyú (keleti orvoslás szerinti savanyú) ételeket, mint alkohol, alma nyersen és főve, ecetes ételek, sajtok, de kerülendők az édességek is.

Gyógynövények

Keserű gyógynövények, valamint a menták, meleg és könnyen emészthető, neutrális zöldségételek kellenek, az enyhén csípős fűszerezés javítja a passzázst és az emésztőnedvek elválasztását. Fogyasszon több gyömbért. Jót tesz az enyhe hasi masszázs, a korai vacsora. Ezek jó eséllyel megoldják a panaszát. Ha mégsem tűnik el, akkor alaposabb salaktalanító kúra, pancsakarma-kezelés, akupunktúrás kúra szükséges orvos bevonásával.

Forrás: természetgyógyász magazin – Orvos válaszol rovat

The post Orvos válaszol rovat: Savanykás a szájízem appeared first on dr. Tamasi József.

Hároméves kisfiunk miatt írok önnek. Egyre több panasza van, és egyre tanácstalanabbak vagyunk. Gyakorlatilag soha nem gyógyul ki a légúti hurutjaiból, torokgyulladásból, fogínygyulladásból, hasmenéseiből, bár folyton antibiotikus és vírus elleni gyógyszeres kezeléseket kap. Nem tud jóízűen nevetni, mert attól csuklási rohamot kap. Egy hónapos kora óta ún. protonpumpagátló gyógyszert kap, mert akkortól refluxbetegsége van. Ha a gyógyszert nem adjuk, akkor nem tud aludni és folyton fájdalmai vannak.

Gyakoriak a kiütései, és nagyon sokat küzdünk a megfelelő evéssel is. Ezért kap tápláló italt, amiből egyet fogyaszt naponta. Sajnos koraszülött volt, és a szülés után egy hétig nem szoptathattam, utána pedig a tejem már elapadt, így csak tápszert kapott féléves koráig. Ekkor élelmiszer-allergia alakult ki, ami miatt sok mindent nem tud fogyasztani. Társasága szinte nincs, mert nem merjük más gyerekek közelébe engedni, nehogy megfertőződjön, hiszen annyira gyorsan megkap mindent. Kérem, adjon tanácsot, hogyan kerülhetne ki a gyermekünk ebből a helyzetből, egyáltalán van-e még természetes megoldás, mert azt látjuk, hogy a gyógyszeres úton csak egyre rosszabb helyzet alakul ki.

Kedves Hölgyem!

Ördögi körben vannak. Egyik rossz megoldás hozza a másikat. Ebből csak akkor kerülhetnek ki, ha teljesen más szemléletű orvosi gondolkodás mentén kezdik el kezelni a gyereket, újrarendezni az életét legalább fél évig, de orvosi háttér, orvosi tanácsadás nélkül ez nem megvalósítható. Önöknek is meg kell tanulni sok mindent, hogy mi az aggályos és mi nem, mit szabad ennie a gyereknek és mit nem, hogyan kell gyógyszer nélkül felépíteni a kezelését.

Azokat az élelmiszereket nem szabad neki adni, amelyek létrehozzák a gyereknél a rossz flóra és emésztés miatti refluxbetegséget, ilyenek például a tejtermékek és az az ital, amit feltáplálása céljából adnak neki. A reflux nem istencsapása, hanem logikus következménye annak, hogy ujjszülöttként nem anyatejet kapott, hanem fajidegen tejből készült steril italt, és ez nem megfelelően segítette a saját baktériumflórájának a kialakulását. Valamint annak, hogy most sem olyan ételeket kap, amelyeket jól tolerálna az emésztőrendszere, amelynek feldolgozásával elbírna, ami rendezné a rosszul indult flóra fejlődését. A rossz flóra felterjed a gyomorig. A helyzetet a gyógyszer konzerválja, amely megszünteti a saját gyomorsav termelését, ezzel védtelenné teszi a külső, tehát a felülről jövő, és a belső, tehát az alulról, a belek felől jövő fertőzésekkel szemben. Ezek a baktériumok, vírusok, egyéb kórokozók méreganyagokat, gázokat termelnek, aminek következtében kitágulnak a gyomor záróizmai, lassúvá válik a bél mozgása és létrejön a sav felböfögése, a garat állandó gyulladása. A gyerek immunrendszere folytonos túlterhelésben egyre inkább elgyengül.

Ezért el kell jutni oda, hogy a gyerek ne kapjon olyan ételeket, melyekre puffad, kiütése van, refluxa erősödik. Ezeket ki kell hagyni az étrendjéből, akkor is, ha nem ez a szokás, akkor is, ha egyébként vizsgálati eredmények nem igazolják az ételek kárát, de a szülők pontosan tudják, hogy mi után mi történik. Egy hozzáértő orvos vagy gyerekgyógyász segítségével a gyógyszert le kell állítani, ha már a javulás elindul. A bélflórát kell támogatni pre- és probiotikumokkal. Gyógyteákkal kell mérsékelni a savtúltengést. Az efféle komplementer módszerekben jártas orvos azért is kell, mert az ezt követően fellépő gyulladásokat semmiképp nem antibiotikumokkal kell kezelni. Vannak nagyon hatékony természetes eljárások, melyekkel egy-egy fertőzés antibiotikum nélkül kezelhető: gyógynövények, diéta, fizikális eljárások. Az újabb és újabb antibiotikum nagyon sokat ront a teljes gyógyulás esélyén.

Nem lehet egy gyógyszerektől mesterségesen függővé tett gyermektől önhatalmúlag elvonni a gyógyszert, amely elvonás mellékhatásokkal járhat. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a gyermek életminőségét egy életre tönkreteheti ez a fajta konzervatív kezelési módszertan vég nélküli folytatása. Tapasztalatom mind felnőtt-, mind gyermekpáciensek esetén az, hogy a refluxbetegség mai gyógyszeres kezelése többnyire rutinszerű, sokszor értelmetlen, szűk látókörű. A természetes módszerek viszont sokaknak fáradságos diétát írnak elő, amely miatt inkább a nyugati módszertant és a kilátástalan helyzetet választják, az orvosok többsége pedig nem is ismeri az alternatív diétás és természetgyógyászati lehetőségeket. Ebből a teljesen értelmetlen helyzetből ki kell törni és nem szabad belenyugodni.

Forrás: Természetgyógyász Magazin – Orvos válaszol rovat

The post Orvos válaszol – 3 éves kisfiunknak egyre több a panasza appeared first on dr. Tamasi József.

Szeretnék önnek beszámolni az állapotom változásáról. Mint tudja, 4-5 hónapja szenvedek arcom és egyéb testrészeim extrém dagadása és súlyos csalánkiütései miatt, amelyet orvosaim sokféle gyógyszerrel, majd kortizoltablettával próbáltak megoldani (16 mg-ot szedtem naponta), de az sem segített. Kiderült, hogy bélflórám túlzottan sok clostridium baktériumot tartalmaz és alkalikus kémhatású 8 pH a székletem.

Az Ön terápiás programjával az elmúlt egy hónapban a gyógyszert elhagytam, és jelenleg a bőrtünetem – bár még van – kevesebb, mint korábban a szteroid gyógyszerrel együtt. Kolon-hidroterápiával segítettük a bélflórám cserélődését és fejlődését, étrendemet átalakítottam növényi étrendre, természetes gyulladáscsökkentő gyógyszereket kezdtem szedni. Nos, lényegesen jobban érzem magam, talán újra elkezdhetek futni is, hiszen korábban heti 60 km-t futottam, de a bőrtünetek és az ahhoz kapcsolódó általános fájdalom és gyengeség miatt ez teljesen elmaradt. Szeretnék további tanácsokat, hogy a jelenleg még mindig naponta jelentkező csalántüneteim teljesen megszűnjenek.

Kedves Hölgyem!

