Kétségtelen, hogy a nők többet törődnek az egészségükkel, mint a férfiak. Több nő vásárol könyveket, szakfolyóíratokat, több szűrővizsgálatra mennek el, jobban figyelnek az egészséges táplálkozásra, gyakrabban sportolnak, mint mi férfiak. Talán szükségük is van erre, hiszen sajnos a nők sérülékenyebbek és sokkal több kockázati tényező rejlik a női sorsban. Esendőbb, gyengébb a testük, ők teszik a terhesség során a gyerek korai fejlődéséhez szükséges anyaméhen belüli táplálást, ők szülnek, ők szoptatnak, ők kell főként védekezzenek sok mellékhatással rendelkező pirulák szedése révén a férfiak által korlátlanul élvezni kívánt nemi aktus következményei ellen, ők szenvedik el 30-40 éven át a havi vérzést, majd annak elmaradásakor a menopauzát.
Sokkal inkább függnek a hormonok egyensúlyától, a hormonokat termelő mirigyek pedig – a férfiakkal ellentétben inkább érzelmi lények lévén – az ún. neuropszichovegetatív egyensúlytól. ..és mindezek a folyamatok, ezek a szervek, ezek a funkciók egy életen át a folyamatos változások során is egészségesek kellene maradjanak, miközben legalább annyira egészségételenül élnek, mint a férfiak: mozgáshiány, élelmiszeripar nyújtotta minőségen aluli kínálat, társadalmi hibás hiedelemrendszer a megfelelő táplálkozásról, a nők kötelességeiről. Mégis sokszor úgy tűnik, hogy az általuk tanusított több odafigyelés sem elég.
Tipikus női betegségek
A tipikusan női betegségek statisztikák szerint lényegesen gyakoribbak, mint a férfi nemiszervek betegségei. Vizsgáljuk meg kicsit, hogy hol lenne szükség radikális szemléletváltozásra a női egészség terén. Sajnos az egész helyzetet ronthatja az a jelenség is, hogy a nők többsége ezekben a kérdésekben csupán egyetlen személyben bízik, a saját nőgyógyászában, akinek sokszor nincs elég figyelme, felkészültsége, ideje az egészséges élet közvetítésére, a valódi megelőzésre, hiszen őt lefoglalja a fogamzásgátlók felírása, az életmentő sebészeti műtétek elvégzése pl. méh és járulékos szerveinek eltávolítása, vagy plasztikája, a daganatok folytonos keresése (másodlagos szűrés), abortuszok, na és persze szerencsés esetekben a szülések levezetése, mint a legpozitívabb szülész-nőgyógyász szakorvosi tevékenység. Vagyis minden, ami a tűzoltást jelenti és mindentől, ami a megelőzést szolgálná.
Gyógyszerektől független holisztikus életviteli tanácsok, gyulladások megértése, egyre romló nőgyógyászati funkciók értelmezése terén a téma intim jellegére teinktettel sokszor tanács nélkül, egyedül maradnak a hölgyek. Pedig sok pont lenne, melyet érdemes lenne érteniük, hogy ne rontsák az egyébként is egyre romló nőgyógyászati egészségügyi statisztikákat. Hangsúlyozni szeretném, hogy írásom nem a nőgyógyászok ellen, – külön tisztelet azon kollégáknak, akik mind saját egészséges életükkel példát mutatnak, mind pedig a rutin munka mellett kellő időt szánnak a női pácienseik prevenciót szolgáló tanácsadására – vagy a szükséges gyógyszerek ellen íródik, hanem a rossz konvenciók ellen és a hatékony megelőzés lehetőségének pótlására.
Hol lenne szükség gyökeres reformokra?
-
Az első gyulladások már komoly figyelmeztetések
Sajnos a gyulladásokat a nők többsége nem veszi komolyan, de többnyire a nőgyógyászok ingerküszöbét sem érik el, (hiszen „banális infekciók”-nak nevezik), legfeljebb megindul az innentől folyamatos antibiotikus terápia elrendelése. Pedig ezek helyes kezelése lenne a legfontosabb tennivaló a későbbi rettegett súlyosabb elváltozások megelőzésére. Folyás, gombás fertőzés, HPV fertőzés, petefészek gyulladás, mind komoly figyelmeztetés, hogy nincs rendben a táplálkozás, a szexuális kultúra, a hygiéne, a bél baktériumflórája, a szervezet megküzdőképessége. Azt is tudni kell, hogy a gyulladások nem csupán a nőgyógyászati területen figyelmeztetések, hanem bárhol máshol: a bőr, a légutak, az izületek stb. gyulladásai igen hamar összekapcsolódhatnak a menstruációs ciklus rendellenességeivel, vagy az ezekre adott antibiotikus kezelés hamar meghozza az első, majd az ismétlődő hüvelyi gombás fertőzés egyre nehezebben elűzhető kellemetlen tüneteit. A női test is egy egységes egész és nem lehet úgy tekinteni, hogy a nőgyógyászati terület az egy külön szakma, egy külön működés, egy független szektora a testnek, annak nincs köze a belgyógyászhoz és a belgyógyászatnak, az urológiának, vagy a bőrgyógyászatnak nincs köze a nőgyógyászathoz.