Igen, önnek súlyos allergiás megbetegedése volt, részben még van, melyet a konzervatív orvoslásban szokásos mellékvesekéreg-hormon nem volt képes átmenetileg sem csökkenteni, viszont a táplálkozása radikális változtatása és a természetes áthangoló eljárások enyhülést hoztak. Nyilvánvaló, hogy a tünetei az emésztőrendszerében bekövetkezett kedvezőtlen változások miatt alakultak ki. Ezt mutatja a széklet vizsgálata is, amely a rothasztó baktériumtörzsek elszaporodásáról árulkodott, valamint az „áteresztő bél” szindrómát mutató vizsgálatok is a bél nyálkahártyájának sérült állapotára mutatnak rá. Önnek enyhébb formában még most is van egyensúlyhiány a bélflórájában, amit baktérium-, vírus- és gombafertőzések terhelnek, valamint a bél nyálkahártyája továbbra is sérült. Ennek következtében olyan, a táplálékból és a baktériumokból származó anyagok jutnak be a vérkeringésébe akadálytalanul, amelyek gyulladásos immunreakciókat generálnak, elsősorban a bőrben.

A legfontosabb, hogy a baktériumállomány sokszínűsége tovább fejlődjön, valamint a bélnyálkahártya tovább gyógyuljon, az immunrendszer erősödjön, a gyulladások aktivitása fokozatosan csökkenjen. Ehhez szükséges, hogy növényi étrendjét tovább fejlessze és bizonyos élelmiszereket lecseréljen.

Semmiképp nem szabad tej-, tojás- és gluténfehérjét fogyasztania, még nyomokban sem, mert ezek biztosan növelik a gyulladásos folyamatokat, és persze a rothasztó flóra miatt a hús fogyasztása sem megengedett. Sorra kell vennie, hogy mely növények lektintartalma befolyásolhatja kedvezőtlenül a gyulladását. A hüvelyeseket csakis nagy nyomású edényben szabad főznie, a borsót teljesen hagyja el. Hámozza meg a paradicsomot és paprikát egyáltalán ne egyen. Ne egyen földimogyorót, kukoricát, és csökkentse le a rizsfogyasztását is. Keresse az alternatív liszteket és az azokból készült tészta- és kenyérféléket: gesztenye, aranyhaj, majomkenyérfa, zöld banán, zöld mangó, zöld papaja, kókusz, kenderliszt. Ehet kölest, hajdinát. A krumplit semmiképp se süsse, hanem főzze, ha lehet, inkább cserélje batátára és csicsókára. Használjon fűszereket változatosan, minden gyümölcsöt hámozzon meg és csak éretten fogyassza azokat. A felírt prebiotikumokat és probiotikumokat legalább fél évig kell használnia. Ha jól végzi a terápiás programot, akkor a széklete formált, normális lesz. Minőségi hidegen sajtolt olajokat és ghí-t használhat bőségesen az ételei elkészítéséhez.

Végezetül legyen türelmes, hiszen gyógyszerek nélkül elindult a javulása, fokozatosan vissza fog húzódni az egész folyamat.

Forrás: Természetgyógyász magazin – orvos válaszol rovat Dr. Tamasival.

The post Felborult a bélflórám egyensúlya appeared first on dr. Tamasi József.

Elestünk biciklivel, becsukjuk az ujjunkat, felsértjük a combunkat, megéget a kávéfőző, megcsíp a szúnyog. Mind nyomán azonnal fájdalmat érzünk. Fájdalmat érez azonban az is, akinek gyomorfekélye van, akinek ízületei elkoptak és aki a vesekövét szeretné megszülni, de ezek a fájdalmak hosszan tartóbbak, kevésbé élesek, mélyebbek, néha görcsösebbek és teljesen más karaktert hordoznak. Sokan éveken át vagy szinte egész életükben fájdalomtól szenvednek, és bármit megadnának, hogy fájdalom nélkül élhessenek. Csakhogy a fájdalom nélküli világ már lehet, hogy rég az emberiség kihalását jelentette volna. A fájdalom elkerülésének szándéka ment meg minket attól, hogy a testünk megégjen, a csont eltörjön, a sebesülés helyrehozhatatlan károkat okozzon.

A gyógyszeripar egyik kétségtelenül nagyon sikeres termékskálája a fájdalomcsillapítók csoportja. A legnagyobb mennyiségben felhasznált gyógyszer, vagonszámra vásároljuk sokszor csak biztonság kedvéért tartalékba, hogy ha mégis jönne a fejfájás, a fogfájás, a hasi fájdalom, akkor legyen mihez nyúlni. Az emberek mindent beszednek és minden mellékhatást vállalnak, csak a fájdalomtól mentesüljenek, legalább néhány órára. Pedig komoly árat fizethetünk a rendszeres fájdalomcsillapító-használatért. Dán kutatók 1,7 millió fájdalomcsillapítót használó beteg adatainak elemzése kapcsán feltárták, hogy a fájdalomcsillapítók jelentősen (akár 50%-kal) megnövelik a szív- és érrendszeri elzáródások, valamint szívritmuszavarok előfordulását. Ilyen kutatások fényében már volt olyan gyógyszer, melyet ki is vontak a forgalomból, de vélhetően a diclofenac, az ibuprofén vagy a metamizol hatóanyag-tartalmú gyógyszereket nem fogják kivonni akkor sem, ha sorban érkeznek a figyelmeztető kutatási eredmények.

Melyik gyógyszer Magyarországon a legnépszerűbb?

A magyarok közkedvelt fájdalomcsillapítója, az Algopyrin például immungyengeséget, fehérvérsejtszám-csökkenést okozhat. Mások kikezdik a gyomor és bél nyálkahártyáját, fekélyeket vagy máj- és vérképzőszervi károsodást, esetleg veseelégtelenséget okozva. Megfontolandó tehát minden olyan fájdalomcsillapító módszer, mellyel a kémiai tabletták, injekciók kiválthatók.

A fájdalom elviselésének különbözősége

A rendelőben, amikor egy vizsgálat miatti ujjbegyszúráshoz vagy akupunktúrához készülődünk, egyes páciensek elképesztően viselkednek. Van, akinek szeme sem rezdül, van, aki már a szúrás előtt leizzad, láthatólag bármit megtenne, hogy ezt a fájdalmat ne kelljen megélnie. Van, aki ilyenkor még jól titkolja, de a szúráskor váratlanul akkorát ugrik, hogy az asztalon lévő holmik lepotyognak a földre, vagy rögtön ájulás környékezi és le kell fektetni. Különbözőképpen éljük meg tehát a fájdalmat.

Mit mond az Ajurvéda?

Az ájurvéda szerint a fájdalom érzése a finom fizikai testünk egyik elemének, vagyis a hamis énünknek a tevékenysége. Aki nagyobb mértékben azonosítja magát a testével (a testben lakozó, de attól független lelki azonosság helyett), az nagyobb mértékben szenved a test fájdalmaitól. Vélhetően részben ennek is köszönhető, hogy a hipnózis módszerével sikeresen lehet kezelni a fájdalmat, akár fogat is ki lehet húzni gyógyszer nélkül, mégis fájdalommentesen, ha az orvos képzett és kellően gyakorlott a hipnózis vezetésében, és módszerével kellően tudja függetleníteni a páciens tudatát a test történéseitől.

A fájdalom

A védák azt is mondják, hogy a test kapcsán elviselni szükséges fájdalom az illető egyéni életútjának, tettei és visszahatásai, vagyis karmájának a következménye. Nem nehéz megérteni ezt akkor, ha mondjuk felelőtlen táplálkozási mód vagy elhanyagolt lomha életmód miatt alakul ki a nyaki gerinc fájdalma vagy a fejfájás, de kevéssé érthető akkor, ha látszólag ok nélkül szenved valaki vírusos fertőzés nyomán kialakult krónikus idegi fájdalomtól. A védák véleménye ilyenkor is az, hogy előző tetteink meghatározzák a jelen állapotunkat, legfeljebb kevéssé emlékezünk a kiváltó okra. Az én tapasztalatom pedig az, hogy bármilyen fájdalom befolyásolható az életmód, a felfogás változtatásával, valamint a természetes módszerek együttesével.

Mit mond a modern orvostudomány a fájdalomról?

A modern orvostudomány a fájdalmat az idegsejteknek, valamint receptorainak fájdalomérzékelő és -továbbító képességével magyarázza. Sok talány van e téren, hiszen kevés a magyarázat arra, hogy hogyan is képes a szervezetünk megkülönböztetni a különböző típusú fájdalmakat, és miként jön létre az akut fájdalomhoz képest a krónikus vagy lassú fájdalom, amely akár éveken keresztül megkeseríti egy-egy beteg életét. Miként szerepel az idegi háló működésében az anyagcsere, a lerakódás, az elhasználódás, a rendszer teljes felborulása vagy a kiváltó októl való függetlenedése. Az orvostudomány végső módszerei azok, amelyekkel a teljes idegrostot átvágják sebészi módszerrel, így a fájdalom közvetítése teljesen megszűnik.

Tudjuk, hogy a gyulladások fájdalommal járnak, de fájdalmat válthat ki a külső (baleset) vagy belső sérülés (gyógyszer vagy rosszféle baktérium okozta nyálkahártya-sérülés), a szövetszaporulat (daganat, kövek, felrakódások), vagy épp a kopás, az elhasználódás (pl. éveken át túlsúly, túlzott sport miatt túlterhelt térd vagy csípőízület), a hibás funkció (pl. eredeti helyéről kimozdult nyaki csigolya). A fájdalom krónikus változatai azok, melyek alaposabb orvosi megfontolást igényelnek, hiszen a hosszú távú fájdalmak csillapítása nem jól megoldott az orvostudomány mai szemléletével.

Életmód és táplálkozás

Mivel a táplálkozásunkkal képesek vagyunk a gyulladásokat csillapítani és egyfajta minimális gyulladás, ödéma szinte mindenkinél kialakul az életmód napi hibái miatt, ezért a léböjt, a radikális növényi étrend, a légzőgyakorlatok, a szakszerű salaktalanító kúrák többnyire minden fájdalom intenzitását képesek csökkenteni. Hogy a mozgás segít-e vagy ront, azt az egyéni állapot megítélése döntheti el. Nyilvánvalóan egy kopásos ízületi fájdalommal nem végezhető akármilyen mozgás, más renyheségből, elhanyagolt anyagcseréből adódó mozgásszervi fájdalmak viszont képesek a mozgás hatására csökkenni.

Neurálterápia

A neurálterápiát a német Hunecke testvérek fedezték fel száz évvel ezelőtt. 1%-os Lidocain alkalmazásával a test ún. neurálterápiás pontjait szúrom, melyek a vegetatív idegrendszer, valamint a kötőszöveti tér közvetítésével jótékonyan hatnak krónikus gyulladások, fájdalmak, funkciózavarok gyógyulására.

A neurálterápiás pontok sokszor egybeesnek az akupunktúrás pontokkal, de nagyban különböznek is azoktól. Sokszor szúrunk mélyebb szöveti rétegekbe, amely az adott szabályozási zavar közelében van, szúrjuk a fogínyt, a mandulát vagy annak hegét, műtéti hegeket, a pajzsmirigy környékét, a gerinc két oldalát, bizonyos idegi központokat, vagy krónikus nőgyógyászati bajok esetén a kismedencét. A neurálterápiát ismételni kell 3-10 alkalommal, többnyire egy kezelés nem elegendő, de már az első kezelés után jellemzően érezhető a javulás.

A legmegdöbbentőbb neurálterápiás jelenség a fájdalmak csillapításakor is jelentkezni tudó ún. szekunden fenomén. A jelenség lényege az, hogy a fájdalomtól távoli kötőszöveti gócba beadott neurálterápiás injekció abban a pillanatban megszünteti a vele látszólag semmilyen közvetlen kapcsolatban nem lévő fájdalmat. Olyan tapasztalataim voltak, mint pl. amikor egyik betegemnél a nagylábujj évek óta meglévő megmagyarázhatatlan fájdalma az egyik fog környékének aláinjekciózásakor, az injekció beszúrása közben végérvényesen megszűnt, vagy amikor egy másik betegnél a mandula környékének aláinjekciózása megszüntette a fejfájást.

Hagyományos kínai orvoslás – akupunktúra

A szervezetünket behálózó energiavezetékek létét leginkább az akupunktúrával, illetve a kínai orvosi szemlélettel lehet megérteni. A kínai orvosi gondolkodás szerint a testünkben futó energiavezetékek (meridiánok) elakadásakor a blokád előtt hiány, mögötte pedig pangás, ezzel együtt fájdalom keletkezik. Az energia a kínai rendszer szerint akupunktúrás tűk segítségével mellékágakon elvezethető, vagy a blokád megszüntethető csi-kung gyakorlatok, gyógynövények segítségével. Ez képes a fájdalmat is megszüntetni.

A fájdalom csillapítás ájurvédikus (indiai) módja

Az ájurvéda szerint a fájdalom a betegséghez vezető kórfolyamat egy előrehaladott stádiuma. Salaktalanításra, indiai rendszerű pancakarma folyamatokra van szükség a felesleges dósák (az egyensúlyt felborító energiák), vagyis az egész betegségfolyamatot elindító tényezők eltávolítására.

A fő kezelések előtt és után különböző elő- és utókezelésekkel, fizikális módszerekkel (masszázzsal, gyógynövényes labdacsokkal, hőkezelésekkel, nyugtató olajos kezelésekkel és gyógynövényfőzetekkel) csökkenti a fájdalmat, a szöveti rigiditást, az ödémát. Az indiai fájdalomcsillapításban nagy szerepet kapnak gyógynövények, a diéta, a megfelelő olaj megválasztása, a jó kezelőtechnika, vagyis a manuális módszerekben jól képzett technikus terapeuta. A kezelés teljesen egyénre szabott, ezért általános receptek nem adhatók. Van például, akinek a böjt, a hideg jót tesz, míg másoknak épp a meleg és az olajos-zsíros étel a kívánatos, van, akinek száraz, másnak olajos masszázsra van szüksége. Ugyanígy egyénileg tervezzük a fájdalom kezelésére alkalmas jóga- és légzőgyakorlatokat is, melyek szintén képesek mérsékelni a krónikus fájdalmat.

Egyszerű fizikális gyógymódok – pl. Kneipp-kezelések, manuális medicina

A fájdalmak sokszor a vázizomzat, ízületek nem megfelelő tónusa, helyzete miatt alakulnak ki vagy súlyosbodnak. Ilyenkor egyszerű fizikális ingerekkel (hideg vagy meleg vízzel, pakolásokkal, leöntésekkel) eredményt lehet elérni. A manuális medicina, közismertebb nevén a kiropraktika vagy csontkovácsolás (bár mindegyik kifejezés mást jelent) az ízületek, főként a gerincízületek helyzeti rendellenességeit képes helyreigazítani. A kimozdult ízület nem képes az eredeti mozgását végezni, a környező izmok és szalagok bedagadnak, a fájdalomérző receptorok pedig aktívakká válnak. Ilyenkor a szakszerű diagnosztika után egy-egy jól irányzott kézi terápiás mozdulat képes lehet arra, hogy a rendellenességet kiigazítsa anélkül, hogy hónapokon keresztül gyógyszer szedése lenne szükséges. Ebbe a csoportba sorolhatók a különböző mágneses, hő-, fénykészülékek (Zepter lámpa, infrafény) is, melyek egyszerű fizikális ingerek elektromosság által létrehozható formáit használják a fájdalom mérséklésére, azonban időnként a napfény, a jó levegő is elengedhetetlen a fájdalmak gyógyulásához.

Csakis a medicina egészének (amibe a természetes gyógymódok is beletartoznak) együttes módszereit figyelembe véve lehet a beteg fájdalmait kellő hatékonysággal és a legkevesebb okozott kárral csillapítani.

A gyógyszer önmagában nem megoldás, különösen a krónikus fájdalmak esetén, de a természetes módszerek sem mindig elegendőek, hiszen a fájdalom maga generálhat újabb fájdalmakat a járulékos izomgörcsök és félelmek útján. Ilyenkor a kört meg kell szakítani a helyesen és helyes ideig alkalmazott gyógyszerekkel, injekciókkal. Van azonban, hogy mindezek együtt sem képesek megoldani a fájdalom ügyét úgy, hogy az életminőség megmaradjon. Például a daganatos betegek fájdalma eljuthat olyan stádiumba, amikor csakis az éber tudat beáldozása révén tudjuk a beteget az elviselhetetlen fájdalmaktól megmenteni.