Egyet meg kéne értsen minden nő, ha gyulladások ismétlődnek, ha a gyulladás egy akut fázis után akár kis mértékben is tartósan megmarad, akkor a helyzet azonnali nem gyógyszeres változtatást és kezelést igényel: életmód ezen belül táplálkozás, magatartás-, életszemlélet változását elsősorban, hiányzó anyagok pótlását, természetes módszerek alkalmazását, akkor is, ha a szakember erről említést sem tesz, sőt időnként tapasztalom ezt is, hogy kifejezetten úgy véli, az adott gyulladásnak semmi köze pl. a diétához, vagy a salaktalanító kúrához, ezért „diétázni teljesen felesleges”. Antibiotikumra persze ekkor is szükség lehet, de tudni kell, hogy ez semmilyen megoldást nem jelent, a probléma ettől megmarad és ismétlődni fog. Nem ördögtől való, ha a nőgyógyász együttműködik egy olyan orvossal, aki az életmód, a természetes gyógymódok módszereivel kihozza a beteget ebből mélypontból és ettől kezdve a gyógyszer rendszeres használata szükségtelenné válik.
-
A korai menstruációs zavarok is jelzik a szükséges változtatást
Bár a pontosan és nagyobb melléktünetek nélküli havi vérzés is mindenkinek egy küzdelem a mindennapokban, mégis nem ezt élik meg igazán teherként, hanem annak elmaradását, rendszertelenségét, fájdalmasságát, túlzottan erős hullámzását. A menstruációs zavarok számtalan formája gyötri a nőket, egyes statisztikák szerint a nők 50-70%-ának van valamilyen vérzéssel összefüggő jelentős panasza, ami főként a sárgatesthormon az ún. prosztaglandin túlzott vagy csökkent működésével függ össze, de összességében mégis úgy mondhatjuk, hogy közvetlenül a nemi hormonok egyensúlyvesztése hozza létre.
A fájdalmas menstruáció a keleti orvoslás álláspontja szerint amiatt jön létre, mert szervezet a felesleges anyagokat, salakanyagokat oda, a kismedencébe továbbítja, hogy ott a vérzéssel kiüríthesse, ezért jelentkeznek a vérzés elmaradásakor a klimaxos tünetek, mert ezek az anyagok a havi kiválasztás helyett ott maradnak a testben. És valóban az orvosi irodalomban már ismert, hogy a pl. a fájdalmas menstruáció mögött gyulladásban szerepet játszó mediátor anyagok (mint COX enzimek, TNF-alfa, bizonyos IL nevű anyagok, bizonyos prosztaglandinok) fokozottan szabadulnak fel, halmozódnak helyileg és ürülhetnek a vérrel. Tudjuk ilyen irányú közleményekből azt is, hogy ezek a biokémiai és élettani-kórélettani folyamatok szorosan összefüggnek a táplálkozással, a diétával, a rendszeres, vagy épp a hiányzó mozgással, sporttal, a túlsúllyal valamint a manapság nyakló nélkül felírt oestrogén tartalmú fogamzásgátló gyógyszerekkel és az azok vizelet által kiürített és az ivóvizekbe, táplálékláncba visszakerült egyre növekvő mennyiségével.
Tapasztalatból tudom, hogy ezeken mind lehet változtatni, így a görcsös, fájdalmas, vagy rendszertelen menstruáció az esetek jelentős részében meggyógyítható. Nem gyógyszerekkel, nem műtéttel, hanem a kiváltó ok megszüntetésével, életmóddal, egyszerű fizikális és természetes módszerekkel. Nőgyógyász kompetenciája? Lehet, de akkor ezt kellene minden nő a nőgyógyász kollégáknál megkapja, ha nem, akkor a nőgyógyászati szakrendelés hiányos marad, csak a tűzoltásra koncentrál és ki kellene egészíteni bizonyos kúrákat és természetes kezeléseket irányítani tudó szakemberek tanácsadó munkájával.