Az életünk folytonos tapasztalás, a fájdalom bizonyosan az egyik legjellegzetesebb tapasztalat az életben, nélküle nem tanulnánk, nem járnánk a helyes úton. Kár lenne teljesen kihagyni. A dolgunk az, hogy a szenvedést mérsékeljük, és nem az, hogy teljesen kikapcsoljuk.

Forrás: Természetgyógyász Magazinban írt cikkem

The post Komoly árat fizethetünk a rendszeres fájdalomcsillapító használatért appeared first on dr. Tamasi József.

29 éves vagyok, panaszaim évek óta jelentkeznek, és talán emlékszik rám, többször jártam önnél. Távoli lakhelyem miatt ezúton írásban számolok be az állapotomról. Mindig szorulásra hajlamos voltam, ami puffadással, hasi fájdalmakkal járt, aranyerem is gyakran okozott panaszt, de az extrém fáradékonyságom talán a legfőbb baj volt a mindennapokban.

Aztán az ön tanácsára év elején csináltam egy 3 hetes salaktalanító léböjtöt, amitől a puffadás és a hasfájás teljesen elmúlt, székletem, súlyom normalizálódott. Növényi étrendet tartottam azóta, és közérzetem nagyon jó volt egészen egy hónappal ezelőttig, amikor is a régi végbélrepedésem aktivizálódott és a székletürítés rendkívül fájdalmassá vált.

Iszonyatos kínokat éltem meg a gasztroenterológiai és a proktológiai vizsgálat alkalmával, ahol azt mondták, hogy a bajomat műteni fogják, mert nincs más megoldás. Ez a fájdalom, amit a vizsgálatkor átéltem, a tűrőképességem határán volt, és még egyszer nem szerettem volna elviselni. Ugyanakkor székletet is borzasztó fájdalmakkal, csak többórás procedúrával tudtam produkálni, ez nyilván így nem volt élhető élet számomra. Ekkor kértem újra az ön tanácsát. Étrendi és ájurvédikus kezelést javasolt. El kell mondjam, hogy a fájdalmaim és görcsök rövid két napon belül rohamosan oldódtak, és jelenleg már szinte minden funkció normalizálódott. Kérdezem önt, hogyan lépjek tovább, mit tehetek, hogy elkerüljem a probléma kiújulását?

Kedves Hölgyem!

Látható, hogy bár segített, de önmagában sem a diéta, sem a kolon-hidroterápia hosszú távon nem oldotta meg a betegségét, és szükség volt arra, hogy a távol-keleti orvoslás bölcsességét is alkalmazzuk a sikeres kezelés érdekében.

Az ájurvéda azt mondja, hogy a székrekedés a vata energia zavara, vagyis olyan folyamat, amikor a koncentrálódás, a kiszárítás, az idegrendszeri aktivitás túlzottá válik, és ez az állapot csak a vata mérséklésével szüntethető. Ezért volt szükség arra, hogy ön gyógynövényolajos beöntéseket kapjon, ami szerencsére azonnal oldotta a panaszait.

Most arra van szükség, hogy ezt az állapotot stabilizálja. Ehhez féken kell tartani a vatát a teste működésében: nem ehet a diétájába nem illeszkedőt, mint száraz, hideg, nyers ételeket, vagyis csakis meleg ételt, csakis hőkezelt növényi ételt egyen, amit bőséges, jó minőségű olajjal készít. Igyekezzen megszüntetni az életében a kapkodást, a hektikusságot. Szánjon a dolgokra elegendő időt, aludjon eleget (6-8 órát), és jó, ha eljár olajos masszázsokra. Folytassa a bélflórája javítását a már felírt prebiotikumokkal és probiotikumokkal, mert ez a széklete megfelelő állagát is garantálni fogja, és javaslatom szerint próbáljon időt szánni arra, hogy megtanulja a helyes relaxációs technikát. Végezzen hasi jógagyakorlatokat a megküldött listának megfelelően és légzőgyakorlatokat. Különösen figyeljen arra, hogy ne fázzon, melegen öltözzön és a környezetét is próbálja melegen tartani. Rövid hideg hatások jók, de mindig kövesse azt a tartós megnyugtató meleg. Ez érvényes a zuhanyzásra is, fürdésre is. Küldök önnek néhány olyan gyógynövényes indiai készítményt, ami tovább nyugtatja a testében a vatát, hogy ne tudjon újra aktivizálódni a fisszúrája és a görcsös végbélműködése. Sok sikert a kezelés folytatásához!

Forrás: Természetgyógyász Magazin orvos válaszol rovat

The post Orvos válaszol: Kínzó székrekedésemen az ájurvéda segített appeared first on dr. Tamasi József.

„51 éves építőipari vállalkozó vagyok. Több mint egy éve rendszeresen vannak szívritmuszavaraim, melyre különböző nyugató- és bétablokkoló gyógyszereket írtak, de egyik sem vált be, így mindegyiket elhagytam. A panaszom viszont nem szűnt. Ilyenkor rendkívül rossz a közérzetem, a teljesítményem lecsökken, dolgozni nem tudok. Azt vettem észre, hogy leginkább étkezés után, amikor a refluxos panaszaim megjelennek, akkor érzem, hogy mintha a szívem is nyomna, és akkor jelennek meg a kihagyó ütések is. Bármelyik orvosnak mondtam eddig, mindig csak kinevetnek, mondván, hogy az étkezésem nem tudja befolyásolni a szívműködésemet. Terheléses EKG-t is végeztek, de nem igazán találtak semmit. Viszont amikor elhagytam a tejterméket és a búzalisztet, akkor szerintem a puffadásaim jelentősen csökkentek és ezzel együtt a szívritmuszavaraim is szűntek. 2012-ben volt epeműtétem, azóta többször vesekövet szültem. Tudom, hogy jó lenne többet pihennem, de most építőipari bumm van és évekre előre le vannak kötve a kapacitásaim, így reménytelen kilépnem a mókuskerékből. Enyhe túlsúlyom is kialakult, mert sportolásra sincs időm. Mit gondol, valóban életem végéig diétáznom kellene, hogy a szívritmusom rendben legyen?”

Kedves Uram!

Önnek igaza van. A mai orvosi tankönyvek inkább a stresszhelyzeteket, a fizikai aktivitást, anyagcserezavarokat hozzák fel a ritmuszavar előidézőjeként – ezért próbálkoztak a kollégák nyugtató, feszültségoldó gyógyszerekkel és a fizikai terhelés kiváltó szerepének vizsgálatával. Természetesen összefügg a hasi diszkomfort romlása, a has felfújódása a szív teljesítőképességével, a légzéskapacitással, hiszen ha a has terjedelme, még ha levegőtől is, de növekszik, akkor az a rekeszizmot nyomja felfelé és ezáltal csökken a mellkasi szervek rendelkezésére álló tér, kisebb a tüdő légzési kitérése, ezzel az egész szervezet oxigénellátottsága, tisztulási képessége és az erre igen érzékeny szív teljesítőképessége is. A szív azonban közvetlenül érzékeny a hasi diszkomfortra is, hiszen azonos vegetatív központok, a keleti orvoslás értelmében pedig azonos energiaközpontok befolyásolják a két terület működését.

Ön tudja a megoldást is, ami nem bonyolult, ráadásul nagyon eredményes lehet gyógyszer nélkül. Ki kell vizsgáltassa a táplálék-intoleranciáját, a bélflórájának az állapotát, és ezekhez kell beállítani a helyes étkezését, az emésztőrendszere helyes kezelését. Természetesen salaktalanítania és testsúlyt csökkentenie is kell! Minél kisebb lesz a pocakja és a testsúlya, a panaszait annál inkább elfelejtheti. Javaslom, hogy végezzen legalább három hét terápiás léböjtkúrát egy ehhez értő orvos vezetésével, amitől akár 10 kg-ot is csökkenhet a súlya és az anyagcseréje sokkal aktívabb szintre kerülhet, majd kezdjen olyan diétába, amely a legkevesebb puffadást és hasi panaszokat okozza. Ez vélhetően a növényi alapú étrend lesz, de lehet, hogy csak a hőkezelt ételeket tudja jól emészteni, mert az emésztőnedvei és izomzata már elgyengült. Használjon mediterrán és keleti fűszereket, mert az javítja az emésztőképességet, gyógynövényteákat, hogy tonizálja az emésztőmirigyeit. Masszírozza finoman a hasát, és feltétlenül gondoskodjon arról, hogy mindennap legyen formált, normális széklete.