-
Későbbi súlyosabb gyulladások, működészavarok valamint daganatok
Az emberi test úgy működik, hogy amikor a hibás magatartásunk, felfogásunk, életstílusunk nyomán romlás indul, akkor előbb kisebb, majd egyre nagyobb jelek érkeznek, hogy nem jó, amit teszünk. A fent leírt elváltozások, főként a korai időszakban (nem amikor már évek óta fennállnak), ilyen korai figyelmeztető jeleknek tekinthetők. A korai jelek megoldására többnyire nem megfelelő módszer a gyógyszer, a hormontabletta, a műtét pedig már olyan mértékben csupán a romok eltakarítása, hogy nem is érdemes beszélni arról, hogy ezzel megoldanánk az alapproblémát. Természetesen nem azt szeretném mondani, hogy nincs szükség műtétre, gyógyszerre egy-egy kialakult elváltozás életmentő kezelése érdekében, hanem azt, hogy ezek az eljárások nem alkalmasak arra, hogy jó irányba beavatkozzunk a folyamatban levő patológiába, csupán a patológia (kórfolyamat) végtermékét vesszük el mindig az útból és ügyet sem vetünk arra, hogy miért is alakult ki az a daganat, vagy súlyos gyulladásos fészek. Ennek a hibás szemléletnek egy jó példája, amikor az endometriózist (endometriózis: a hasüregben, tehát kívül a méhen gyulladás, méhnyálkahártyára jellemző működés alakulhat ki, mely igen nagy fájdalommal, meddőséggel jár) műtik, majd újra műtik, majd újra műtik, mert hát természetesen a műtéttel nem szüntették meg sem a gyulladást, sem annak okát. Az endometriózis műtét egy drága és veszélyes kínlódás, hogy valamit tegyen az orvos, de amit tesz, többnyire csak kicsivel jobb a semminél, de sokszor a keletkező hegek hosszú távú káros hatása miatt kérdéses számomra még ez a megfogalmazás is.
Akik olvasták korábbi cikkeimet tudják, hogy a szemléletem az ájurvéda elveit követi, miszerint a gyulladások többnyire a bélben keletkeznek és onnan terjednek a test leggyengébb láncszeméhez, ez esetben a kismedencébe. A gyulladás nem ismeri az anatómiai határokat. Ha a méh, vagy a petefészek begyullad, akkor az ráterjed a környezetére is, mint a hasüregre, a belekre, a környező nyirokutakra, kötőszöveti terekre. Az endometriosis ennek a folyamatnak egy már súlyosabb formája. Tudjuk, hogy a tartós gyulladások egy idő után autoimmun betegségeket, szöveti elhalásokat, vagy daganatokat indítanak el. Ebbe a csoportba tartozik a PCO (policisztás ovárium szindróma), a méhnyak dysplaziák (nyálkahártya elváltozások) és a méhnyakrák, a myoma, a tartós HPV vagy gombás fertőzés, a petefészekrák, az oszteoporózis, de beszélhetünk a nők másik fontos betegségcsoportjáról a melldaganatokról is.
Természetesen ilyenkor is van értelme a változtatásoknak, de ilyen esetben feltétlenül szükséges a mai nőgyógyászat napi rutinja is, a betegség diagnosztikája, a stádium megállapítása, a műtéti és a gyógyszeres kezelése, vagyis a szakszerű tűzoltás. Jobb nőgyógyászati szervek, vagy mell nélkül élni, mint nem élni, de nem szabad megnyugodni abban a tudatban, hogy a műtét megvolt és a veszély elmúlt. Az onkológiai utókezelések (hormon, kemoterápia, besugárzás) mellett szükség van a test rossz programjainak megújulását jelentő életmód, táplálkozási, biológiai, kezelési programra is, mert enélkül véget nem érő aggodalom és kezelés sorozat következhet.
-
Túldiagnosztizált, túlterapizált elváltozások
A fenti konzervatív orvosi logika a kialakult súlyos elváltozás eliminálására bár szükséges, de nem jelenti azt, hogy az ember egész életét egy folytonos aggodalomban kell élje az ilyen elváltozásoktól való félelemben. A mai medicina azt sugallja, hogy a helyes megelőzés az időben végzett szűrővizsgálat a legsúlyosabb következmények folyamatos kontrollja. Ez kb. olyan eljárásmód, mint amikor folyton túlköltekeznénk, mindenünket, a család vagyonát is eladósítanánk hosszú évtizedek alatt és a túlköltekezés kezdetén is már folyton attól reszketnénk, hogy mikor jelennek meg a végrehajtók. Felszerelnénk kapukamerákat, email figyelő rendszereket, postaládára riasztókészüléket, hogy észleljük időben, ha megjelenik a végrehajtó, vagy az ő értesítése, ahelyett, hogy nagyon egyszerűen véget vetnénk a túlköltekezésnek és nyugalomban élhetnénk az életünket.
A mai orvoslás nem ismerve és főleg nem alkalmazva az elsődleges prevenció óriási jelentőségét pótcselekvéseket és egy sor felesleges beavatkozást végez. Ilyenek annak sugallása, hogy a mammográfia kötelező a melldaganat megelőzésére, holott a bőven elegendő lenne a manuális vizsgálat és az ultrahang vizsgálat. Nem azokról az esetekről van szó, amikor a mammográfiával a talált csomót kell megvizsgálni, hanam a mammográfia szűrő vizsgálati jellegének kötelező voltáról, szükségességéről beszélek. Vagy hogy a méhnyak dysplázia esetén a következő terápiás lépés rögtön a méhnyak csonkítása lenne. Ugyanilyen túlzás az, hogy a méh jóindulatú kötőszöveti daganata, vagy vérzési rendellenessége, vagy myomája esetén a méh eltávolítás lenne az egyedül üdvözítő megoldás. A világon a császármetszés után a második leggyakoribb műtét a hysterectomia, vagyis méh és esetleg a teljes környező szövetállomány (a petefészek is) eltávolítása, holott a műtét oka csupán 10%-ban a rák. Ennek a magából kifordult és a természettől elfordult szemléletnek az extrém példája az az egyik ismert amerikai filmsztár esete, aki anélkül, hogy bármilyen elváltozása lett volna leműtette mindkét mellét csupán „megelőzés” miatt, mondván „nehogy akkor kelljen ezt megtenni, mikor daganat valóban lesz”. Természetesen újra hangsúlyozom, hogy nem arról van szó, hogy elvetném a szükséges operációkat, ugyanakkor kétségtelen, hogy egyes német nőgyógyász professzorok véleménye szerint a méheltávolítás napjainkban valójában 90%-ban szükségtelen műtét, melyet csak a hibás szemlélet kényszerít ki.
Sok területről beszélhetnénk még, hiszen a terhesség, a fogamzásgátlás, vagy épp a meddőség, mind újabb és újabb veszélyforrások lehetnek az egészség megőrzésében. Nem kedvez a mai világ szabadosabb párkapcsolati kultúrája sem, hiszen kétségkívül a betegségek szexuális úton tovább vihetők, sokszor a férfiakban semmilyen panaszt nem okoznak, ugyanakkor a nőkben egy-egy vírus akár daganat előhívására is képes. Megfelelő életmódváltással, természetes kezelésekkel az immunrendszerünk egy-egy veszélyesebb vírust 1-3 év alatt képes leküzdeni.
Összefoglaló
Összefoglalva meg kell állapítsuk, hogy a nők többszörösen veszélyeztetettek különböző betegségekre. Ezeknek a betegségeknek vannak azonban előjelei, melyeket a hozzáértéssel időben ki lehet kezelni, és ennek sordöntő szerepe van a későbbi súlyosabb betegségek megelőzésében. Különösen igaz a nőgyógyászati területre, hogy az elhanyagolt kisebb betegségek mindig súlyosabbakat hívnak elő.
Általános tanácsként elmondható, hogy lehetőség szerint kövessünk egy növényi étrendfajtát, ragaszkodjunk a monogámiához, törődjünk a nyálkahártyáink jó flórájával, ami nem csak baktériumokat, hanem a vírusokat és a gombákat is magában foglalja, és alkalmazzunk hozzáértéssel összeállított természetes módszereket, mielőtt rögtön csonkoló műtéteknek vetnénk magunkat alá, vagy kivárnánk, hogy a halmozódó gyulladások és vírusfertőzések daganatot okoznak. A női test szépsége és bája nem csak a kozmetikumokon és öltözködésen, még csak nem is az életkoron, hanem főként a táplálkozáson, a jól megválasztott orvosi tanácsokon, általános fittségen, belső kisugárzáson, lelki-testi egyensúlyon múlik.
Forrás: Természetgyógyász Magazin
The post A nők gyenge pontjai – női betegségek megelőzése appeared first on dr. Tamasi József.