Sokan önsajnálatba esnek, ha azt hallják, hogy mostantól akár életük végéig túlnyomó részt vegán, növényi étkezést kell folytassanak. Higgye el, sokkal minőségibb életet élhet gyógyszerek és folyamatos orvosi beavatkozások nélkül növényi étrenden, mint a megszokott vegyes étrenddel, de gyógyszerekkel, sürgősségi ügyeletre járással. Ráadásul ez a folyamat itt nem állna meg és egyre súlyosabb kórformák alakulhatnak ki. A növényi étkezésnek hatalmas tábora van, érdemes keresni társakat, jellemzően vidám és elégedett emberek és nem a kórházi diéta szomorúságát, hanem az ínyenckedés felszabadultságát élik meg! Önnek a kövek miatt is változtatnia kellett volna már rég étkezésén, sok fájdalomtól menekülhet meg, ha az egyébként 80%-ban esélyes vesekő-újraképződési esélyét a nullához közelíti.

Dr. Tamasi József

forrás: Természetgyógyász magazin – Orvos válaszol rovat

The post Orvos válaszol: Evéstől szívritmuszavar? appeared first on dr. Tamasi József.

Hasonló jelenséget észlelhetünk akkor, amikor egy újonnan összekerülő pár (bár külön-külön mindkét fél teljesen egészséges) kellemetlen tünetekkel reagál a másik flórájára: gyulladások a nemi szerveken és a bőr más területein, folyás, hasmenés. Ezek a tünetek is tartósan megmaradhatnak, ha az immunrendszer nem ismeri fel a probléma leküzdésének módját.

Tudjuk azt is a történelemből, hogy az amerikai őslakosok az európaiakkal való találkozáskor szinte kihaltak, mert az európai telepesek olyan flórával fertőzték meg az ottani lakosságot, amelyre azok nem tudtak megfelelően reagálni.

A baktériumflórának tehát van földrajzi, országokhoz, földrészekhez köthető, valamint egyénekhez köthető jellegzetessége.

Mindez csupán azt mutatja, hogy az egyén mikrobiótája (teljes baktériumflórája) is óriási, nem is beszélve arról, hogy a világ különböző földrajzi helyein élők vagy a teljesen különböző étkezést folytatók mikrobiótája mennyire nagy változatosságot mutat. Ezt a sokszínűséget az egyén immunrendszere nem képes zökkenőmentesen követni, de azt sem, ha túlzottan leegyszerűsödik a baktériumflóra, vagyis a hibás életmód, táplálkozás nyomán az immunrendszernek és az anyagcserének nincsenek meg azok az impulzusai és eszközei, amellyel az emberi szervezet egészségét képes lenne fenntartani.

A flóra és a krónikus betegségek

Ma már tudjuk, hogy a flóra a legkülönbözőbb betegségeket képes meghatározni: befolyásolja a szív- és érrendszert, a gyulladásos betegségeket, az autoimmun-betegségeket, a daganatot, de akár a depressziót, vegetatív tüneteket is.

A bélben élő több mint 100 trillió baktérium kb. 1800 fajt képvisel. Ezeket a baktériumokat országonkénti és kontinensenkénti elemzések során 3 enterotípusba tudták sorolni: Bacteroides, Prevotella és Ruminococcus. Mivel a Ruminococcus átalakulhat Bacteroidessé, végső soron két ellentétes baktériumcsoport marad a végső csoportosításban: Bacteroides és Prevotella.

Nagyon komplex elemzésnek vetették alá a kétféle csoportot hordozó népességet, és azt találták, hogy sem a nemtől, sem a bőrszíntől, sem az országtól nem függ igazán, hogy melyik csoport van többségben. Ami igazán befolyásolja a flóra jellegzetességeit, az a táplálkozás. Végső soron a Bacteroidest a húsevők és állati termékeket fogyasztók hordozzák, míg a Prevotella baktériumok elsősorban a natív afrikaiak, vagyis a főként növényi koszton élő emberek jellemzője.

Azt is vizsgálták, hogy melyik csoportban milyen a vastagbélrák aránya. Azt találták, hogy a Bacteroides-túlsúlyt hordozó egyének daganat-előfordulása hatvanötszörös a Prevotella-túlsúlyt hordozókéhoz képest. A kétféle embercsoport közötti egyetlen különbség a táplálkozás volt: a Bacteroides-túlsúlyt hordozók a nyugati és európai típusú táplálkozáson éltek, míg a Prevotella-túlsúly kifejezetten a növényi táplálkozású natív népeknél fordult elő.

A baktériumflóránkat nap mint nap alakítjuk

Mi és talán még a 25 évvel később végzett fiam is egyetemi tanulmányaink során úgy tanultuk, hogy a vastagbél funkciója, hogy visszaszívja a vizet a béltartalomból, koncentrálja a felesleges (salak-) anyagokat és kiürítse azokat. Ma viszont már tudjuk, hogy a vastagbél egyúttal olyan komplex mikrobiológiai szerv, olyan ökoszisztéma is, mely nem csupán a vastagbél nyálkahártyájának síkosításáért, hanem az immunműködéseink épségéért és a legalább olyan fontos anyagcsere-működéseinkért is felelős. Pontosabban a vastagbél 100-szor akkora anyagcsere-tevékenységet végez, mint maga a máj anyagcsere-működéseinek összessége. MAC (Microbiological accessible carbohydrats) az angol rövidítése azoknak az anyagoknak, melyek a jófajta anyagcseretermékeket képző baktériumok szénhidrát-természetű „üzemanyagait” jelentik, melyek valójában nem mások, mint a növényi rostok. A széklet, mely ideális esetben jól formált, rendszeres és szinte WC-papír használatának szüksége nélkül távozik, szinte semmi másból nem áll, mint a növényi rostmaradványokból és az azon turbógyorsasággal szaporodott baktériumokból. A széklet valójában 45% rostból és egyéb eltávolítandó anyagokból és az arra rátelepült 55% baktériumtömegből áll. Ezek a baktériumok akkor képesek keletkezni, ha elegendő mennyiségben rendelkezésükre áll az „üzemanyag”, vagyis az egyébként minden másra haszontalan növényi rost.

Aki nem fogyaszt elég növényi rostot (vagyis aki nem növényi alapú étrenden él, nem vegán), az nem rendelkezik elegendő jófajta bélbaktériummal sem, vagyis nem csupán a megfelelő anyagcseretermékeket veszíti el, hanem magukat a baktériumokat is, hiszen nem is keletkeznek kellő mennyiségben a bélben. Ezen összefüggésekről pl. a Stanford Egyetem Mikrobiológiai és Immunológiai Intézetének kutatói (Sonnenburg és munkatársai) írnak 2014-ben a Cell Metab. nevű orvosi szaklap hasábjain. A növényi étrend mellett képes a szervezet a bél baktériumai segítségével kellő védelmet kiépíteni a nyugati országokban gyakori civilizációs betegségek, gyulladások és daganatok ellen.

A bélflóra a második agyunk?

Az európai és ezzel együtt a Magyarországon megszokott étrend legfőbb jellemzője, hogy magas szénhidrát-, magas zsír- és magas fehérjetartalmú. Ez az étrend még a vékonybélben felszívódik teljes mértékben, és a vastagbélbe, ahol az itt leírt folyamatok zajlanak, már semmi nem juthat el. Ez a nyugati típusú étrend tehát teljesen ellentétes azzal, amiről az utóbbi években megjelent orvosi közlemények írnak. A megfelelő összetétel az, ha a növények hordozzák szinte a teljes szénhidrát-, zsír- és fehérjeszükségletet, mert csak ez a táplálék-összetétel képes szállítani a bél baktériumainak szaporodásához szükséges nagy mennyiségű növényi rostokat is. Tévesnek tűnik tehát az a máig hangoztatott dietétikai dogma, mely szerint a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz hozzátartozik az állatifehérje-források folyamatos fogyasztása is, nem is beszélve a manipulált gabonatermékek jelentős arányú étrendben tartásáról vagy a nagy mennyiségű zsiradékbevitelről.

Jól ismert tény, hogy a világűrből visszatért asztronauták a Lactobacillus plantarum baktériumaik száz százalékát elveszítik, mivel semmilyen friss gyümölcsöt és zöldséget nem esznek. Ennek alapján nevezik egyes személyek étrendjét asztronauta étrendnek. Kimutatták, hogy az átlagos carnivorous étrenden élő amerikaiaknak csupán 25%-ában van egyáltalán jelen a fenti baktérium, de az ún. vegetáriusoknak is csak a kétharmadában. Viszont ha mindennap csicseriborsót, valamint más zöldségeket kezdenek el fogyasztani, akkor már néhány nap után megjelennek a baktériumok. Tapasztalatom szerint ekkor sem mindenkinél, szükséges lehet a széklet baktériumanalízisének vizsgálati eredményéhez igazított, jól megválasztott probiotikumok támogató használata. Csak a lactobacillusok növekvő mennyisége képes visszaszorítani a nagyon patogén clostridium és más rothasztó baktériumfajokat a vastagbélben. Mint tudjuk, ezeket a baktériumokat ma már sokszor az ismert valamennyi antibiotikummal sem tudja elpusztítani a mai orvoslás, hiszen a kórokozók ellenállóvá váltak ezen hatóanyagokra. Tüneteket pedig bővel okoznak előbb gyulladások, majd daganatok irányában.

A rövid szénláncú zsírsavak (SCFA) jelentősége

A rövid szénláncú zsírsavak a növényi táplálékokból előállított, jófajta bélbaktériumok által lebontással előállított anyagcseretermékek az emberi bélcsatornában, és azokat székletből lehet mérni és azonosítani. Ilyen vizsgálatokat magam is gyakran végeztetek, akkor is, ha a hazai laboratóriumok erre nem felkészültek. Ezek a molekulák az ecetsav (acetát), proprionsav (proprionát) és vajsav (butirát). Létrejöttük után gyorsan felszívódnak és metabolizálódnak, mivel energiát szolgáltatnak a szervezetben. A butirát például nagyon fontos szerepet játszik a kolonociták (vagyis a vastagbél nyálkahártyájának sejtjei) energia-háztartásában. A bélnyálkahártyában és körülötte zajló anyagcsere-folyamatok mennyisége és aktivitása kb. 1000-szer nagyobb, mint az egész emberi szervezet anyagcsere-aktivitása, ami azt jelenti, hogy folyamatosan hatalmas mennyiségben keletkeznek az ember és sejtjei számára is hasznos anyagok, de ugyancsak sejtméregnek tekinthető anyagcseretermékek (mint krezol és szkatol, vagy a másodlagos epersavak). A bélflóra egyébként hasznavehetetlen táplálékalkotókból a szervezet számára fontos tápanyagokat és vitaminokat készít, ezek közé tartoznak a rövid szénláncú zsírsavak is, melyeket a gabonafélék rostanyagai közé tartozó pektinből, inulinból, xylanból és zöldségek sejtjeinek sejtfalából készítenek. Növényi táplálkozás mellett felnőtt embernél kiegyensúlyozott bélflóra mellett konstans módon termelődnek ezek a rövid szénláncú zsírsavak, és a székletben is kimutathatók. Normális arányuk: 60% acetát, 20-25% proprionát, 15-20% butirát, vagyis 3:1:1.

 Változtathatók az anyagok, amelyeket a baktériumok termelnek

Korábban is tudták, hogy a hosszú távú húsevő (omnivoures, vagy predán, vagy carnivourus) étrendek teljesen más – vagyis kedvezőtlenebb – flórához vezetnek, mint a növényi (herbivorous) étrend. A Nature-ben 2014-ben Lawrence A. és munkatársai tollából azonban olyan közlemény jelent meg, amelyben bizonyították, hogy a növényi (teljes gabonák, zöldségek, hüvelyesek) és az állati termékeket tartalmazó étrendek (hús, tejtermék, tojás) változtatásával nagyon rapid módon 1-4 nap alatt változik a baktériumflóra Bacteroidesről Prevotellára, illetve fordítva. A helyzet tehát az, hogy az emberi baktérium génállomány képes arra, hogy az étkezés változtatásával akár egyetlen nap alatt megváltoztassa a domináns baktériumokat és ezzel együtt azokat a fontos szabályzó anyagok termelését, melyek elnyomják vagy támogatják a gyulladást és a daganat képződését. Nem kell tehát egy életen keresztül várakozni a diéta változtatásának jó hatására, elég néhány nap, hogy az egészséget támogató vagy hátráltató flóra aktivizálódjék. A baktériumok néhány napon belül termelik azokat az anyagokat, melyek megvédenek minket a konzumtársadalom tipikus betegségeitől (cukorbetegség, magas vérnyomás, autoimmun-betegségek, daganat), vagy a bél gyulladásaitól és daganataitól. Pl. a rövid szénláncú zsírsavak termelése (acetát, butirát, proprionát) védelmet nyújt (ahogyan azt a 2014-ben a Petra Luis és munkatársai a Nature Reviews Microbiology-ban közzétették) a növényi étrend mellett, míg az állati termékek fogyasztásakor szaporodó flóra bakteriális enzimaktivitása révén keletkező másodlagos epesavak egyértelműen előmozdítják a kolonociták génállományának sérülését vagy a májrák keletkezését.

Ugyancsak az állati termékek fogyasztásakor szaporodó baktériumok enzimaktivitása felelős a záptojásnál is ismert hidrogén-szulfid (HS-) keletkezéséért, amely a nagyon jellegzetes büdös szaga mellett a DNS-sérüléseket és ezzel együtt a bél jól ismert krónikus gyulladásos betegségeinek (mint pl. colitis ulcerosa) kialakulását mozdítja elő. A hidrogén-szulfidot olyan patogén baktériumok, mint a Bilophila wadsworthia hozzák létre. Ezek a baktériumok is az állati termékek fogyasztásának kezdete után néhány napon belül képesek ezeket a súlyos betegségeket okozó anyagokat termelni. Ugyanebbe a csoportba tartoznak az ammóniát termelő baktériumok, míg a másik jófajta csoportba tartoznak a jól ismert lactobacillusok és bifidobaktériumok. Lehetetlen valamennyi baktérium jó vagy rossz oldalon állását számon tartani, hiszen az 1800-féle baktérium töredékét ismerjük egyelőre pontosan. Ezen túl valamennyi baktériumnak számtalan alfaja létezik, amely összességében így eléri a 40 ezer alfajt. Ezek között egy azonos fajon belül is vannak, amelyek támogatják az egészséget és vannak, amelyek szinte kiirthatatlanok és súlyos betegségeket okoznak.

(Pl. a coli baktériumoknak több mint száz alfaja ismert, amelyek között vannak szükséges és vannak antibiotikumokra is rezisztens súlyos bajokat okozók.)

Mit tehetünk a jó egészségért a baktériumaink alakításával?

Nap mint nap látom a flóra betegségokozó vagy gyógyító hatását. Egy beteg ember, ha nem fertőző betegsége van, ritkán gondol arra, hogy baktériumok okozzák a betegségét. Pedig a szív- és érrendszeri, az ízületi, a pajzsmirigy-, a bőr- vagy más szervek betegségei is lehetnek egyenes következményei a bélflórának. Ezért nem ördögtől való, ha rögtön megvizsgáljuk az illető bélflóráját, és nem csupán annak következményeit, vagyis magukat a betegségeket. Úgy gondolom, hogy a táplálkozás, a bél baktériumflórája, az ember gondolkodása és életmódja lesz a jövő egészségfilozófiájának középpontjában.