]]>
Általános szabály, hogy mindig azok a működéseink javíthatók a természetgyógyászattal, amelyek még nem jutottak el a teljes leépülés vagy hegesedés stádiumába. A gyulladás aktív szakasza reményteljes, így az ön csípő és más ízületi fájdalmai is vélhetően kezelhetők: diétával, neurálterápiával, akupunktúrával. A gyulladás egy idő után tökreteszi a megtámadott szövetet, és akkor már csak a konzervatív orvoslás gyógyszeres szemléletével lehetünk eredményesek. Ilyen az ön pajzsmirigyműködése, ahol vélhetően a hormonpótlás nem hagyható el már többé az élete során, hiszen akkor ön sokkal betegebb lenne. Ugyancsak idetartozik a lezajlott infarktussal fémjelzett érrendszeri állapota, mely nyilvánvalóan meszesedést, az érfalak belső felszínének károsodását jelenti. Nem szabad, hogy a vérnyomása megemelkedjen, mert az az életét veszélyeztető állapotot hozhatna, ezért a gyógyszer talán itt is fontos. Persze sokat elérhet a testsúlya normalizálásával (ha van túlsúlya) és az életmódja változtatásával.
Mindenesetre garatcsorgása azt mutatja, hogy folyamatos gyulladások zajlanak, amelyeket meg kell fékeznie. Alacsony testsúlya behatárolja, hogy milyen diétát végezhet, nyilvánvalóan tartós böjtkúrát – amely egyébként alkalmas lenne a gyulladáscsökkentésre – nem. A gyulladás számára a leginkább hatékony, de még fogyást nem okozó étrend a növényi étrend, melyet feltétlenül javaslok elkezdeni. A garatcsorgást a diétán kívül helyi kezelésekkel is meg kell kezdeni, részben gyógynövényes (pl. zsályateás, propoliszos, teafaolajos) gargarizálással, részben az ájurvédikus gyógyászatból vett ún. nasya-kezeléssel, garatmozgatással járó jógagyakorlatokkal. Aranyszabály, hogy a gyulladást soha nem szabad eltűrni a szervezetünkben.
A harmadik tennivaló a célirányos ízületi kezelés és az immunáthangolás. Erre gyógynövényeket és fizikális kezeléseket használunk helyileg és általánosan. Olyan gyógynövényeket, mint fűzfakéreg, legyezőfű, ashwaganda (Withania somnifera), Dasamula (10 gyökér főzete), balá (Sida cordifolia). Csak személyes vizsgálata alkalmával tudnám eldönteni, hogy az ízületi panaszai melegre vagy hidegre fájdalmasak inkább, melegre vagy hidegre nyugszanak meg. Ez befolyásolja a javasolt kezeléseket. Általában a meleg gyógynövényes olajokkal végzett masszázs jót tesz.
Milyen stratégia szükséges? Gyógynövények, természetes anyagok, diéta, relaxáció, ájurvédikus kezelések. A lélekre és a szív-érrendszerre ható gyógynövényekre van szükség, leginkább indiai gyógynövényekre gondolok, olyanokra, mint a Bacopa monnieri (brahmi), Centenella asiatica (gotu kola), Withania somnifera (ashwaganda), Ocimum sanctum (tulsi), Nardostachys jatamansi (nárd), Terminalia arjuna (arjuna), ezek a kereskedelemnek hála beszerezhetők Magyarországon is. Kiegészíthetjük az európai flóra jeles növényeivel, mint Hypericum perforatum (orbáncfű), Valeriana officinalis (macskagyökér), Lavandula angustifolia (levendula). Ezek a növények nem csupán feszültséget oldanak, hanem a személyiség mélyebb rétegeire is képesek jótékonyan hatni. Egyéb természetes anyagok, mint például a kolloidalis arany és a kolloidális réz, 5 HTP mint idegimpulzus-közvetítő, vagy a melatonin, amely altató hatásán túl kiegyensúlyozó hatásban is jelentős.
Vannak azért gyógynövények, melyek jól hatnak. Például az indiai ájurvédikus gyógyászat erre a problémára a gokshurát, latin névvel Tribulus terrestrist, vagyis a jól ismert királydinnyét használja. Ennek a gyógynövénynek készítményei idehaza is elérhetők, és fantasztikus hatása van. Alkalmazzuk még a Crataeva religiosát (varuna) és a Boerhaavia diffusa (punarnava) nevű ájurvédikus növényt, amelyek esetén szintén bizonyított, hogy a prosztatamegnagyobbodásra jótékonyan hatnak. Kételkedem azonban, hogy megfelelő diétás változtatás, fizikális kezelések (ájurvédikus panchakarma, a húgycső mechanikus tágítása vagy jógagyakorlatok) nélkül e gyógynövények egyedül képesek meghozni a kívánt eredményt.