Forrás: Természetgyógász magazinban megjelent cikkem alapján.

The post Táplálkozással hamar megváltoztatható a bélflóra appeared first on dr. Tamasi József.

A Vale of York Care Commissioning Group egészségügyi szervezete már be is jelentette, hogy túlsúlyos betegeiknek akár egy évet is várniuk kell a nem életmentő beavatkozásokra: egészen addig, amíg testtömegindexük nem csökken 30-as BMI érték alá. A csoport szerint ez a döntés tűnt „a legjobb módszernek arra, hogy maximalizálják az eredményeket a rendelkezésre álló korlátozott források mellett.”

Mi az az elhízás?

The post Elhízás közügy? appeared first on dr. Tamasi József.

Dr. David Perlmutter orvosi körökben is elismert ideg- és táplálkozástudományi szakember. A saját magáról elnevezett egészségcentrum, a Perlmutter Health Center szakmai igazgatója tavaly szeptemberben jelentette meg Grain Brain (Gabonaagy) című könyvét, amely novembertől kezdve a New York Timesbestsellerlistáján szerepelt. A könyv tulajdonképpen táplálkozási útmutató, amely egyszerű és könnyen követhető életvezetési receptet kínál jó néhány, mindannyiunk által rettegett betegség – egyebek között az Alzheimer-kór, a depresszió, a szorongás és a figyelemzavar-hiperaktivitás (ADHD) – ellen.

Az alcím magába sűríti a könyv üzenetének lényegét: A megdöbbentő igazság a lisztről, a szénhidrátokról és a cukorról, agyunk csendes gyilkosairól. Perlmutter a hazánkban is hódító paleolit táplálkozást viszi a végletekig, amikor azt állítja: nemcsak a búzát, de mindenféle gabonaneműt ki kell irtanunk étrendünkből, mert az általuk okozott gyors vércukorszint-emelkedés tehető felelőssé az agyi károsodások széles spektrumáért. Szerinte ebből a nézőpontból a gluténmentes diétákban ajánlott és széles körben egészségesnek gondolt gabonahelyettesítők – mint a quinoa vagy az amaránt – épp olyan kártékonyak, mint a főmumusnak kikiáltott búza.

Ha a szénhidrátok okozta rombolást el akarjuk kerülni – viszi tovább a gondolatmenetet Perlmutter –, akkor kalóriabevitelünkben radikálisan meg kell változtatnunk a szénhidrátok, fehérjék és zsírok arányát. Míg az átlagos amerikai összkalóriáinak a 60 százalékát szénhidrát, 20-20 százalékát pedig fehérje és zsír formájában fogyasztja el, Perlmutter szerint az ideális, paleolit kori 20 százalék fehérje – 75 százalék zsír – 5 százalék szénhidrát megoszláshoz kellene közelítenünk. Ez a konkrétumok szintjén azt jelenti, hogy az általa megengedett napi szénhidrát-bevitel 50–80 grammra, vagyis egy adag gyümölcsre korlátozódik. Táplálkozásunk gerincét – vallja – a „jó fajta zsírok forrásai, mint az olívaolaj, az avokádó, a vadon élő halak, az organikusan termesztett olajos magvak és a tápanyagban gazdag zöldségek” kellene, hogy alkossák.

A glutén a fő ellenség

A glutén még külön is megkapja a magáét Perlmuttertől. Elmélete szerint az elbutulás és a többi, ma népbetegségként pusztító neurológiai probléma gyökere az, hogy az emberek az utóbbi 40 évben gluténfüggővé váltak, és a glutén a szénhidrátokkal karöltve olyan gyulladásos elváltozásokat okoz az agyban – elsősorban azáltal, hogy áteresztővé teszi az érzékeny agyi erek normálisan szoros védvonalat képező belső rétegét –, amelyek az Alzheimer-kórtól kezdve a Parkinsonon át a szklerózis multiplexig bármilyen formában megnyilvánulhatnak.

A sajtó már augusztusban, tehát megjelenése előtt felkapta a bestsellergyanús kötetet. James Hamblin orvos, a patinás The Atlantic magazin egészség-rovatának főszerkesztője azonban – a könyv állításaival szemben érzett lényegi fenntartásai miatt – sokáig vonakodott ringbe szállni. Végül azonban belátta, hogy a könyvet övező ragályos léptékű érdeklődés mellett lehetetlen megúsznia állásfoglalás nélkül, ezért úgy döntött, egyetlen interjúban megszólaltatja magát Perlmuttert, továbbá a Perlmutter nézeteivel sokban rokonszenvező dr. Robert Lustiggyermek-endokrinológust, illetve két, a bestsellert bíráló orvost:Chris Kressert – aki amúgy maga is a paleolit nézetek terjesztője, a Your Personal Paleo Code (A te saját paleolit kódod) című könyv szerzője – és dr. David Katzot, a táplálkozástudomány elismert klinikai szaktekintélyét.

A gyógyszerlobbi és a mindenkori kormányok

Hamblin első kérdésére, miszerint mit gondol, vajon a Grain Brain miért váltott ki ilyen óriási visszhangot, Perlmutter hangsúlyozta: könyve nem a marketingnek köszönhetően vált ennyire népszerűvé, hanem mert végre az emberek kezébe adja azt a mentális egészségük szempontjából alapvető tudást, amelyet a fősodorbeli orvostársadalom mindeddig megtagadott tőlük. Mint elmondta: épp ideje, hogy az orvosok szembenézzenek azzal az igazsággal, amely a szakirodalomban már évtizedek óta kering. S valóban: állításainak alátámasztására Perlmutter lehengerlő szakirodalmi idézetgyűjteménnyel rendelkezik. Saját honlapján tekintélyes listát olvashatunk a nézeteit igazoló, megannyi tekintélyes folyóiratban megjelent közleményről. A New England Journal of Medicine-ből például azt a 2013-as cikket citálja, amely szerint már a csekély mértékben emelkedett vércukorszint is az elbutulás rizikófaktora, s ez a nem diabéteszes emberekre is vonatkozik. Szerinte ez csak egy azon bizonyítékok sorából, amelyek felfedik, hogy a szénhidrátok az okozói a legfontosabb degeneratív betegségeknek, így az Alzheimer-kórnak és a szívbetegségnek, sőt még a daganatoknak is.

„Az egész nem is lehetne egyszerűbb” – magyarázza a doktor. „Szénhidrátban szegény étrendre van szükségünk, ezzel mérsékeljük a diabétesz kockázatát, s egy csapásra az Alzheimer rizikóját is a felére csökkentjük. […] Csakhogy ezt eltitkolják előlünk. Bátorítanak, hogy együnk egészen nyugodtan, amit csak akarunk. Együnk bármit, ami tetszik. Együnk, aztán majd kifejlesztenek nekünk valami mágikus pirulát, ami meggyógyítja minden betegségünket. Igen ám, de az Alzheimerre nincs ilyen pirula.”

A szerkesztő a beszélgetésnek ezen a pontján úgy érezte, interjúalanya az összeesküvés-elméletek ingoványos talajára csalogatja őt. Perlmutter később további egyértelmű célzásokat tett arra, hogy az elhallgatás részben a gyógyszerlobbi, részben a mindenkori kormányok lelkén szárad. „Nem kell különösebben megerőltetni a fantáziánkat, hogy kitaláljuk, ki ígéri a pirulát. Nem igényel sok fejtörést, hogy rájöjjünk, kinek az érdeke elhitetni velünk, hogy majd egy pirula formájában érkezik a megoldás.”

„A kormány pedig 1992-ben kiadta az ukázt: együnk kevesebb zsírt. Egy lélegzettel azt is kimondták: együnk sok szénhidrátot. Tíz éven belül a diabéteszes esetek száma az USA-ban megháromszorozódott. […] Egyétek csak a jó kis gabonát, mondta a kormány, egyetek minél többet a sok jóból, amit a Mezőgazdasági Minisztérium termel nektek, meglátjátok, jót fog tenni.”

Hamblin érdeklődött, vajon ismeretesek-e olyan klinikai tanulmányok, amelyek összefüggést tárnak fel a glutén és az említett neurológiai kórképek bármelyike – az Alzheimer, az ADHD vagy bármelyik másik – között. Az interjúalany erre egy, az 1970-től 2005-ig terjedő időszakban 13 esetet feldolgozó, 2006-ban megjelentetett esettanulmányt említett, amely „lehetséges összefüggést” mutatott ki a glutén és a demencia között – a súlyosan gluténérzékeny, cöliákiás betegek speciális csoportjában.

Zsír kell az agynak?

Perlmutter könyvének legfontosabb üzenetét az alábbiakban határozza meg: tartsuk tiszteletben génjeink örökségét! Érvelésében újra meg újra kétmillió éves vadászó-gyűjtögető múltunkra utal vissza, melyben az utóbbi tízezer év szénhidrátbőséget termelő mezőgazdasági forradalma csupán kései elhajlás. Mivel a túlzott bőség előtti régi szép időkben testünk sosem jutott megfelelő mennyiségű kalóriához, különösen nem szénhidrát formájában, szervezetünk lényegében az éhezés állapotára rendezkedett be, sőt e körülmények között teljesít optimálisan. Antioxidáns és gyulladáscsökkentő mechanizmusaink, amelyek ezen állandósult szükségállapotban aktiválódnak, védő hatást fejtenek ki agyunkra. S mivel a szervezet néhány napnyi éhezés alatt feléli szénhidrát-tartalékait, és zsírtüzelésre tér át, Perlmutter egyértelműnek tartja, hogy agyunk preferált energiaforrása a zsír – pontosabban a zsírokból e körülmények között keletkező ketonok. Így jut arra a konklúzióra, miszerint kalóriabevitelünkben a zsíroknak kell játszaniuk a domináns szerepet, ha agyunkat formában akarjuk tartani.

A virtuális vita következő szereplőjéül Hamblin Chris Kesser népszerű paleolithívő egészségügyi tanácsadót választotta, akit aGrain Brain megjelenése után valósággal elözönlöttek a véleményére kíváncsi betegek. Kresser elmondja betegeinek: a szénhidrátszegény diéták és a mentális egészség kapcsolatát feszegető tanulmányok első eredményei ígéretesnek látszanak. Hangsúlyozza azonban azt is: önmagában abból, hogy a szénhidrátszegény étrend elősegíti egyes neurológiai bántalmak kezelését, nem következik egyenesen, hogy e bántalmakat eleve a szénhidrátok is okozzák. És mesélni szokott pácienseinek olyan természeti népekről is, amelyeknek a szénhidrátok jelentik az elsődleges tápanyagforrást, mégsem betegesek. „A Közép-Tanzánia északi részén élő hadzák, a panamai kunák, a csendes-óceáni szigetvilágban élő kitavák, a pápua új-guineai tukisenták vagy az Okinava prefektúrabeli japánok összes kalóriabevitelük jelentős részéhez magas természetes cukortartalmú táplálékokból, így gyümölcsökből, keményítős gumókból és mézből jutnak hozzá. Ennek ellenére e népek képviselői jellemzően karcsúak, fittek és mentesek a modern civilizációs betegségektől.”

Robert Lustigot az amerikai közvélemény a cukrok kemény ellenségeként ismeri. Hamblin kérdésére el is mondta: a maga részéről nincs kétsége a felől, hogy a tartósan magas vércukorszint, majd az ennek talaján kialakuló inzulinrezisztencia (2-es típusú diabétesz) az elbutulás egyik fő hajtóereje. „Az Alzheimer nem más, mint a metabolikus szindróma agyi megnyilvánulása” – summázta, majd magyarázatképpen hozzátette: mivel a sejtjeink energiatermelését végző sejtszervecskék, a mitokondriumok az agyban fordulnak elő a legnagyobb sűrűségben, bármi, ami a mitokondriumok funkcióját megzavarja, elsőként az agyban fogja éreztetni a hatását. S mivel a metabolikus szindróma gyökere a mitokondriumok működési zavara, Lustig szerint érthető, hogy a finomított szénhidrátok étrendbeli térhódítása nemcsak az anyagcsere-betegség, hanem az elbutulás járványszerű terjedését is magával hozta az utóbbi évtizedekben. Mégsem kívánt állást foglalni abban a kérdésben, vajon Perlmutter állításai megállják-e a helyüket; mint mondta, Perlmutter talán rendelkezik olyan adatokkal, amelyeket ő nem ismer.

Mi a fenét ehettek, ami ennyire zsíros volt?

Hamblin legutoljára David Katzot, a Yale Egyetem Prevenciós Kutatóközpontjának alapító igazgatóját szólaltatta meg az ügyben. Mivel munkáiban Katz professzor is aranykorként szokott a paleolitikus érára hivatkozni, beszélgetésük elején a szerző bevallotta neki: sosem értette, miért tekint valaki vonatkoztatási pontnak egy olyan történelem előtti időszakot, amelyben az emberek várható élettartama alig haladta meg a 30 évet, és a legöregebbek is csak ritkán érték meg az ötvenet. Vajon nem elegendő magyarázat az öregkori betegségek, így az Alzheimer vagy a szívbetegség ritka voltára, hogy a kőkorban szinte nem éltek a mai mércével mérve idős emberek?

Katz szerint igenis van okunk arra, hogy a kőkori diétát tekintsük az emberi faj számára standardnak. Rámutatott: amikor az állatkerti szakemberek próbálják meghatározni az egyes állatok optimális étrendjét, akkor sem klinikai kísérleteket végeznek, inkább megnézik, mit esznek a fogva tartott példányok fajtársai a vadonban. Csakhogy – hangsúlyozta ugyanakkor – kevés dologban van egyetértés arra nézvést, pontosan mit és hogyan ettek kőkori eleink. „A legtöbben azt se tudjuk, tegnap mit reggeliztünk, nemhogy azt, mit csináltak az emberek százezer évvel ezelőtt.” És valóban – ért egyet a kétkedéssel a szakember –, mivel akkoriban az emberek negyvenéves korukig bezárólag befejezték földi pályafutásukat, az öregkori betegségek éppúgy nem léteztek, ahogy maga az öregkor sem létezett. „Semmi nem volt az étrendjükben, amiről bízvást kimondhatnánk, hogy az védte meg őket az Alzheimer-kórtól meg a hasonlóktól. Ez egyszerűen badarság.” Katz erősen vitatja továbbá Perlmutter azon becslését, miszerint a kőkori étrend 75 százalékban zsírból állt volna. Antropológiai kutatásokra hivatkozva állítja, hogy a főzőolajok felfedezése – tehát legkorábban a mezőgazdaság hajnala – előtt az emberek olajos magvakat csak kisebb mennyiségben, egyéb növényi részek kísérőjeként fogyasztottak. „Az ember természetes környezetében nem volt semmi, ami ilyen koncentrációban tartalmazott volna zsírt – hacsak az agy nem. Kizárólag állati aggyal táplálkoztak volna? Vagy mi a fenét ehettek, ami ennyire zsíros volt?”

Végül Katz rezignáltan hozzáfűzte: „Hogy őszinte legyek magához, kicsit szomorúnak találom ezt az egészet. Kezdeném azzal, hogy igazából kedvelem Perlmuttert. A neurodegeneratív betegségek terén végzett munkájában akad pár igazán izgalmas és újító szellemű dolog. […] Ezért aztán szomorú, hogy azt kell mondanom: ennek a könyvnek a nagy része nonszensz. Odáig teljesen egyetértek vele, hogy túl sok cukrot meg fehér kenyeret eszünk. De a történet további része arról szól, hogyan keres érveket a kedvenc elmélete mögé. És így nem lehet jó tudományt csinálni. […] Akkor vagy jó tudós, ha megpróbálod elfogulatlan módon elolvasni az irodalmat, és egy felsőbb nézőpontból ítéletet alkotni mindannak alapján, amit megtudtál. Márpedig itt nem érzem, hogy ez történt volna, és ismétlem, szomorú vagyok, mert látom, ahogy félrevezeti a közvéleményt.”

Forrás: www.origo.hu

The post A megdöbbentő igazság agyunk csendes gyilkosairól appeared first on dr. Tamasi József.